Ős Szabad Színház-társulati tag és Teleki-diák volt Börcsök Enikő

Nagy Judit, a Szabad Színház társulatának jelentékeny tagja mesélt lapunknak Börcsök Enikőről. Elöljáróban elmondta, eldőlt, Börcsök Enikő családja úgy döntött, hogy Székesfehérváron helyezik őt végső nyugalomra. Sikerült elérni azt is, hogy díszsírhelyet kapjon.

– Szuperlatívuszokban beszélnek róla a szakmai oldalakon és mindenhol, mert nem is tudják kihez hasonlítani az ő művészetét. Ő maga csak úgy fogalmazta meg az osztályának – doktorált, Zsótér Sándorral volt közös osztálya, előtte pedig tanársegéd volt Gálffi László osztályában –, hogy ő nem játszik, hanem él a színpadon, azt mondta, „csak odagondolok”. Egy egészen különleges személyről van szó, akinek már gyerekkorában, tehát már egészen fiatalon kiviláglott a tehetsége – mondta Börcsök Enikőről Nagy Judit.

Börcsök Enikő 1968. január 28. született Mezőtúron, ugyanabba a szentesi művészeti gimnáziumba járt, ahova mások mellett Alföldi Róbert vagy Szőke András.

– Konfliktusba keveredett a kollégium igazgatójával – mondta Nagy Judit. – Hozzá kell tenni, hogy Enikő igazságkereső ember volt egész életében.

A történet szerint öngyújtóval játszottak a fiatalok. Meg­gyújtotta magát az egyik srác, Enikő hirtelen döntött, s ha így tette, jól tette, mert megmentette a fiút a sérülésektől.

– Enikő úgy mentette meg a srácot, hogy lekapta a pólóját, és ráterítette a fiúra, ám ez végül meztelenkedésnek minősült. A kollégiumigazgató nem azzal foglalkozott, hogy megmentette a srácot, hanem azzal, hogy gyufáztak. Ez odáig fajult, hogy Enikő leköpte a kollégiumigazgatót. Onnan mennie kellett – idézte föl Nagy Judit.

Mindez időben egybeesett katona édesapja szolgálati helyének megváltozásával.

– Székesfehérváron kötöttek ki, Enikő így került a Teleki Blanka Gimnáziumba. Másodikos volt már akkor. A telekis diákszínpadból került hozzánk. Valószínű, hogy ezt az élettörténetet elmesélte a mi rendezőnknek, Boldizsár Péternek, aki meglátta Enikő elementáris igazságkereső lázadó természetét, és egyből ráosztotta Antigoné szerepét – idézte föl a barátnő.

– Egy Antigonét csak akkor tudsz megcsinálni, ha van egy Antigonéd! – vetette közbe Nagy Judit. – Ez tipikusan egy olyan darab, amit egy rendező csak akkor tud megcsinálni, ha van egy ilyen karaktere. Enikő egy született Antigoné volt, ez volt az első komoly szerepe Székesfehérváron – folytatta.

A történeti hűség kedvéért a Szabad Színház ekkoriban még mint Videoton Színpad működött. 1984-ben volt az Antigoné premiere.

– Egy elementáris erejű, formabontó előadás született. Állnia kellett a közönségnek, mintha egy agorán lettünk volna. Enikő valósággal berobbant ezzel a szereppel a független színházi életbe. Én Iszménét játszottam, nővérét és lelki társát. Aztán később is nagyon sokat játszottunk együtt. Több nagyon emlékezetes előadása is volt számomra az Antigonénak. Az egyik az, amikor Börgöndön játszottunk sorkatonák előtt. Egy antik drámát egy pissz nélkül úgy végighallgattak, úgy végigéltek, olyan katartikus hatása volt, hogy alig győztek elengedni minket! Majd egy másik: Kecskeméten, a Garabonciás Házban. Ez egy gyűjtőhely volt, ahova a város vezetése egybegyűjtötte a deviáns embereket, akik így nem csellengtek. Egy alter hely volt tulajdonképpen. Érdekes volt, kicsit félelmetes is, ijesztő volt néhány figura. Úgy megszelídítettük őket, hogy az valami fantasztikus! Nagyon-nagyon jó fogadtatása volt ennek az előadásnak mindenhol, mert az Enikőben meglévő elementáris igazságkereső erő mindenhol hatott – emlékezett Nagy Judit.

A Börcsök Enikő és Nagy Judit páros barátsága a Legyen a tenger! című előadás során mélyült el végérvényesen. Ketten játszották. – Ez egy két nőről szóló lélektani dráma volt, amivel az összes díjat megnyertük, amit csak lehetséges az amatőr és független színházi szférában – mondta.

– Természetesen játszottunk az akkori Vörösmarty Színházban is. Nagyon jó karakterszerepeket kaptunk – tette hozzá.

Börcsök Enikő édesapja ekkoriban halt meg, így miután elsőre nem vették őt föl a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, egy évig újságosként dolgozott, a színjátszás mellett.

Judit és Enikő is a Lövölde utcában lakott. – Ebben az időben mi szomszédok is voltunk. Az ő konyhaablakukból és a mi erkélyünkről egymásra lehetett látni, tudtunk is kommunikálni, jelezni egymásnak, mielőtt próbára indultunk. Nagyon sok időt töltöttünk együtt – mesélte Judit.

Börcsök Enikő aztán másodjára már felvételt nyert a Színművészetire. Marton László osztályában tanult. 1987-től 1991-ig járt oda.

– A Színművészeti után hívta is Marton a Vígszínházba, de hívták őt, illetve az egész osztályát Kaposvárra is, amely a legjobb színháza volt az országnak. Enikő úgy gondolta, sokkal jobb, ha együtt marad az osztály, jó dolgokat tudnak csinálni, ő maga is nagyobb szerepeket kaphat, mint a Vígben. Kaposváron először a Znamenák István rendezte Woyczekben játszott, aztán a Mizantrópban. Emlékezetes volt a Rómeó és Júlia is – emelte ki Nagy Judit. – Az első férje, Dévényi Ádám zenész volt. Kaposváron csináltak pódiumszínházi előadásokat, ezzel Fehérvárra is jöttek. Sőt, a Mindennapi éjek című lemezt a barátok adták össze. Beszálltunk pénzzel, mindenkinek volt egy dala a barátok közül, így sikerült kiadni azt a cédét. Tulajdonképpen ez egy pódium-előadás volt, Soós Balázs nagybőgőzött, Dévényi Ádám gitározott, Enikő énekelt. Nagyon szépen énekelt, különösen népdalokat – mondta Nagy Judit.

– A diploma megszerzése után 1991-től 1994-ig a Kaposvári Csiky Gergely Színházban játszott, 1994 őszén lett a Vígszínház társulatának tagja. Közel száz színházi előadás és két tucat film-, illetve tévészerep köthető a nevéhez. Az utóbbi években rendezőként is letette névjegyét, emellett pedig a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója, egyik osztályvezető tanára. 2000 óta a MASZK Országos Színészegyesület elnökségi tagja – olvasható róla Vígszínház oldalán.

Nos, rengeteg színházi és filmes szerepét kellene még lajstromba szedni, bemutatni és kiértékelni. Bizonyára megteszi ezt a jövőben a honi színház- és filmtörténész szakma.

– Ő nem alakított egy szerepet, hanem a magáévá tette azt, ő élte a színpadon, a filmben a szerepét, ezért nem tudják senkihez sem hasonítani a kritikusok sem, mert nincs akihez hasonlítsák azt a fajta módszertant, amit magának elsajátított – elemezte játékát Nagy Judit, aki elmesélte még, hogy a Szabad Színház társulata – akik gyakran jártak Budapestre, hogy játszani lássák Börcsök Enikőt –, illetve a társulat egy jó része utoljára augusztusban videótelefonált a színésznővel. Egy komlói színházi fesztiválról ruccantak le Orfűre, onnan hívták fel az akkor már kórházban lévő Börcsök Enikőt. Jellemző a színművész és a Szabad Színház kapcsolatára, hogy amikor pár éve Oberfrank Pál igazgató játszani hívta Börcsök Enikőt a Veszprémi Petőfi Színházba – a Kurázsi mama és gyermekei főszerepét kapta meg –, magával vitt két Szabad Színház-színészt, Balogh Mihályt és Szabó Miklós Bencét.

– Mindkettőjüknek meghatározó élmény lesz, hogy egy színpadon játszhattak Börcsök Enikővel – fogalmazott Nagy Judit.