Novellafüzér és esszék, recenziók

A két könyvben lényegében semmi közös nincs, hiszen teljesen más műfajú írásokat tartalmaznak, így annak, hogy most egyszerre foglalkozunk velük, a legfőbb oka az év végi megjelenés szinte azonos ideje. Igaz, Bakonyi István irodalomtörténész Írok, költők nyomában című kötetében Nehrer György korábbi, Hazádnak rendületlenül című családregényéről is közöl recenziót, illetve a szerzők jó barátságban vannak.

A már számos tanulmánykötettel, monográfiával rendelkező Bakonyi István ismét összegyűjtött egy csokorra valót az elmúlt években született alkalmi írásaiból, esszéiből, tanulmányaiból. A három részre tagolható könyvben olvashatunk nagyobb lélegzetvételű műveket például Takács Imre költő domborművének avatásáról vagy a Csoóri Sándor költő emlékére megjelent Kapaszkodás a megmaradásért című kötetről. (A szerző egyébként a nemrég alakult Csoóri Sándor Társaság elnöke is, így elköteleződése a Zámolyról indult, s 2016-ban elhunyt poéta, író, politikus életművének megőrzése, továbbadása tekintetében egyértelmű.) Vannak aztán recenziók, finomabb hangú bírálatok helyben és országosan ismert szerzők (például Petrőczi Éva, Petőcz András, Turczi István) könyveiről egyaránt. Kiemelném a moldvai csángó származású, ma már Velencén élő Iancu Laura író, költő, néprajzos Gerlice című, kisprózákat tartalmazó kötetének ajánlóját. Bakonyi István a kötetcím elemzésével indít, majd ebből levezetve fogalmazza meg gondolatait a finom, rövid, mély tartalmú írásokról, valamint magáról a szerzőről, akinek csángó származása jelentősen kihat pályafutására.

A recenziók után találunk még alkalmi írásokat is Bakonyi Istvántól, aki őszinte, olykor már-már lírai hangon idézi meg emlékeit egy-egy kirándulásról vagy számára fontos személyről. Az Írók, költők nyomában című könyv érdekes, látványos borítója Pék Eszter Anna munkáját dicséri.

Történetek a múltból – e címmel jelent meg a többkötetes Nehrer György újabb műve, amely a székesfehérvári Fekete Sas szállodához kötődő novellafüzért tartalmaz. A szerző egy, a Vörösmarty Társaság és a Fekete Sas Társaság által tavaly kiírt novellapályázat apropóján jegyezte le az írásokat, mert nagyon megmozgatta a téma, vagyis a legendás Fekete Sas Szállóban zajló élet és a 19. végi, 20. század eleji fehérvári hétköznapok ábrázolása. Ő azonban nem indult a pályázaton, de a szövegek végül egyben, kötetként láttak napvilágot. Nehrer György a pályázatban közzé tett újsághírek és levéltári kutatásai alapján írta meg a novellákat, így azoknak van valós alapjuk, de sok részlet, megoldás a fantázia szüleménye. Olvashatunk például fiatal, gyanúsan gazdagnak tűnő lányról, aki a szálló vendégeként kelti föl a figyelmet, ám végül kiderül ártatlansága, illetve három olyan szélhámosról, akik viszont jót mulatnak a Fekete Sasban, de fizetni már nem akarnak, így angolosan távoznak...

Petrőczi Éva ajánlója szerint Nehrer György olvasmányos „Fehérvári capriccio”-t írt, hangulatosan ábrázolva az adott kort.