Lehetett-e zsidó Árpád fejedelem?

„Felhívom a figyelmet, hogy ez egy kérdő mondat” – kezdte bevezetőjét az előadó, utalva arra, hogy a téma korábban heves vitákat is kiváltott. Szántóné Balázs Edit történész arról beszélt, hogy amit a magyarok honfoglalás előtti történelméről tudunk, azt főleg 8-9. századi bizánci forrásokból tudjuk. Bölcs Leó és Bíborbanszületett Konstantin írt a magyarokról, azaz a „türkökről”. Hozzátette, elő-adásában Moravcsik Gyulára hagyatkozik, hiszen ő fordította, kutatta az Árpád-kori magyar történelem bizánci forrásait. De fontos Komoróczy-Spitzer könyve is, amely vizsgálta a héber kútforrásokat a magyar zsidóság történetéről, s a témához adalékul szolgál Koestler A tizenharmadik törzs című kötete is. Tény, hogy magyar forrás a honfoglalás előtti időkről csak háromszáz évvel későbbről, a 12-13. századból akad: ez Anonymus gestája, ami nem túl megbízható.

Az előadó mindenekelőtt bemutatta Kazáriát, a félnomád országot, amely a Fekete- és a Kaszpi-tenger között terült el 650 és 850 között. (Uralkodója, királya a kagán.) A kazár kagánság lakossága vallási és etnikai szempontból is vegyes volt – itt éltek egy darabig a magyar törzsek is. A kutatások szerint annak, hogy a kazár birodalom vezető tisztségviselői felvették a zsidó hitet, valószínűleg politikai oka volt. A kazárok ugyanis két másik nagy birodalommal voltak határosak, a keresztény Bizánccal és a muszlim Arab Kalifátussal. A kazárok vezetői még a vallással is el akartak határolódni szomszédaiktól, akikkel állandóan hadakoztak. A zsidó hitre tért törzsi vezetőket valószínűleg később a közemberek közül is sokan követték, de ettől még vegyes maradt Kazária lakosága. (Bár a 10. századi arab utazó, Ibn Fadlant szerint: a kazárok és királyuk zsidók.)

Annyi bizonyos – és erre az iskolai tanulmányainkból is emlékszünk -, a kazár uralkodó, a kagán és a magyar törzsek között hosszú távú kapcsolat alakult ki. A magyar törzsek vezetője, vajdája Levédi volt, a törzsek táborhelyét róla nevezhették el Levédiának. (Bíborbanszületett Konstantin a Levédiában élő magyarokat nevezte türköknek.) Szántóné Balázs Edit kifejtette: Levédiában történhetett meg a magyar nép etnikai kialakulása. Konstantin felsorolta a magyarok hét törzsét: az elnevezések között finnugor és török eredetű is akad. Ez a törzsszövetség kazár uralom alá került, és fel-adatuk a birodalom védelme volt. A kazárokkal békében éltek együtt. A kagán megbecsülése jeléül Levédinek nemes kazár nőt ajándékozott – olvasható Konstantin feljegyzésében. Így tehát még az is feltehető, hogy már Levédi is felvehette a zsidó vallást, akárcsak a kazár vezetők.

Ám a besenyők erőteljes támadása elől a magyar törzsek Etelközbe menekültek. Ekkor csatlakoztak hozzájuk a Kazáriából szintén elmenekülő kabarok. (Arra sincs adat, hogy ez volna az a törzs, aminek tagjai zsidó vallásúak voltak. A kabar jelentése: lázadó. A sokféle törzs szövetségéből álló Kazáriában időről időre lázadások törtek ki. Így a kabar lázadók törzse is több etnikumból, vallási csoportból tevődhetett össze.)

De a források arról is beszámolnak, hogy a kazár kagán később magához hívatta a legtekintélyesebb magyar törzs fejét, Álmost, és felajánlotta, a támogatásával legyen ő a magyarok fejedelme. Álmos inkább a fiát, Árpádot javasolta maga helyett. Árpádot a nyolc törzs is támogatta, Árpád pedig elfogadta a kazár fennhatóságot: így lett fejedelem. Ezért vélekedik úgy a történészek egy része, hogy Árpád ezzel – a behódolás jeleként – akár a zsidó vallást is felvehette. Akár. Mert erre persze semmiféle bizonyíték sincs. Az viszont valószínű, hogy a Kárpát-medencébe érkező honfoglalók között zsidó vallásúak is akadtak.