Rendhagyó borkóstoló volt a Lamberg-kastély díszudvarában

Az Ezerjó városában egyik borkóstoló éri a másikat, hiszen számtalan rendezvény, sok híres és még több feltörekvő pincészet igyekszik kiszolgálni a vevői igényeket, illetve a Vértes és a Bakony tikkadt turistáit. Ám ez alkalommal egy egészen másfajta borünnep volt a Lamberg-kastély salakos díszudvarán. A sétáló borkóstolót első alkalommal rendezték meg a Móri borvidék központjában. 

A Mór Százszorszép Ezerjó kóstolón az egyik szervező, Miklós Csaba elmondta, hogy a Móri borvidék választmányi gyűlésén került először szóba az új, ám hagyományteremtési céllal rendezett sétáló borkóstoló. Mint megtudtuk, a Móri Borvidéki Borverseny azon szereplőit hívták meg kínálgatni a hegy aranyát, akik bejutottak az első 15 helyre, összesített eredményeik alapján. Közülük kilencen fogadták el a meghívást, és mind a kóstolgató érdeklődők legnagyobb örömére. 

-Sok borral kapcsolatos rendezvény van Móron és nem csak a kiemelkedő Móri bornapok, hanem ott van a Szent György-heti Vigasság, a Hársfa utca fesztivál, a Móri Ezerjó Utcabál, vagy éppen a We Love Mór Outdoor, de olyan, ahol a borvidék java a csúcsborait bemutatja, méghozzá elegáns körülmények között, az hiányzott. Így született a Mór Százszorszép Ezerjó, mondta Miklós Csaba. 

Az esemény fővédnöke Kovács Zoltán volt a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár. 

-Bár egymástól rendkívül különböző az a 22 történelmi borvidék, amelyet Magyarországon elismertek és ezek közül a móri a legkisebb, de mégis ezer szállal kötődnek egymáshoz. Fajtákban, tudásban, az őket összekapcsoló kultúrában, kultúrahordozókban. Legyenek ezek az egyházi szerzetesrendek, mint a kapucinusok, vagy a nemzeti kisebbségek, mint helyben a svábok, vagy Tokaj hegyalján az olaszok, svábok, magyarok. A bor egy sajátos kulturális közeget is jelent, magán a szőlészeten és a borászaton kívül, amelyben összefonódnak azok az elemek és tényezők, amelyek a közösségek és egyben a nemzet karakterét is meghatározzák, nyilatkozta az államtitkár. 

-Ha bármilyen rendezvény van Móron, ami valahogyan kapcsolható a borhoz, a borturizmushoz, az a borvidéknek csak segít. Segít a borászoknak, hogy piacra, még nagyobb piacra jussanak, segít az itt élő embereknek, akik a borászatból, a gazdaságból élnek és segít az országon is, hiszen, ha a 22 borvidéken a bor értékesítésével nem állunk hadilábon, és elfogy a minden évi termés, akkor a gazdaság presztízsét növeli a borászat üzletág is, mondta a Törő Gábor. 

Az országgyűlési képviselő arról is beszélt, hogy a most útjára induló Mór Százszorszép Ezerjó borkóstolónak, illetve a többi ehhez hasonló rendezvénynek, valamint a borászok hozzáállásának köszönhetően jelentős minőségi átalakuláson, fejlődési folyamaton ment keresztül a helyi borászat, illetve maga a móri bor. 

Nemcsak a hegyközség állt a rendezvény mögé, hanem az Erdészek a Vértes értékeiért Egyesület is. Ez a civil szervezet elsősorban azzal a céllal indult, hogy a Vértes természeti, épített, szellemi, történeti értékeit megőrizze, tudtuk meg Vécsei Lászlótól. A 2016-ban alapított egyesület elnöke beszédében elmondta, hogy számos fejlesztéssel, emléktábla avatással és rendezvénnyel járult már hozzá a civil szervezet ahhoz, hogy a Vértes értékei megmaradjanak, gyarapodjanak és ebbe a körbe a Móri borvidéki bor is beletartozik. 

A délután 17 órakor kezdődő esemény a védett udvaron egészen addig tartott, amíg a sarokban álló, sokat látott, hatalmas hársfák csúcsai is befejezték az első nyárias napfürdőzést