A korát megelőző nagyszerű asszonyra emlékeznek Baracskán

A temetők szeretteink mellett gyakran oly hírességekre, hősökre is emlékeztetnek bennünket, akiket pedig elnyelne a tovatűnő múlt. A baracskai temetőben mintegy másfélszáz különleges sírjel alatt nyugszanak a település hajdani felvirágoztatásáért élt személyek, sírjaikat lajstromba vette egy helyi fiatalember, Somay Nándor művészettörténész hallgató. Egy fekete gránit obeliszk Perczelné Kozma Flóra emlékét őrzi, mostanra felújított állapotában. A hölgy édesapja, Kozma Ferenc a szabadságharc után vonult vissza afféle hazai bujdosásba Baracskára, lánya felnővén a kisnemesi Perczel Ferenc felesége lett. A finom hölgy a kor szokásainak ellenére a családanyasága mellett gondolkodó, intelligens nő volt, a konyha és a hímzés ösvényéről kilépve. Az interneten röviden olvasható róla, hogy unitárius hitre tért, újságot írt és szerkesztett, mi több, „elkötelezte magát a női emancipációért folytatott harcban anélkül, hogy szélsőséges feministává vált volna”. Unitárius apostolként emlegetik egyházában ma is, miként kevés nőt szokás.

Flórának szólítják a mai női követői egy ideje Baracskán, régi és kedves ismerősként emlegetik, s nagyon is mai szemlélettel élesztik újjá emlékét. A síremléket évek óta gondozta egy helyi jogásznő, Antal Ida, majd a budapesti unitáriusok is „felfedezték” őt. Két éve maroknyian összefogtak, s Kolumbán Ottilia háziorvos, a község alpolgármestere vezetésével egyre tudatosabban hívták elő a múltból Flóra tetteit, mondatait, gondolatait. Néhány hónapja megalakították a Perczelné Kozma Flóra Értékőrző Kört Mátyás Mária Melinda óvónő vezetésével, hogy a névadó szellemi nyomdokain haladva karitatív, segítő célokat tűzzenek maguk elé. Az 1864-ben született és 1925-ben elhunyt Flórának nem a múltból előásott passzív emlékezetére törekszenek, hanem ennek a bátor és rokonszenves nőnek a szellemiségét ültetik át a 21. századba.

A vasárnapi ünnepségen képviselteti magát a rendező baracskai önkormányzat, a Nemzeti Örökség Intézete, a Magyar Unitárius Egyház, a budapesti Bartók Béla Egyházközség, a többi felekezet és sokan mások, helybéliek és vendégek. Az ünnepséget követően Somay Nándor tart temetői tárlatvezetést. Nem a gyász, hanem az élő emlékezet jegyében.