Két újabb érték a Fejér megyei értékek között

Ahogy arról már korábban beszámoltunk, a neves utazó és vadász, Széchenyi Zsigmond Ráckeresztúr határában ejtette el élete utolsó őzbakját. E tényt naplójában is megörökítette, amelynek nyomán aztán Kovács János, a Zöld Erdő Vadásztársaság fővadásza hatalmas lelkesedéssel szervezte meg, hogy méltóképpen megemlékezzen és tisztelegjen a vadásztársadalom Széchenyi Zsigmond életműve előtt. A grófi családból származó utazó, író a magyar vadászati kultúra kiemelkedő alakja, aki például Almásy Lászlóval is vadászott Szudánban, de járt Alaszkában, Indiában és Kenyában, Tanganyikában, Líbiában, Egyiptomban is. Több mint négyezer kötetes vadászati szakkönyvgyűjteménye szerencsés módon megmaradt, átvészelte a második világháborús bombázásokat, majd 1969-ben a Természettudományi Múzeumba került. Ő maga is számos könyvet írt, elsősorban vadászélményeit örökítette meg. A legismertebbek közé tartozik a Csui!..., az Elefántország, a Hengergő homok, az Alaszkában vadásztam, a Nahar és a Szarvasok nyomában.

Az emlékhely az ugyancsak megyei értéknek számító, több mint kétszáznegyven esztendeje álló Szentháromság-szobor közelében található, szabadon látogatható.

Amilyen megszállott vadásznak ismerjük Széchenyi Zsigmondot, éppoly megszállottan szereti a lovakat a ráckeresztúri általános iskolában végzett Varga Zoltán zsoké. Négy évtizedes sportpályafutása kiemelkedő teljesítmény, ezekben az években több mint ezernégyszáz versenyt nyert – Magyarországon és külföldön. Ma Kállai Pált ő követi a magyar ranglistán (Kállai 1090, Varga 1035). Az 1964-ben született Zoltán egészen fiatalon kezdte sportkarrierjét; első versenyét 1981-ben nyerte. Ezt követően – miként Sereg András sportújságírótól megtudtuk – a neves Aperianov Zakariáshoz került, akinek istállójában számos kiváló lóval találkozhatott. Ebben az évben harmincnyolcszor haladt át elsőként a célvonalon. Nemcsak remek négylábúakkal, de kiváló kollégákkal is együtt dolgozhatott, hiszen az istállótulajdonoson kívül Vas Józseftől, az istálló első lovasától is sokat tanult. Első komolyabb sikerét 1985-ben aratta, amikor Try Starral megnyerte a Báró Wesselényi Miklós Emlékversenyt és a Szent László Díjat. 1988-ban lett először champion itthon – mindezt azért fontos hangsúlyozni, mert Zoli Ausztriában háromszor is elhódította e címet, és volt, hogy a két országban egyaránt bajnok volt. A nagy álom 1989-ben teljesült, ebben az évben megvédte bajnoki címét, és sikerült a derbygyőzelem is Tabán nyergében. Pályafutásában különleges év 1991. Ekkor ugyanis, egészen pontosan október 7-én hármas holtversenyben győzött a Belmont Parkban. Ilyes „triple dead-heat” százévente történik.

Varga Zoltán káprázatos pályafutása során megnyerte a Magyar Derbyt, a Kincsem Díjat kétszer, az Imperiál Díjat ötször, a Batthyány–Hunyady-díjat hatszor, a Káposztásmegyeri Díjat hatszor, a Millenniumi Díjat ötször, a Szent László Díjat ötször, és szintén ötször azt a Budapesti Díjat, amely ma Kállai Pál nevét is viseli.

Örömteli, hogy e két remek ember életútja immár példaként szerepel a Fejér megyei értékek között. Mindez bizonyítja, hogy Ráckeresztúr neve egyre ismertebb lesz a megyében, és nem érdemtelenül.