Felelevenítik és tovább örökítik Pusztaszabolcs történetét, hagyományait

Lokálpatrióta ötlettől vezérelve alakult meg 1997-ben a Pusztaszabolcsi Hagyományőrző és Hagyományteremtő Alapítvány, melynek tagjai el nem múló lelkesedéssel kutatják a település olykor már elfeledettnek tűnő értékeit. S hogy kik állnak a több évtizedes munka mögött? Többek között az egyik alapító, Czöndör Mihályné és a kuratóriumi elnök, Bartókné Piller Magdolna.
– Az alapvető célunk az volt, hogy létrehozzunk egy helytörténeti gyűjteményt. Ezzel párhuzamosan elkezdtünk helytörténeti kiadványokat készíteni. Mind minden munkához, ehhez is szükség volt anyagi forrásra, ezért létrehoztunk egy alapítványt, így pályázatok útján, civil önkéntesekként kutatunk, alkotunk. Mi „oral history” alapján dolgoztuk fel a település történetét, megpróbáltuk azokon az embereken keresztül létrehozni a helytörténetet, akik átélték a régmúlt eseményeit. Úgy gondolom, a civil szervezetek a település egyik legfőbb erősségei. – mondja Czöndör Mihályné. Az évek során teljesen önjáróvá vált az alapítvány, mely folyamatosan kutatja, s különféle tematikájú kiadványokba tömöríti a település értékeit. A gyűjtések során egészen az 1900-as évek elejéig visszanyúltak.
– Két-három éve kezdtük elkészíteni a település bibliográfiáját, amihez nagy segítséget kaptunk a Vörösmarty Mihály Könyvtártól is, így az 50-51. köteteink már feldolgozzák a levéltári anyagokat és a Pusztaszabolcsról korábban megjelent írásokat is. Az egyik kötetet magam szerkesztettem, a másikat, az öröknaptárat, a nemrég elhunyt Molnár Sándor készítette. Ezek főként korabeli szabolcsi híradásokat, sajtómegjelenéseket tartalmaznak. Nagyon érdekes volt a kutatófolyamat, mert habár a két kötet témája hasonló, a végeredmény mégis teljesen más lett, hiszen míg Sándor történelemtanári szemmel kutatott, én úgy néztem a forrásokra, mint aki 1951 óta itt él. – teszi hozzá.

Az idei évben két kiadvánnyal gazdagodott a sorozat, szorosan kapcsolódva a településtörténethez és az alapítvány negyedszázados munkájához. A Pusztaszabolcs anno sorozat 38. köteteként megjelent album 1900 és 1990 közti fekete-fehér képeken át mutatja be a település vezetőit, díszpolgárait, s eleveníti fel Pusztaszabolcs fejlődésének állomásait. Régi családi fotók, osztályképek és tablók is bekerültek a hiánypótló kötetbe, mely a mindennapi életet, a hétköznapi eseményeket ugyancsak feleleveníti, így az egykoron Pusztaszabolcson élt, ott nevelkedett gyerekek számára egyfajta emlékkönyvként is szolgálhat a kiadvány, melynek szerkesztéséért Czöndör Mihályné felelt.
A Pusztaszabolcsa ma címet viselő kötetben a Hagyományőrző és Hagyományteremtő Alapítvány szemszögéből, szavak helyett képekkel mesélik a település és az alapítványi munka sokszínűségét. A fényképek összegyűjtésének és válogatásának fókuszában ezúttal a rendszerváltást követő 33 év állt, melyből negyedszázadot már az alapítvány szemével láthat az olvasó. A helytörténeti tevékenység a 90-es években második felétől emelkedett komoly rangra, s vált sokak szenvedélyévé. Bartókné Piller Magdolna gyűjtőmunkájának köszönhetően a város nevezetességei mellett megjelennek az alapítvány programjait, eseményeit idéző képek, s megannyi munkával, nevetéssel teli pillanatot örökít meg, s idéz fel újra a kötet. Megelevenednek a helyi ünnepek, a szüreti és a Márton napi felvonulás pillanatképei is. A tartalmas kötet őrzi, s továbbörökíti a helyiek odaadó munkáját, a település eseményeinek legszebb pillanatait.
Nos, immár tehát 54 kiadvány mutatja be különféle perspektívákból a település múltján, jelenét. A munka természetesen folytatódik, hiszen a végtelennek tűnő helytörténeti fotótár mindig újabb és újabb kincseket tartogat. Hamarosan az idén 30. születésnapját ünneplő Pusztaszabolcsi Kutyabarát Klub története elevenedik meg egy készülő kiadvány lapjain.