Milyen információkat kell ismernünk, amennyiben megfertőződtünk a vírussal?

A Társaság a Szabadságjogokért civil szervezet a napokban készített egy átlátható összefoglalót a koronavírussal való megfertőződés esetén járó táppénzről.

Hogyan is épül fel?

Ez alapján elmondható, hogy betegség esetén a munkáltatónak ­betegszabadságot kell kiadnia, ami ­évente maximum 15 nap lehet.

A betegszabadság tartamára a távolléti díj 70 százaléka jár. Ha valaki ennél hosszabb ­ideig beteg (vagy az adott évben elfogyott a 15 nap betegszabadsága), táppénzre írják ki. Eddig minden a szokásos. Eltér, ha valaki megbetegedés miatt vagy kontaktszemélyként karanténba kerül – ekkor nem kell betegszabadságra mennie, mert az első naptól kezdve jár a táppénz. Ugyanez a helyzet akkor, ha megállapítják, hogy valaki munkavégzéssel összefüg­gően fertőződött meg. (Ezt szakszóval foglalkozási megbetegedésnek hívják.) Ha tehát valaki elkapja a koronavírust, de még nem helyezték karanténba, betegszabadságot kell kivennie, amíg karanténba nem helyezik.

A keresőképtelenség

Ahhoz, hogy betegszabadságra vagy táppénzre írhassanak ki, az szükséges, hogy orvos állapítsa meg, hogy keresőképtelenek vagyunk. Az ide vonatkozó jogszabályok különböző élethelyzeteket sorolnak fel, ami alapján keresőképtelennek nyilváníthatnak valakit.

Alapesetben, miután a 15 nap betegszabadságunk elfogyott, táppénzre mehetünk. A táppénz összege a jövedelmünktől függ, vagyis a táppénz összegét az annak alapjául szolgáló jövedelem százalékában állapítják meg. A táppénz napi felső határa 2020-ban 10 ezer 733 forint volt, vagyis egy napra ennél többet senki sem kaphatott.

Hatvanszázalékos táppénz jár annak, akinek legalább két év biztosítási ideje van (a gyakorlatban legalább ennyi ideig volt bejelentett munkaviszonya). 50 százalékos táppénz jár annak, akinek a kétéves biztosítási ideje nincs meg vagy annak, akit kórházban ápolnak. Fontos tudni, hogy a táppénz után csak 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni. Ahhoz, hogy táppénz járjon, igazolni kell a keresőképtelenségünket. A keresőképtelenség igazolását a háziorvos adja ki, maximum 5, kivételes esetben 30 napra visszamenőleg. Akit pedig kórházban ápolnak, annak kórházi igazolást ad ki a kezelőorvosa a gyógykezelés időtartamáról. Ezt az igazolást ezután a munkáltatónknak kell leadni, aki 5 napon belül köteles továbbítani a kormányhivatalhoz, ahol ezt követően bírálják el a kérelmet.

Szabadság, táppénz?

Ha valakinél megjelennek a tünetek, de még nem került karanténba, betegszabadságot kell igénybe vennie. A tünetmentesen önkéntesen otthon maradók csak rendes szabadságot tudnak kivenni. Ha viszont a munkavállaló bármilyen okból karanténban van (kivéve külföldről érkezők), függetlenül attól, hogy fertőzött vagy kontaktszemély, keresőképtelennek minősül és 60 százalékos táppénzre jogosult a karantén első napjától.

A 7-es kóddal az kerülhet táppénzre, akire a járványügyi hatóság határozatban rendel el járványügyi intézkedést. (Ilyen lehetséges akkor is, ha az illető nem beteg, hanem kontaktszemély.) Ha tényleges megbetegedés történik, a háziorvos rendeli el a járványügyi elkülönítést (erről nem születik külön határozat, általában egyszerűen az orvossal való egyeztetés eredménye lesz), akkor 8-as kódot kell alkalmazni, és ebből fakadóan a betegszabadság igénybe vehető.

Külföldről beutazók

A jogszabály szerint az, akinél a határátlépéskor hatósági házi karantént rendeltek el, nem minősül keresőképtelennek és így táppénz sem jár neki. Ezért erre az időszakra a táppénz és a munkajövedelem különbségét nem téríti meg az állam. A hatósági házi karantén időszakára otthoni munkavégzés rendelhető el, vagy szabadságot kell kivenni.

Egészségügy, oktatás

Aki munkavégzése, foglalkozásgyakorlása során kapja el a koronavírust, például a koronavírussal fertőzött személyekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók – orvosok, ápolók, mentők – vagy pedagógusok, akkor az foglalkozási megbetegedésnek minősül, s neki 100 százalékos táppénz jár (baleseti táppénz).

A koronavírusra utaló tüneteket mutató személynek telefonon kell értesítenie a háziorvost, aki elrendeli a tesztet. Ha a laboratóriumi vizsgálat pozitív, a fertőzöttséget megállapítják. A munkavállaló a pozitív eredményt követően jelezheti az orvosnak, hogy a vírust nagy valószínűséggel a munkavégzéssel összefüggésben kapta el – ezután pedig a fentebb leírt procedúra veszi kezdetét.