Szent István ünnepe, református szemmel – Borsos Teréz táci lelkipásztorral beszélgettünk

– Államalapító királyunk ünnepe közös ünnep.

– Szent István ünnepe alapvetően római katolikus egyházi ünnepből vált állami ünneppé a 19. század végén – mondta el a Fejér Megyei Hírlapnak beszélgetésünk során Borsos Teréz, táci református lelkipásztor. – A reformátusok kezdetekben nem ünnepelték, először 1938-ban Ravasz László, a Dunamelléki Református Egyházkerület egykori püspöke, az államlapító király halálának 1000 éves évfordulóján dolgozott ki istentiszteleti liturgiát, ajánlást az ünnepre nézve. Ravasz László, Szent István személyét biblikusan értelmezve ajánlotta a református hívek figyelmébe. A püspök úgy gondolt a keresztyén hitre tért királyra, mint a kárpát-medencei keresztyénség megalapítójára. István egyházépítő munkájának mi protestánsok is a részesei vagyunk, hiszen a reformáció nem egy előzmények nélküli folyamat volt, az a katolicizmusban gyökerezett.

– A szent király miben látta a jövőt?

– Szent István keresztyén hitre vezette országának népét, mely népnek protestánsok és katolikusok egyaránt örökösei vagyunk. A feltámadott Krisztus, akiben Szent István hite is gyökerezett, mindannyiunké, ezért a szent király ünnepe is mindannyiunk ünnepe. Istennek legyen hála, hogy az ünnephez szorosan kötődő új kenyér megszentelését, megáldását országszerte, de Fejér megyében is sok helyen közös, ökumenikus alkalmakon ünnepeljük. Mi is így teszünk most Tácon augusztus 20-án, amikor a római katolikus testvérekkel közösen adunk hálát az új kenyér áldásáért, és közösen merítünk hitet államalapító királyunk példájából.

Isten kegyelmében jövője is legyen a nemzetnek

– Szent István ma is egyesít, közös hálaadásra és imádságra szólít.

– Szent István királyunk keresztyén államot alapított. A keresztyén hit felvétele, jóllehet politikai döntés volt, de ez a politikai döntés nem volt hit nélküli. Számára a keresztyénség, nem csak politikai értelemben vált igazodási ponttá, hanem személyes életében is fontos szerepet töltött be. Nemcsak népét kötelezte templomépítésre, és templomba járásra, hanem ő maga is gyakorolta a hitet. Példát mutatott népe számára. Nekünk, keresztyéneknek különösen fontos, hogy mit kezdünk örökségével. Ha Magyarország fenn akar maradni, akkor azt az igazodási pontot kell keresni és követni, amit a szent király is keresett és követett, Krisztust.

– Intelmei a hit megőrzéséről is szólnak?

– Fiához, Imréhez intézett intelmei mindannyiunk számára fontos dolgokra mutatnak rá, azokat nekünk is követnünk kell. Különösen aktuálissá lett, amit a keresztyén hit megőrzéséről, az imádságról, a kegyességről és az irgalmasságról ír. Eljött az idő, hogy országunkat újra evangelizálva Krisztus útjára tereljük, hogy ne csak múltja, hanem Isten kegyelmében jövője is legyen a nemzetnek. Az ismert rockoperát idézve: „Nincs más út, csak az Isten útja, bármit hoz reánk. E földön nála nincs nagyobb erő.” (Szörényi – Bródy: István, a király).

„Kegyes jobbjával törvényt ír, keményet, / hogy megkösse a rónák vad porát, / szőlő teremjen és kenyér, fehérebb / s hogy mindenki meglelje otthonát. / Áldott szigor, rendet hozó szelídség! / Arany szív, mely eltékozolja kincsét, / hogy új szívekben ragyogjon tovább!” – Borsos Teréz, Tűz Tamás: Szent István király című versének soraival kíván mindannyiunknak áldott ünneplést, valamint tartalmas pihenést, feltöltődést az ünnepi hétvégén!