A szelektív hulladékgyűjtő szigeteket sokan még mindig lomtalanításra használják

Csákváron idén február 1-jétől szüntették meg a szelektív hulladékgyűjtő szigetet, miután ezek karbantartása, őrzése és környezetük rendben tartása évek óta megoldatlan probléma volt. Az önkormányzat végül úgy gondolta, a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési lehetőség és a településen nyitott hulladékudvar feleslegessé teszi a szelektív szigetek további fenntartását. Csákvár csak egy példa a sok közül, ahol megszüntették a szelektív szemétgyűjtés ezen módját. Aktuálisan most éppen a szomszédos Vértesbogláron gondolkodnak erősen azon, felszámolják a négy konténert, mert azokat rendszeresen olyan szeméttel pakolják tele – és sokszor nem is a bogláriak –, amelyek nem is oda valók. Előfordul az is, hogy a kidobott holmik a konténerek mellé kerülnek. Az önkormányzatnak nem kevés pénzébe és energiájába kerül, hogy rendszeresen elszállíttassa a nem újrahasznosítható hulladékot. A helyi lakosok egy része szeretné, ha az edények maradnának és az önkormányzat például kamerákat szerelne fel a környékre, hogy szemmel tartsa a konténereket, esetleg büntetést helyezne kilátásba a gyűjtés szabályait be nem tartóknak.

Iszkaszentgyörgyön más megoldást találtak: a szelektív hulladékgyűjtőket megszüntették, amióta a Depónia Kft. bevezette a házhoz menő szelektív gyűjtést.

Az üveghulladékot azonban továbbra is el lehet helyezni egy gyűjtőben, amit viszont az önkormányzat udvarára telepítettek. Oda idegenek nem járnak be. A faluban a csákvárihoz és a boglárihoz hasonló volt a tapasztalat, vagyis hogy átutazók, idegenek pakolták ki a szemetüket.

De vajon miért nem vagyunk képesek kulturált módon használni a szelektív gyűjtőket? Miért sajnáljuk az időt és a pénzt – nem nagy összegekről van szó – arra, hogy a megfelelő helyre szállítsuk el azt a hulladékot, amit nem lehet újrahasznosítani, vagy veszélyes hulladéknak minősül? – tettem fel a kérdést Polónyi Dórának, a Depónia Kft. PR vezetőjének. – Erre nehéz lenne válaszolni. A szelektív hulladékgyűjtő szigetekkel kapcsolatos tapasztalatainkról viszont tudok beszélni. Jellemzően nem a kommunális hulladék elhelyezése jelent gondot a legtöbb ilyen gyűjtőnél, hanem az, hogy az emberek rosszul értelmezik az egyes szelektíven gyűjthető hulladékok fogalmát. A gyűjtőszigetek konténereibe ugyanis csak csomagolási hulladékot lehet bedobni – mondta Polónyi Dóra.

A példa kedvéért: a műanyag szék, a műanyag konyhai edénycsöpögtető, vagy a falról letépett ragasztós tapéta nem szelektív hulladék.

A csomagolási hulladék kereskedelmi forgalomba kerülő termékek csomagolásából keletkező hulladék, vagyis például a PET-palack, a tejes doboz, vagy más, csomagolásra használt papírdobozok, műanyagok és üvegtartók.

– A szelektív gyűjtés egy másik jellemző problémája, hogy a dobozokat, palackokat sokan még mindig nem tapossák össze. Így a hulladék több helyet foglal el, hamarabb megtelik a kuka, miközben kevesebb szemét fér el benne. Ilyenkor fordul elő, hogy a szemét „kifolyik” a kukából és úgy tűnik, mintha nem lenne rendszeresen ürítve – tette hozzá a PR-vezető, aki azt is elmondta, szintén tapasztalat, hogy a szelektív szigeteket lomtalanítási helynek használják.

Pedig számos lehetőség van mindenféle hulladék gyűjtésére, s ezek közül a szolgáltató is többet kínál. Ilyen a házhoz menő szelektív gyűjtés – havonta egyszer bármilyen átlátszó zsákban, mennyiségi korlát nélkül ki lehet tenni a műanyag- és a papírhulladékot, de negyedévente egyszer már az üveget is elviszik. Már vidéki településeken is működik a kétkukás rendszer, amely lehetővé teszi, hogy egy, a Depónia által biztosított kukában külön gyűjtsék otthon a fém-, a papír- és a műanyaghulladékot.

Három köbméterig élhetnek az évente egyszer ingyenesen megrendelhető, házhoz menő lomtalanítással is.

Számos hulladékfajtát pedig le lehet adni a hulladékudvarokban Csalán, Fehérváron vagy Csákváron. Arról, hogy hová, mit és milyen feltételekkel vihetnek, a szolgáltató honlapján érdemes előre tájékozódni. Igaz, hogy bizonyos hulladékok lerakásáért fizetni is kell, ám nem több ezer, csak néhány száz forintról beszélünk. Ennyit talán mindenkinek megér a környezet védelme.

A tapasztalatokat illetően a Vertikál Kft. is megkerestük, ám ők eddig nem válaszoltak kérdéseinkre.