Királyok Kupája a királyok városában

2019.10.18. 17:30

A gó ismét meghódíthatja Fejér megye székhelyét

A világ egyik legősibb, a Távol-Keletről származó stratégiai játéka a gó. Európában a XIX. században vált ismertté, nálunk azonban leginkább csak kétbetűs szóként ismerik sokan a keresztrejtvényben. A Királyok Kupáját immár másodszor rendezték meg az elmúlt napokban a Köfém Művelődési Házban – nagy sikerrel.

Káldor András - MN

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Fotó: Káldor András / Fejér Megyei Hírlap

Belépve a művelődési ház kamaratermébe szinte „harapni” lehet a csendet, az asztalok mögött ülő, és a korongokat mozgató játékosok célja ugyanaz, mint más sportágak reprezentánsainak – a győzelem. A gó sportág ellentétben a sakkal – fél óra alatt elsajátítható. Kétszemélyes játék, kell hozzá egy 19x19 mezőre felosztott tábla, 180 fehér, valamint 181 fekete korong. A játékosok felváltva helyezik el köveiket a tábla vonalainak szabad metszéspontjaira, a feketével kezdve.

A versenyek Pesten vannak, Székesfehérvár az egyetlen vidéki helyszín

Kezdjük azonban egy kis történelmi visszatekintéssel. A kilencvenes évek elején alakult a Köfém Művelődési Központban a Gó Klub, melynek 25 tagja volt. Akkor jobbára még csak tanulták a sport­ágat, a szabályokat, és aktívan játszott még a művelődési ház jelenlegi igazgatója, Simon József is.

– Minden héten az akkori számítógépes klubbal együtt tartottuk a foglalkozásokat. Itt nagyon aktív góélet folyt, majd később megalapítottuk az Origó Egyesületet, amellyel aztán rengeteg versenyt rendeztünk, és szerveztünk országos bajnokságot. Büszkék vagyunk arra, hogy Grand Prix-nek adtunk otthont, és az ifjúsági Euró­pa-bajnok Kőszegi Diána is itt játszott. Megtisztelte­tésként éltük meg, hogy az akkori dél-koreai nagykövet tízfős szimultánt játszott itt, melyből különben nyolcat meg is nyert – nosztalgiázott Simon József.

Néma csend honolt a teremben, ahol a verseny zajlott Fotó: KA

– Aztán jött 10–12 év szünet, ez leginkább annak tudható be, hogy akik aktívak voltak, inkább a saját cégükkel voltak elfoglalva, illetve elköltöztek a városból. Tavaly megkeresett Holubár András, aki fehérvári – de már ő is Pesten él – és kérte, hogy szervezzünk egy versenyt. Örömmel adtam ennek helyet, bízom abban, hogy ismét fel lehet lendíteni a góéletet városunkban. Fel akarjuk éleszteni a klubot is, többek között ezért is rendezzük ezeket a versenyeket, és a sportág népszerűsítésén kívül célunk, hogy megismerjék a fehérváriak a „góérzést”! – tette hozzá Simon József.

– A tavalyi 20 nevező után idén 22 játékos vett részt a versenyen, a többség Budapestről érkezett, de természetesen fehérvári résztvevők is voltak – tájékoztatott Holubár András főszervező.

– Eléggé vegyes volt a mezőny, a ranglista minden szegmenséből érkeztek, akadtak kifejezetten erős játékosok is, köztük hat-hét mester szintű játékos.

Kíváncsiak voltunk arra, hogy mennyire népszerű Magyarországon a gó?

– A kilencvenes évek elején és közepén ívelt felfelé népszerűsége. Ez különben arra az időre datálható, amikor a Köfém Művelődési Házban is működött a klub és legaktívabb időszakát élte. Akkoriban nem volt ritka az 50-60 fős verseny, és több száz aktív játékos volt az országban. Ezek száma, sajnos, az elmúlt években picit csökkent, többek között ezzel a versennyel is próbáljuk ismét fellendíteni a sportágat. Mostanság 100-200 aktív játékos van jellemzően az országban, akik számára a 15-20 fős versenyektől a 30-40 versenyzőt számláló megmérettetésig rendeznek összecsapásokat. A versenyek többsége a fővárosban van, Székesfehérvár az egyetlen vidéki helyszín. A Királyok Kupája, reméljük, hagyománnyá válik, úgyhogy jövőre is szeretnénk megrendezni még nagyobb létszámmal – hangsúlyozta Holubár András.

Mindenesetre nagyon egyszerű játék

Azt is megtudhattuk, hogy a magyar versenyzők európai szinten elismertek, nemzetközi versenyeken sokszor van magyar győztes, illetve dobogós. Érdekesség, hogy jelenleg is zajlik egy csapat Euró­pa-bajnokság az interneten keresztül, ahol a legerősebb játékosok alkotják a válogatottakat. A magyar válogatott az elmúlt években többször került be a legjobb négy közé. Több mint fél éven keresztül zajlik a tízfős „A” Liga, mezőnye havonta egy fordulót játszik, összesen kilenc partit, szeptembertől nagyjából májusig, négy táblán. A Liga első négy helyezettje a végén az az évi Európa-bajnokságon élőben játssza le a döntőt. Tavaly alig maradt le a magyar válogatott erről a fináléról, 2017-ben viszont ott voltak a legjobbak között.

Mindenesetre nagyon egyszerű játék a gó, pár percen belül minden szabállyal tisztában lehet lenni. Ahhoz azonban, hogy jól megtanulják az érdeklődők haladó, vagy akár profi szinten, sok türelemre és időre van szükség. Ugyan elég sematikusnak tűnik, amikor bemutatják a játékot, de több alkalom kell ahhoz, hogy a játékos jobban megértse, hogy milyen mélységek rejlenek benne, és mennyi alternatívája van, mennyi lehetőség van a táblán. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy utánpótlás szinten a sportág nincs elkényeztetve, cirka húsz 18 éven aluli játékos jár rendszeresen klubokba, akikkel külön foglalkoznak az oktatók.

– Természetesen igyekszünk népszerűsíteni, próbálkozunk az iskolákban is, de a fogadókészség elég szerény, kivétel a Fazekas-gimnázium Budapesten, ahol éveken keresztül volt góoktatás. Négy-öt éves kortól érdemes elkezdeni, s hatéves kortól már a 19x19-es táblán tudnak játszani a gyerekek. Azt szokták mondani, hogy egy élet is kevés ahhoz, hogy profi szinten elsajátítsa valaki a sportágat – fogalmazott Holubár András.

A Királyok Kupáját ismét a tavalyi győztes, Csizmadia Róbert nyerte, míg a legjobb fehérvári Bővíz László lett.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában