2019.06.03. 20:00
Rendelet írja elő a csapadékvíz elvezetésének szabályait
Felháborodott olvasó kereste meg szerkesztőségünket, és tette fel a kérdést, mit lehet tenni, ha a szomszédjától átfolyó csapadékvíz rendszeresen eláztatja a telkét, aminek következtében a tulajdonában lévő – ugyan nem lakott – ház már megroggyant. A kérdés más szemszögből azért is aktuális lehet, mert az elmúlt időszakban rengeteg csapadék hullott.
Vízelvezető árkot nem csak az önkormányzat létesíthet, de bizonyos esetekben engedélyt kell rá kérni Fotó: Shutterstock
Mivel konkrétan egy gánti esetről van szó, ezért a területileg illetékes Csákvári Önkormányzati Hivatalnál Tóth Jánosné címzetes főjegyzőhöz fordultunk a kérdéssel, aki azzal kezdte, hogy csapadékvíz-elvezetéssel kapcsolatban a helyi építési szabályzatokban nem található előírás, mert erre nem adnak felhatalmazást a felsőbb jogszabályok. Ezért építkezéskor a csapadékvíz elvezetésére vonatkozóan a 253/1997 számú kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni.
Akár telken belül is elszivárogtatható a keletkezett csapadékvíz
Ezen rendelet 47. paragrafusa leírja, hogy amíg szennyvíz csak zárt szelvényű csatornában vezethető, addig csapadékvíz, talajvíz és kiemelt bányavíz – a vonatkozó hatósági előírások megtartásával – nyílt árokban is vezethető, viszont használaton kívül helyezett kútba vezetni tilos. Ugyanakkor azonban a telek csapadékvíz-elvezetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen és az építményekben, továbbá a szomszédos telkeken és építményekben, valamint a közterületen kárt – átázást, kimosást, korróziót stb. – ne okozzon, és a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza. A csapadékvíz a telken belül akár el is szivárogtatható, ha ez a telek és a szomszédos telkek, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti.
Azt kevesen tudják, hogy a telekről csapadékvizet a közterületi nyílt vízelvezető árokba csak zárt szelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni. Amennyiben a vízelvezető árok a közút tartozéka, úgy abba a környezetében lévő telkekről csapadékvíz bevezetése csak az út kezelőjének hozzájárulásával történhet. Vagyis sok ház esetében a kerítésen kívül végződő esőcsatorna, amelyből az esővizet kis mélyedésben vezetik tovább az árokba, nem szabályos.
Ezzel együtt felvetődhet a jogos kérdés: mi a helyzet az árkokkal? Ha nincs a ház előtt, ki létesíthet ilyet, és kinek a felelőssége azt tisztán tartani? Nos, a törvény szerint az önkormányzati tulajdonban lévő közterületek csapadékvíz-elvezetése és az ezzel kapcsolatos feladatok az önkormányzathoz tartoznak. A közterületi csapadékvíz elvezetésének kötelezettsége kizárólag a közterületen keletkezett csapadékvíz kezelésére vonatkozik. Ettől függetlenül más is végezhet ilyen feladatot, ha az érdeke ezt megköveteli (idegen ingatlanon természetesen a tulajdonos előzetes hozzájárulásával). Ha az ingatlanokról kivezetett csapadékvíz elvezetéséről van szó, akkor az önkormányzat kérheti a telek tulajdonosainak hozzájárulását a költségekhez.
Minden, ingatlanon megjelenő csapadékvíz elvezetése a tulajdonos kötelezettsége
Az utcai árokba történő bekötéshez az önkormányzattól előzetesen írásban hozzájárulást kell kérni, melyhez kikötés lehet a költségek egy részének viselése. Ugyanakkor meglévő, esetleg betemetett árok visszaállítása nem engedélyköteles az eredeti állapot visszaállításáig. Ám a meglévő árok kimélyítése vagy földárok helyén burkolt árok létesítése már engedélyhez kötött. Új csapadékvíz-elvezető rendszer – árok és csatorna – létesítése szintén előzetes engedélyezési eljáráshoz kötött, az építtetőnek kell az engedélyt megkérnie. A cikk elején idézett panasz esetében a problémát az okozza, hogy az utca lejtős, így a csapadékvíz-elvezetés kérdése összetett. Amennyiben nem tudnak a szomszéddal dűlőre jutni, úgy polgári peres eljárás keretében a tulajdonos kérhet szakértői vizsgálatot annak eldöntésére, a telekszomszéd okozta-e a kárt.
