A ráckeresztúri könyvtár különleges, összetett programmal készült

Március vége többszörösen ünnep a kultúra iránt elkötelezetteknek. A könyvtárosok ilyentájt az Internet Fiesta programjait szervezik, és több helyen a március 27-i színházi világnapról sem feledkeznek el. Ráckeresztúron idén színielőadással, kihelyezett könyvtári kiállítással emlékeztek meg a jeles eseményről a településen a művelődési ház szerepét is betöltő tornacsarnokban. Létrejöhet bordásfalak, svédszekrények és kosárpalánkok között színházi hangulat? Az előadástól, az előadóktól, no és persze a közönségtől is függ.

Az ercsi Felvonási Tünetek Színházi Műhely tagjai és Pók László zongorista mindent elkövettek, hogy az Álarcok című zenés krimivígjáték nyomot hagyjon a nézőkben. Az egyszerű, ám jellegzetes bútordarabokkal berendezett színpad feledtette a tornatermi miliőt. Az egyik asztalon ízlésesen díszített karácsonyfa, a másikon régimódi, piros telefon. Középen pamlag díszpárnákkal, fotelek, székek, kabátokkal teli fogas. A játszók otthonosan mozogtak a kulisszák között, elhitették, hogy ők nyolcan kénytelenek külső segítség nélkül megoldani a rejtélyt, hiszen elzárta őket a külvilágtól a havazás, a telefon süket, s a kocsi sem indul, valaki elvágta a vezetékeket.

A ház ura a szobájában fekszik, hátából tőr áll ki – minderről persze csak hallomásból értesültünk. Szép lassan aztán megismertük a nyolc nőt: az anyóst, a feleséget, a testvért, a sógornőt, az unokákat, a házvezetőnőt, a szobalányt. Fodorné Schmidt Judit, Murzsa Renáta, Murzsa Kata, Adolf Mónika, Pupp Fanni, Spánitz Éva, Mihovics Márta és Szalay Csilla nyolc különböző karaktert, nyolc titkokkal teli nőt keltett életre. Vitáikból, civódásaikból, gúnyosan gonosz, olykor aljas megjegyzéseikből megtudtuk, ki milyen valójában, s a takargatott hazugságokról, ballépésekről is lehullt a lepel. Vajon kinek állt érdekében a gyilkosság? Meglepő fordulatokban – ahogy jó darabokhoz illik – nem volt hiány, s a slussz-poén is csattanós. Mint egy jól irányzott pisztolylövés.