Megszűnt létezni a megyei közgyűlésben a Jobbikos frakció

Négy képviselő alkotta korábban a megyei közgyűlésben a Jobbik munkacsoportját. Ők most új frakciót alakítottak „Mi hazánk” néven. Az új munkacsoport vezetője a korábbi frakciót irányító Árgyelán János – erről Molnár Krisztián, a megyei közgyűlés elnöke számolt be a grémium csütörtök délelőtti ülését követő sajtótájékoztatón.

Az elnök a nyílt ülés napirendjeiről szólva elmondta: a megyei úthálózat fejlesztéséről Molnár István, a közútke zelő megyei igazgatója számolt be a közgyűlésen. A megyei önkormányzattal korábban is egyeztetett a beruházásokról a közútkezelő, ám a TOP-források elosztása révén most már döntéshozói helyzetbe kerültek – jegyezte meg Molnár Krisztián. TOP-pénzekből valósul meg például Kálozon és Soponyán a belterületi út felújítása, melyeknél komoly jogi problémát okozott a még le nem zárt csatornaberuházás – derült ki az elnök szavaiból.

Fejér megye azon kevés megyék közé tartozik, amelyek plusz pénzzel – esetünkben 4 milliárd forinttal – növelhették meg a TOP révén szétosztható összeget. Ebből a pénzből vált lehetővé a Dunaújváros és Mezőfalva, illetve a Mezőfalva és Sárbogárd közötti út felújítása. Ugyancsak TOP-forrásból újítják föl a Söréd és Zámoly, illetve a Zámoly és Csákvár közötti, összesen csaknem 24 kilométeres szakaszt, amely esetében azonban eredménytelen volt a közbeszerzési eljárás. A közgyűlés ülésén a képviselők döntöttek továbbá a költségvetés módosításáról, és jóváhagyták az elnöki támogatásokat. Így például 300 ezer forinttal támogatják a kórház egy dolgozójának szakmai útját – mondta el Molnár Krisztián.

Az elnöktől megtudtuk, hogy a grémium a csütörtöki zárt ülésen a nyertes TOP-pályázatokkal kapcsolatos többlet forrásigényekről döntött. A nyolcból hatot támogattak, egyet elutasítottak, egyet részben támogattak. Az elnök lapunk kérdésére válaszolva kifejtette: a költségek időközben bekövetkező esetleges növekedésére tekintettel a TOP pályázatoknál eleve 10–15 százaléknyi összeget tartalékolt az irányító hatóság. Ha a többletigény nem több a pályázaton elnyert összeg 15 százalékánál, akkor viszonylag egyszerű az eljárás. Tizenöt és 30 százalék esetén igazságügyi szakértőt vonnak be, a 30 százalékot meghaladó többletigényről pedig egyedi kormányhatározattal döntenek.