Egyed Antal emléktáblájával gyarapodott a fehérvári panteon

A mai Ciszterci gimnázium egykori, Oskola utcai épülete előtt gyülekeztek a Szent István Király Múzeum, az önkormányzat, valamint a Tolna Megyei Egyed Antal Honismereti Egyesület képviselői s más érdeklődők, hogy tanúi legyenek az eseménynek.

A tábla elhelyezésének kezdeményezője Lukács László néprajzkutató, aki egyben a fehérvári múzeumi panteon ötletgazdája is. Köszöntőjében elmondta, hogy az 1779-ben született Egyed Antal két évtizedet töltött Fehérváron, majd a Tolna megyei Bonyhádon fejtette ki tevékenységét, s igen értékes életművet hagyott maga után. Az egykori pálosok gimnáziumában tanára volt Virág Benedek, ő maga pedig később a költő Vörösmarty Mihály mentorává vált.

A múzeum igazgatóhelyettese, Nagy Veronika bevezetőjében szintén a bonyhádi plébános, dunaföldvári apát, költő, műfordító, táj-és népkutató alakjának, munkásságának jelentőségét hangsúlyozta.

Az emléktábla elhelyezését támogató önkormányzat részéről Brájer Éva alpolgármester szólt, az avatóbeszédet pedig Paládi-Kovács Attila etnográfus, Széchenyi-díjas egyetemi tanár mondta. Elhangzott: Egyed költőként is remekelt, ugyanakkor a reformkor legjelentősebb táj-és népkutató szakemberei között tartják számon.

Az ünnepségen Cser-Palkovics Gergely, a Ciszterci Szent István Gimnázium tanulója szavalta Vörösmarty Mihály Egyed Antalhoz írt versét. A leleplezett emléktáblánál ezután került sor a koszorúk elhelyezésére, a Nagy Edit szobrászművész által készített alkotást pedig Brückner Ákos Előd plébános szentelte föl.