Miről is szól valójában a neuro-hidroterápia?

Sárbogárdon már nyolc baba veszi igénybe szüleivel és a szakértővel közösen a neuro-hidroterápiát. De mit takar ez a fogalom?

Szanyi-Nagy Judit

hjh

Csecsemőkortól egészen hároméves korig végezhető a neuro-hidroterápia (NHT), méghozzá – a nevéből adódóan – vizes közegben: egy otthoni fürdőkádban, uszodában vagy egy erre a célra kialakított, speciális neuro-hidroterápiás szobában. Bár hároméves kor fölött már nem ajánlott, súlyosabban vagy halmozottan sérült kisgyermekek esetén a terápia továbbra is igénybe vehető.

Kiknek szól?

A módszer nem csak koraszülöttek vagy konkrét diagnózissal rendelkező sajátos nevelési igényű gyermekek számára hasznos. Ugyanis veszélyeztetett fejlődésmenet, például ikerterhesség, koraszülés vagy bármilyen szülési probléma esetén terápiaként, ám más helyzetekben megelőzésként és fejlesztésként is használható, azaz a meglévő képességek is fejleszthetők a segítségével – tudtuk meg Fekti Ildikó mozgásfejlesztőtől, szenzoros integrációs terapeutától.

Hogyan zajlik?

A terápia során közvetlen kapcsolat alakul ki a baba és a szakember között, melyet természetesen a szülő is megélhet, hiszen az elsajátított gyakorlatok otthon is alkalmazhatók. A módszer jellemzői a tanulható specifikus fogások, valamint a verbalitás mellett a non-verbalitás megléte: a vizes környezetben megtartják a babát, játszanak vele, illetve énekelnek neki.

A neuro-hidroterápiás jakuzzi meleg vizű, a terápiát pedig játékokkal és fényeffektekkel teszik még hatásosabbá Fotó: Koppán Viktor

Miért hasznos?

A módszer sérült idegrendszerű, a szenzomotoros fejlődésben (az érzékelés és a mozgástevékenység közötti kapcsolatban) veszélyeztetett, illetve mozgásszervi elváltozásokat mutató csecsemők terápiájában és a problémák megelőzésében is használható. Szerepe van továbbá a vesztibuláris, azaz az egyensúlyi rendszer és a tapintás, nyomás, hő, fájdalom információfeldolgozásának (a szomatoszenzoros rendszernek) az aktiválásában is. Alkalmas a gyerek elemi mozgásainak kiváltására, a végleges mozgásminták megalapozására.

Elmélet és gyakorlat

A módszer során a szakemberek olyan non-verbális helyzetbe hozzák a gyermeket, amellyel kiváltják az általuk várt reakciókat. Ezáltal a látás, hallás, tapintás és a kinesztetikus (mozgással összefüggő) érzékelés egyaránt fejlődik. A terápiás jakuzziban érvényesül a meleg víz relaxáló, nyugtató hatása, de a beépített buborékoló segítségével a taktilis (tapintáshoz kapcsolódó) élményeket és ingereket is előhívják.

Bizonyos gyakorlatoknál a gyermek fejére öntik a vizet, ezzel váltják ki a szem- és szájzárást, valamint a légzés visszatartását. A módszert szociális interakciók is jellemzik: a folyamatos testi kontaktus erősíti az ősbizalmat, valamint a szülő-gyermek kapcsolatot.

Magyar „találmány”

A neuro-hidroterápiát mint módszert Schultheisz Judit gyermekorvos alakította ki 1986-ban, s a Gézengúz Alapítvány szakemberei fejlesztették tovább. Mint azt Fekti Ildikó kiemeli: nem az a céljuk, hogy a gyermeket a víz alá szoktassák, sokkal inkább az, hogy a gyermekek megbarátkozzanak a vízzel, és kialakuljon bennük a vízbiztonság érzete.

JAVALLAT ÉS ELLENJAVALLAT GYERMEKEKNEK

Javasolt mozgásszervi elváltozás, izombetegségek, valamint neurológiai, ortopédiai vagy reumatológiai kórkép esetén.

Ellenjavallt, ha a gyermek lélegeztetőgépen volt, nyílt seb van rajta, továbbá akut betegségek és fertőzések, súlyos szív- és érrendszeri betegségek, légzési elégtelenség, akut ízületi gyulladás esetén.

Egyéni megítélés alá esik az epilepszia vagy a kis testsúlyú babák esete: itt az orvos rendelheti el a neuro-hidroterápiát.