Nem hibás? Akkor nem kötelező visszavenni

Pedig nem kötelező. Karácsony után minden üzlet számíthat a csere és pénzvisszafizetési kérdések sokaságára.

Az, hogy kimerjük-e mondani egy karácsonyi ajándék esetében: ez nem tetszik / van már ilyen / nem jó a méret – bizonyos fokú bizalmat feltételez a két fél között.

Az pedig, hogy az ajándékozó készül-e erre az eshetőségre, és ezért elteszi a blokkot, egyfajta fogyasztói tudatosságot követel.

Szóval akkor jár jól a megajándékozott, ha az ajándék kíséretében magát a blokkot is megkapja – még ha ez első olvasatra sértőnek is tűnhet.

Ez a kis papiros ugyanis elengedhetetlen feltétele annak, hogy ha nem felel meg valamiért az ajándék, akkor vissza lehessen menni vele az üzletbe.

Az üzleteket nem kötelezi a fogyasztóvédelmi törvény arra, hogy a hibátlan termékeket visszavegyék. Kereskedelmi szempontból azonban már más a helyzet – szögezi le a Fejér Megyei Hírlap kérdésére Várszegi András, az Országos Kereskedelmi Szövetség etikai bizottságának elnöke: manapság ugyanis az üzleten múlik, meddig, hogyan cserél, ad-e vissza pénzt.

- Egyre több üzlet él azzal a lehetőséggel, hogy a később visszavitt, de nem hibás termékeket visszaveszi, akár úgy is, hogy a pénzt visszaadja a vásárlónak. Érdeke ez akár marketing, akár egyéb üzleti szempontból is, hiszen a hasonló lehetőségek felajánlása nagyban hozzájárul a vásárlók megtartásához, sőt, a vásárlói kör erősítéséhez, növekedéséhez – magyarázza a szakember, hozzátéve: a törzsvásárlói kör kialakítása alapvető fontosságú minden kereskedő számára, ebben sokat számít, akár kimondva, akár kimondatlanul is, hogy a nem hibás terméket cserélik, visszafizetik az árát.

Persze van egy határ: a kérdés az, hogy a visszavett árut el tudja-e adni másik vevőnek a kereskedő, vagy sem. Kérdéses lehet ez egészségügyi szempontból vagy csomagolás szempontjából. Egy fehérneműt például nem biztos, hogy visszavesznek, hiszen nem lehet ránézésre megállapítani, vajon viselte-e valaki. Egy wc-deszkát is csak akkor vesznek vissza, ha az azt borító fólia bontatlan. Talán ez érthető is… Várszegi András szerint a csomagolás kérdése sem minden esetben mérvadó: úgy véli, hogy ha van kis dolga az újracsomagolással a kereskedőnek, akkor igenis megéri neki visszavennie a hibátlan árut a vásárló megtartása érdekében. Ám a kérdés, hogy mi van akkor, ha nem lehet újracsomagolni a terméket. Ez már határvonal… Várszegi szerint ilyenkor is a kereskedő rugalmasságán, vagyis üzletpolitikáján múlik, hogy mit tesz. – Ha a vevő előre tudja, hogy az árut, amit megvesz, később akár vissza is hozhatja és a pénze sem bánja, akkor bátrabban vásárol, és ez meglátszik az eladási statisztikákon is – teszi hozzá az etikai bizottság elnöke. A vevő és a kereskedő közti maximális bizalom egyik alapfeltétele ez. Persze van, ahol nem adnak vissza pénzt, és nem is cserélnek. Ezt is megteheti a kereskedő, a kérdés az, milyen üzletpolitika mentén teszi ezt. Mert nagy eséllyel a csalódott vásárló még egyszer nem teszi be a lábát az adott üzletbe, sőt, rossz hírét viszi a nagyvilágba.