Itt az afrikai sertéspestis! A Fejér megyei malacok veszélyben vannak?

Először is: fontos különbséget tenni a klasszikus sertéspestis és a jelenlegi járványügyi problémáért felelős afrikai sertéspestis között – kezdte lapunk kérdéseire adott válaszát Sziebert Gergely megyei főállatorvos, a Fejér Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztályának vezetője. A klasszikus sertéspestis a házi és a vadon élő sertés lázas általános állapottal járó, testszerte vérzésekkel járó, heveny lefolyású, nagy ragályozóképességű betegsége. Hála a fokozott és összehangolt jár­vány­ügyi intézkedéseknek, hazánk e kórtól mentes. Az afrikai sertéspestis (továbbiakban: ASP) a sertéspestishez hasonlóan a házi és a vaddisznó lázas általános állapottal, vérzésekkel járó fertőző betegsége, amely rendszerint elhullással végződik. A betegség nevének megfelelően Afrikából indult „hódító útjára” az 1900-as évek elején. Az ötvenes évekig meg is maradt Afrikában, de aztán sikerült behurcolni Európába.

A jelenleg aktív vírustörzs nagyon virulens, azaz könnyen és gyorsan terjedhet mind a vaddisznó, mind a házisertés állományaiban. Ugyanakkor a vírus más állatfajra, illetve az emberre nem veszélyes. Így nem betegít meg sem a beteg állatokkal való közvetlen érintkezés, sem a fertőzött négylábú húsának esetleges elfogyasztása – hangsúlyozta a megyei főállatorvos. Bár az ASP humán egészségügyi kockázatot nem jelent, ugyanakkor nagyon súlyos gazdasági következményei lehetnek, elsősorban amiatt, hogy az érintett ország eleshet az exportlehetőségektől.

A beteg sertések közvetlenül fertőzik meg társaikat, mivel valamennyi váladékukkal ürítik a vírust. Átvihető egyik állományból a másikba ragályfogó tárgyakkal, cipőtalpon, ruházattal. Terjedhet a vaddisznók között és közvetítésével, ha lehetőségük van a beteg vaddisznóknak házisertés-állományokkal érintkezni (ez elsősorban háztáji állományokban jelenthet veszélyt). Széthurcolhatják maguk a vadászok is egy jól sikerült teríték után, például gépjárművekkel, lábbelivel, szennyezett ruházattal.

Az ASP biztos megállapítása laboratóriumi feladat. A betegségre gyanút keltő tünetek előfordulását és a sertés elhullását az állattartó köteles haladéktalanul bejelenteni az állatorvosnak. A magyarországi jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően az állattartó akkor is köteles az állatorvost tájékoztatni, ha az ASP gyanúját ugyan nem észlelte, de állata megbetegedett – figyelmeztet Sziebert Gergely.

A járvány elfojtása érdekében a beteg állatokat vértelen módon hatóságilag le kell ölni, és az állattartó, amennyiben jogkövető módon járt el (vagyis megtett mindent a betegség megelőzése érdekében és bejelentette a gyanút keltő tüneteket állatorvosnak), állami kártalanításra jogosult, amely a leölt állat értékének 100 százaléka. Fejér megyében egyébként közel 100 nagy létszámú és több mint 1500 kis létszámú sertéstartó hely üzemel – derült ki a főállatorvos lapunknak adott válaszából.

Jelenleg Fejér megye az afrikai sertéspestis szempontjából az alacsony kockázatú területek közé tartozik, de az országos főállatorvosi határozat a mi megyénk számára is számos, járványügyi szempontból fontos intézkedést ír elő, amelyek vonatkoznak az állattartókra, a vadásztársaságokra, a vadászokra és a hatóságra.