Mérföldkőhöz ért a Masterplast és a Selena közös üveggyapotgyárának projektje

Amint megtudtuk: az évenként 19 ezer tonna hőszigetelő anyag gyártására alkalmas üzem 2025 első felében kezdheti meg a piaci kibocsátást 100 főt meghaladó munkatársi csapat foglalkoztatása mellett. A 47,5 millió euróból megvalósuló fejlesztéshez a HIPA – Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zrt. 5,6 milliárd forint összegű vissza nem térítendő állami támogatást biztosított. Az eseményen beszédet mondott Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere, Koncz Zsófia országgyűlési képviselő, energiaügyi miniszterhelyettes, valamint Sebastian Dominik Kęciek, a Lengyel Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott magyarországi nagykövete.

Újjáéled az üveggyapotgyártás Magyarországon

Több évtizedes kihagyás után, magyar–lengyel összefogással éledhet újjá az üveggyapot hőszigetelő anyagok gyártása Magyarországon. A Masterplast Nyrt. 2023. januárjában vásárolta meg az üveggyapotgyártás-fejlesztésre létrehozott projektcég, a Pimco Kft. 100 százalékos tulajdonjogát, majd 2023. júniusában stratégiai együttműködésre lépett a lengyel Selena FM S.A. társasággal, és innentől a felek 50–50 százalékos részesedéssel vesznek részt a projektben. A két vállalat együttműködésének keretében Szerencsen, a Pimco Kft. 4,3 hektáros telephelyén létesül az új 11 ezer 500 négyzetméter nagyságú üveggyapotgyártó üzem.

Az ásványi hőszigetelő anyagok piaca az épületek energiafogyasztásához kapcsolódó hazai és uniós szabályozások szigorodásával párhuzamosan bővül, amit a korábbi években áruhiány és akadozó kiszolgálás jellemzett. Az új gyár 19 ezer tonnás éves kibocsátási kapacitása biztosítja a magyar piac stabil üveggyapot ellátását, és exportlehetőséget kínál a kelet-közép európai régió országaiban.

Zöld technológia, fenntartható termelés

Az ásványi alapú hőszigetelőanyagok családjába tartozó üveggyapot az épületenergetikai hatékonyságnövelés terén az új építési és a korszerűsítési munkáknál is egyaránt jól használható. A termék egyik fő alapanyaga a hulladék üveg, amely a gyártás során újrahasznosításra kerül, a körforgásos gazdálkodás elvei szerint. A termék előállításához természetes alapú, BioBinder kötőanyag technológiát alkalmaznak, így a termék ebben a formában sem tartalmaz káros anyagot, és jóval kedvezőbb tulajdonságokkal bír a felhasználók számára, mint a régi eljárással készült gyapot termékek. A modern, elektromos fűtésű kemencével felszerelt üzem áramellátásának egy részét a jövőben megújuló energiaforrás biztosíthatja, miután a gyárfejlesztési projekt lezárását követően egy naperőmű park létesítése is a tervek között szerepel.

– A terveink szerint halad a nagyberuházásunk, a kivitelezőink rászolgáltak az ünneplésre. A nyár folyamán megkezdhetjük a technológia telepítését és az év végéig lezárjuk a projekt beruházási részét – mondta el honlapunknak Tibor Dávid, a Masterplast elnöke. – A tesztgyártást követően 2025 első felében megkezdjük a piaci kibocsátást, az európai épületfelújítási hullám megérkezésekor pedig a műanyag és az ásványi hőszigetelések terén is készen állunk majd a tömegtermelésre. Büszke vagyok rá, hogy a piacon a miénk lesz a leginkább környezettudatos előállítású hőszigetelő termékcsalád, amely a gyártás folyamatai és a felhasználás tekintetében is zöld alternatívát kínál a vásárlók számára.

Szükség van a hőszigetelő anyagokra

Az Európai Unió napirenden lévő, kötelező érvényű regulációs intézkedései drasztikus piacbővülést vetítenek előre a hőszigetelőanyag iparban. Az EU Felújítási Hullám stratégiája alapján 2030-ig mintegy 35 millió épület mélyfelújítása a feladat, ami azt jelenti, hogy a felújításoknak a jelenlegihez képest legalább kétszer nagyobb ütemben kell folytatódni az évtized második felében. Az épületek kapcsán megjelent az életciklus és mélyfelújítás szemlélet, amely megmutatja a 2050-re kitűzött cél, a dekarbonizált épületállomány elérésének módját. Kötelező lesz a 60 százalékos energiamegtakarítás elérése az épületek energetikai korszerűsítése során, ami feltételezi az alkalmazott hőszigetelések vastagságának további növekedését és az anyagigény további bővülését. Az épületenergetikai irányelv alapján a lakóépületeknél 2030-ig 16 százalékkal, 2035-ig pedig már 20-22 százalékkal kell csökkenteni az átlagos primerenergia felhasználást, míg a nem lakóépületek esetében energiahatékonysági minimumszabványok lépnek életbe, ami alapján 2030-ra a legrosszabbul teljesítő épületek 16 százalékát, 2033-ra pedig a teljes állomány 26 százalékát kell felújítani.