Tíz évvel ezelőtt még a munkahelyekért, ma már a munkavállalókért folyik a harc

„Ha aggódsz, hogyan fogod a cégedet jól kormányozni a jövő bizonytalanságában, akkor itt a helyed!” – olvasható volt az esemény felhívásában. Ennek apropóján rendezték meg szerdán a vállalkozói központban zajló mentorprog­ramot, melynek célja az volt, hogy segítsen eligazodni és felkészülni a vállalatok vezetőinek a 2022-es év kihívásaira. Az Alba Mentor Alapítvány vezetője, Papp Mária köszöntőjében kiemelte, hogy soha nem volt még olyan nehéz vezetőnek lenni, mint napjainkban, és sajnos jelenleg a bizonytalanság lett a biztos.

A város önkormányzata által is támogatott rendezvényen Mészáros Attila alpolgármester a munkaerőszerzés nehézségeit hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a korábban tapasztalt séma mára teljesen megfordult, amire a cégek vezetőinek is reagálniuk kell. Mint mondta, szemléletváltásra van szükség, hiszen 10 évvel ezelőtt még a munkahelyekért, ma a munkavállalókért megy a harc.

A szakmai program Barta Tamás brand- és business ­coach előadásával kezdődött, aki a különböző generációk (X, Y, Z) munkahelyi viselkedését és az „employer bran­ding” (munkáltatói márkaépítés) fontosságát taglalta. Az előbbiről megjegyezte, hogy a mindennapi életben, de legfőképpen a munkahelyünkön szinte elkerülhetetlen, hogy ne alakuljanak ki olyan csoportok, amelyekben különböző élet­sza­kasz­ban járó emberek képviseltetik magukat. Az ilyen csapatok kiemelkedő előnyöket élveznek ugyan, ha megfelelően tudnak együtt dolgozni, ehhez azonban ismernünk kell a különböző generációk attitűdjeit. Ha ezt figyelmen kívül hagyjuk, akkor az a csoporton belül könnyen konfliktust szülhet, ami akár a vállalat működésére is komoly hatással lehet. Ezért a legfontosabb, hogy ne a különbségekre, sokkal inkább a hasonlóságokra koncentráljunk, ez teremti meg a munkahelyen a kohéziót – magyarázta. Előadásában kiemelte, hogy az X (1966 és 1979 között születettek) és az Y (1980–1995)generációra jellemző a nagy teherbírás, képviselőik még ismerik a munkahelyi hierar­chiát – a főnök-beosztott viszonyt – szemben a Z-sekkel (1995–2010 között születettek), akik ezenfelül legkevésbé sem helyhez kötöttek, így a szabadság, az önmegvalósítás lehetősége motiváló számukra. Ebből kifolyólag a fizetésemelésre sem várnak éveket, így a karriert, a gyors előrelépési lehetőséget és a folyamatos megújulást helyezik előtérbe.

A fentebb említett „emplo­yer branding” fontosságával kapcsolatban kiemelte:

– A munkáltatói márkaépítés lényege, hogy a munkavállalás ne tevékenység, hanem élmény legyen a cégben. Hiszen ha csak egy ember is szűk baráti körben rossz szavakat ejt a vállalkozásról, majd a tagok ezt többszörösen továbbadják, akkor már közel 700 emberhez is eljuthat egy-egy vállalkozás rossz híre – fogalmazott, majd a fluktuációval kapcsolatban kifejtette: – Egy dolgozó három hónapnál rövidebb ideig való foglalkoztatása 600 ezer és egymillió forint közötti veszteséget termelhet, ezért célszerű minél hosszabb távon megtartani a munkaerőt.

Az előadások sora Papp Mária foglalkozási rehabilitációs szakértővel és Pap Csilla személytervezési szaktanácsadóval folytatódott; a cégvezetők egy kerekasztal-beszélgetés keretében tanácskozhattak a felmerülő dilemmáikról és a hogyan tovább kérdéséről.