Sárgulás, pusztulás

2022.05.27. 11:30

Mediterrán kártevők miatt pusztulnak a tuják Fejérben

Nem valamiféle gyorsan terjedő fertőző betegség, hanem a mediterrán országokból behurcolt rovarkártevők miatt sárgulnak, pusztulnak a tuják országszerte. Mivel a rovarok a legyengült fákat támadják, kártételük ellen az örökzöldek jó karbantartásával, rendszeres locsolással és gyakori permetezéssel lehet védekezni.

Dávid Erzsébet

Sárguló, pusztuló tujasor: a rendszeres öntözés sokat segít a megelőzésben

Forrás: Borbély Béla

Sárguló, pusztuló tujasor: a rendszeres öntözés sokat segít a megelőzésben

Forrás: Borbély Béla

– A tuják rozsdásodása, pusztulása nem új jelenség nálunk, a boróka-tarkadíszbogár tömeges elterjedése óta megfigyelhető. A kártevőt a mediterrán országokból hurcolták be szaporító- és csomagolóanyagokkal. Az első példányait 1999-ben, ősborókásban fedezték fel, s mivel kedvezőnek találta a klímaváltozással járó, melegedő éghajlatunkat, gyorsan elterjedt. A fémes zöld színű, kék foltokkal tarkított szárny- fedőjű bogarak májusban bújnak ki a fertőzött tuják fás részeiből. Rajzásuk, jelenlétük eltart a nyár végéig. Petéiket a tuják kéregrepedéseibe rakják le, a lárváik pedig a kéreg alá rágják be magukat, ahol járatokat rágnak ki és elpusztítják a fa tápanyagszállító háncs- szöveteit. Először csak egyes ágak sárgulása, elhalása jelzi a jelenlétüket, de a kártevők felszaporodásával megfertőződik a törzs is és elpusztul a teljes növény – magyarázza a Fejér Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Osztályának növényvédelmi szakügyintézője. Takács Attila becslése szerint a hazai tujaállomány mintegy 90 százaléka fertőzött lehet. Ennek egyebek mellett az is az oka, hogy míg a faiskolákban többnyire gondosan ápolják, öntözik, permetezik a kis fákat, a kerttulajdonosok gyakran elhanyagolják ezeket a műveleteket. Márpedig a kártevő a víz- illetve tápanyaghiány, vagy egyéb okok miatt legyengült tujákat támadja, feltehetően azért, mert azokhoz vonzza a betegeskedő fák jellegzetes illata. Ha a tuja sárgulásával felmerül a fertőzöttség gyanúja, a ragacsos sárga lapok fára helyezésével lehet megbizonyosodni a bogár jelenlétéről. A Fejér Megyei Hírlapnak arra a kérdésére válaszolva, megelőzhető-e, hogy kertünk tujáit is megtámadja a boróka-tarkadíszbogár, a szakember azt mondja, százszázalékos védekezés nincs ellene, sőt, amikor a kéreg alatt már kifejlődtek a lárvák, a permetezés is reménytelen.

A legjobb megelőzés, amivel a fák élettartamát is meg lehet hosszabbítani, a jó karbantartás. Azt pedig rendszeres locsolással és a növényorvos által ajánlott szerekkel végzett, gyakori permetezéssel lehet elérni. Miután a tuják nem őshonosak nálunk, s amúgy is kényesek a légköri aszályra, valamint nehezen tűrik a tartós 30 fok feletti hőmérsékletet, nagy vízadagokra van szükségük. Fagymentes időben télen is. A növényorvos szakember indoklásként említi, hogy a rendszeres locsolás azért fontos, mert a bőséges vízadag erőteljes gyantaképződésre serkenti a tujákat, a gyantába pedig „belefulladnak” a lerakott peték. A sárguló ágakat le kell metszeni és meg kell semmisíteni, ha pedig a fertőzés már a törzset is elérte, az egész fát ki kell vágni. A megelőzés elengedhetetlen része a havonkénti permetezés.

Takács Attila jó tanácsa, hogy aki motoros háti permetezővel szándékozik dolgozni, a jószomszédi viszony megőrzéséért a művelet megkezdése előtt 24 órával értesítse a szomszédokat. A permetszerrel szemben kialakuló rezisztencia megelőzése végett célszerű váltogatni a használt szereket.

A boróka-tarkadíszbogár mellett 2014-től egy másik ellenség, a boróka tükrösmoly is feltűnt a tujákon. A kártevő feltehetően egy borókaszállítmánnyal érkezett meg hozzánk, s olyan kedvezőnek találta az itteni körülményeket, hogy rögvest meg is telepedett. Hasonlóan a másik rovarhoz, az is a kéreg alatt „dolgozik” és pusztítja a fákat. Ráadásul elég szapora, évente kétszer rajzik. Jelenléte az almamoly szexferomonjával mutatható ki.

A „rozsdásodó”, pusztuló díszfákat látva, felmerül a kérdés: érdemes-e egyáltalán tuját telepíteni nálunk? Takács Attila szerint célszerű helyettük a gyönyörűen alakítható babérmeggyet, vagy a tiszafa hím egyedét ültetni. (A nőegyed bogyói súlyosan mérgezőek!) Annak pedig, aki a problémák ellenére ragaszkodik a tujákhoz, a szakember biztatásként említi, vannak olyan fajták, amelyeket sajátos illatuk miatt „nem szeretnek” az említett kártevők. Reményre ad okot az is, hogy az ÁTK Agrártudományi Kutató Központ Növényvédelmi Intézet (NÖVI) Állattani Osztályának kutatói már keresik a választ arra, miként lehetne azonosítani, s a növényvédelemben kihasználni a bogarak számára jelzésként működő illatkomponenseket. Olyan illatkomponensek beazonosításán dolgoznak, amelyek segítik a boróka-tarkadíszbogár és a boróka-szú elleni hatékony illatcsapdák kifejlesztését. A kísérletben a lapunkat tájékoztató velencei szakember is közreműködik.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában