Mezőfalvi Agrárgépshow fénytöréssel

Először az autóbuszok tűnnek fel, ahogy rákanyarodunk a Nagysismándra vezető bekötő útra. Szépen sorban parkolnak, amint a személyautók is a kiállítás bejáratánál. Csoportok, családok, de „magányos farkasok” is baktatnak a gépek garmadái és a rendezvényhelyszínek között. Az egyik diákkülönítmény tagjai a „lánctalpas” monstrum hűvösében lelnek oltalomra. Ellenben atyámfia, a szalmakalapos juszt is a sörre esküszik amott oldalt a sátornál. A körömcipős hölgy napernyője alá még a kis szürke uszkár is odafurakszik.

Terepszemléztünk csütörtökön is a NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow helyszínén, szó se róla, csak kapkodtuk a fejünket ide-oda. Ez már a jövő! – jegyzem meg nem egy tudományos-fantasztikus regényre utalva a Győr mellől Fejér megyébe látogató gazdáknak. Két éve is itt voltak, számolnak be készségesen az urak 2019-es túrájukról, de ahogy a jegyzetfüzetet és a tollat előhalászom a táskám mélyéről, azonnal némaságot fogadnak.

Hova menjek? – villan belénk a Neoton együttes egykori slágerének refrénje. A bőség zavara lesz lassan úrrá rajtunk. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara első embere, Győrffy Balázs elnök szám szerint négy szervezettel is intézményesítette a már eddig is jól működő szakmai partnerséget. Az agrárkamara praktikusan együttműködési megállapodást kötött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel, a Nemzeti Földügyi Központtal, a Magyar Talajvédelmi Szövetséggel, valamint a Soproni Egyetemmel.

Az őszi búza fajtasor-bemutatójáról éppen lekéstünk, de a szántóföldi gépshow és a permetezőgép-bemutató számos attrakcióját fülön csíp­jük. Félig függesztett, váltva forgató eke, univerzális, teleszkópos rakodógép – ízlelgetem a kifejezéseket, s kellően megcsodálom a fényesre suvickolt masinákat. A pneumatikus gabonavető gép néhány műszaki jellemzőjét is feljegyzem: 4, 6, 8 és 9 méteres munkaszélesség, három különféle magágykészítő egység, hidraulikusan állítható csoroszlyanyomás, vezeték nélküli vezérlés és GPS-vezérléssel történő vetés. Az egyik vontatott permetező esetében folyadékmenedzsmentről és kommunikációról beszél a szpíker, intelligens elektronikáról és precíziós permetezésről, stabilitásról és egyszerű használatról.

A társaság a precíziós gazdálkodási rendszer megalkotásával olyan informatikai szolgáltatásrendszert hozott létre, amely az agrármenedzsment új generációját jelenti – mondja az egyik szakember a cég pavilonjában, de látva tágra nyitott szememet, hamarjában a kezembe nyom egy szakszerű ismertetőt. A hozzáértők a növényfajtákról, a technológiákról, az öntözésről is szót ejtenek.

A szántóföldi növénytermesztésben az agrotechnológiát a kor kívánalmainak megfelelően, a helyspecifikusság szem előtt tartásával kell megújítani – állítják feszt, és a passzust annak rendje és módja szerint meg is találom a színes bulletinben.

„Megvesszük azt az emeletes kombájnt?”

Nagy Attila az édesapjával, Nagy Józseffel és kislányával, a hét és fél éves Adéllal Felsőnyékről látogatott el Mezőfalvára. A kukorica és a napraforgó permetezését hagyták oda egy kicsit, de mindenképpen úgy készültek, hogy a tavalyi kényszerű szünet után az idén újra eljönnek. Családi gazdaságukban 110 hektáron szántóföldi növénytermesztéssel foglalkoznak.

– Apu, ugye megvesszük azt az emeletes kombájnt? – csacsog a fruska, mi meg mosolygunk. Azt is elárulja nekünk, hogy otthon neki is van egy kis veteményes- és virágoskertje. – Most már gyomlálni kellene – jegyzi meg nagy komolyan.

A gyűrűs, részleges napfogyatkozást csak utólag konstatáljuk, szinte észre sem vesszük. Mintha a fények másképp törnének meg az utcahosszt álló gépek során, vagy csak a képzeletünk játszik velünk…