Egy éven át kell babusgatni az eperpalántát

A Budapesten élő, de az agárdi nagyszülőknél vendégeskedő Harangozó család három csemetével érkezett az eperföldre. S bár a szedés első perceiben többnyire csak kóstolgattak a kicsik, s több eperszem került a szájukba, mint a piros vödröcskékbe, rövidesen Andris, Alma és Gergő, a nagyfiú is derekasan kivették részüket a gyümölcs szedéséből. Nem tétlenkedett a gárdonyi Suhajda család kislánykája, Maja sem, aki apukájának, anyukájának segített megtölteni eperrel egy dobozt. Jutka, a tapasztalt háziasszony (kérte, hogy csak a keresztnevét említsük) korán kezdte a szedést, s a délelőtt közepére lányával közösen már több kosarat, műanyag ládát is megtöltött az illatos gyümölccsel. Friss fogyasztásra és dzsemkészítésre szedték a gyümölcsöt. Mint mondta, többszörösen is megéri részt venni az ilyen jellegű akciókban, a saját szedéssel ugyanis nemcsak a bolti, piaci árnál olcsóbb, hanem garantáltan friss, minőségi termékhez jut a család.

Az egyik szamócázó kíváncsi volt rá, hogyan lehetne az ültetvényben termett eperhez hasonlóan jó minőségű gyümölcsöt termeszteni az otthoni kiskertben. A családi gazdaság időközben megérkezett vezetője, Edit asszony készségesen és részletesen elmondta a sikeres termesztés „mikéntjét”, hozzátéve, hogy a szamóca a leginkább élőmunka-igényes gyümölcs.

Ahhoz, hogy jó termést hozzon, egy éven át kell „babusgatni”, gondozni, tápoldatozni, öntözni, kacsolni, „levelezni”, azaz megszabadítani a száraz levelektől. Ez a munka nem a kényelmes embereknek való, hajolva, guggolva, időnként térden csúszva lehet csak végezni. Éppen ezért nehéz is megbízhatóan dolgozó, a szamócát szerető, a gondozásához, szedéséhez értő munkásokat találni. A magas élőmunkaigény pedig az egyik – de nem az egyetlen! – oka annak, hogy a szamóca nem olcsó gyümölcs. A gazdaság vezetője hangsúlyozta: az árat nem a termelő, s nem is a kereskedő „veri fel”, azt a nagyon magas termelési költségek befolyásolják. Állításának igazolására elsőként a 27 százalékos általános forgalmi adót említette, amely miatt egy kilogramm, például kétezer forintért kínált szamóca árából csak az áfa 540 forint. Két év alatt megduplázódott a palánták ára, 30–40 százalékkal drágult a növényvédő szer, többe kerül a tápoldat, magasabb bért várnak a szamóca betakarítását végző munkások, s brutálisan nőtt a fagy elleni védekezést szolgáló fátyolfólia költsége. (Az utóbbi drágulása a Covid-járvány következménye, ugyanis egyes, védekezéshez használt maszkoknak a fólia az alapanyaga).

S persze, a magas szamóca árért „felelősök” sorából nem hagyható ki az időjárás sem: az idén különösen keményen bánt a termelőkkel. A szabadföldi ültetvények első virágai elfagytak, a második virágzást a sok eső és a hűvös idő tette tönkre, ezért a vártnál kevesebb lett a termés. A családi gazdaságban szerencsére a minőséget sikerült megóvni, s a „Szedd magad!” akcióba bevont ültetvényeken összesen mintegy 2 és fél hektárról, 80 ezer tőről lehet még körülbelül két hétig szedni az epret.

A Borbás-kert vezetőjének szavait erősítette meg Hunyadi István, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szakmai igazgatója, aki a Fejér Megyei Hírlap érdeklődésére elmondta: a kedvezőtlen időjárás miatt országosan mintegy két hetet késett a szabadföldi szamóca megjelenése, s bár az utóbbi napok melegebb időjárása felgyorsította az érést, a minőség elég hektikusan alakult. Sokat jelentene, ha a következő napokban – a várhatóan június 20-ig tartó szamócaidényben – nem rontaná hosszabb ideig tartó eső a minőséget, s nem robbanna be egy hirtelen kánikula sem.