Fáznak a gyümölcsfák, nem kel a borsó, csapadékra vár a határ

Bár az esetleges károk mértékét a gyümölcsösökben csak április végén, május elején lehet majd pontosan felmérni, a termelők bizakodnak: a virágrügyek esetleges sérülése nem jelenti azt, hogy nem lesz gyümölcs a fákon. A tavalyi gyenge termés után ugyanis a fák kipihenték magukat, s most nagyon jó a virágrügy-berakódottság, magas a virágrügysűrűség. A bőségesnek ígérkező virágzás pedig minden esélyt megad arra, hogy kiegyensúlyozott, teljes termést szüretelhessenek a gazdák. A korán virágzó kajszi- és őszibarackfákon kívül egyébként más gyümölcsfajok esetében nincs vagy csak igen kicsi lehet a virágrügyek károsodása – hangsúlyozza a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) alelnöke.

Kelemen Péter szerint a termesztők nagyon rosszul élik meg, hogy most, amikor a gyümölcsfák több mint 90 százaléka még virágot sem bontott, a korán virágzó és fagyérzékeny fajtáknál – a kajszinál és a korai őszibaracknál – már a fagy és a fagy­károk miatt kell aggódniuk. A mínuszok a korai termőhelyeken, csak egyes dél-alföldi és dél-dunántúli térségekben érték virágzásban a barackosokat, az ország legnagyobb részén a rügyek még zárt bimbós állapotban voltak, vannak, s ilyenkor jóval ellenállóbbak, mint amikor virágzás közben kell elszenvedniük az erős fagyot. A károkat az is mérsékelte, hogy a tavalyihoz képest – amikor március 23–24-én érte egy kemény hidegbetörés a gyümölcsösöket – most a legtöbb térségben késésben van kicsit a fák „ébredése”, s ebben az állapotban még kevésbé sérülékenyek a virágrügyek. A március 19. óta, mostanáig kitartó, Fejér megyében átlagosan mínusz 4, mínusz 5 fokos hideg ismét ráirányítja a figyelmet a korszerű fagy­védelem fontosságára. A védőrendszerek kiépítésére jó lehetőséget kínál a Vidékfejlesztési program keretében várhatóan április második felében meghirdetésre kerülő ültetvénytelepítési pályázat.

A márciusi télnek a szántóföldi növények sem örültek, azok a hideg mellett a csapadékhiány miatt is sínylődnek. Mint az Agrártudományi Kutatóközpont martonvásári mezőgazdasági intézetének tudományos osztályvezetője a Fejér Megyei Hírlap érdeklődésére elmondta, Martonvásár környékén és az intézmény tenyészkertjeiben több helyen a gabonák felső leveleinek sárgulása jelzi a fagy károkozását. Vida Gyula azt tapasztalja, hogy a hideget leginkább az ősszel elvetett, de tavaszi tulajdonságokat hordozó, valamint egyes külföldi fajták sínylették meg, a hagyományos őszi, valamint a martonvásári nemesítésű gabonák jól tűrték a mínuszokat. A megye déli részén gazdálkodó Kiss Norbert Ivó a határt járva úgy látja, hogy a környéken előfordult –8, –10 fokos hideg megállította az őszi vetésű növények fejlődését, a csapadékhiány, a talaj felső rétegének kritikusan alacsony nedvességszintje miatt pedig a térségben helyenként foltosak a gabonatáblák. A tapasztalt agrárszakember úgy véli, ha a növények túljutnak a hideg időszak okozta stresszen, s a további időjárás is kedvez a fejlődésüknek, iparkodnak majd gyorsan behozni a lemaradást. Szabó Gábor, a Székesfehérvár határában és környékén gazdálkodó Aranybulla növénytermesztési ágazatvezetője szerint szomjaznak a növények, s emiatt egyes táblákon már sárgulnak az őszi árpa levelei.

A legnagyobb gond, hogy a márciusi tél miatt lehűlt talaj leállította, lassította a növények fejlődését. Emiatt egy hete nem mozdul, „hallgat” a 10-12 napja elvetett borsó, ami azért is gond, mert az elcsúszott kelés késlelteti a szakaszos vetést. Ha pedig a mag nem az előre meghatározott sorrendben kerül földbe, fennáll annak a veszélye, hogy egyszerre érik be a teljes borsóállomány, s veszélybe kerül a hűtőház számára a szakaszos szállítás.