A szakácsról is lekerül a kabát – A túl nagy meleg nem kedvez a vendéglátásnak

A túlzottan nagy meleg sem kedvez a vendéglátásnak. Kánikulában napközben alig van vendég, aki teheti, az ilyenkor inkább a strandon keres felüdülést – mondta el érdeklődésünkre Babella Judit, az egyik fehérvári, a Fő utcán található söröző üzletvezetője, aki szerint délután, a hőség mérséklődésével telnek meg a teraszok. A forró napokon a csapolt világos sörből fogy a legtöbb, amelyet az urak jellemzően korsóba, a hölgyek pohárba kérnek. A sört egyébként 3-5 fokon csapolják, hogy deres legyen a pohár oldala, amikor a vendég elé kerül. Bár sörözőről van szó, az itallapra szezonális jelleggel a jegeskávé, a limonádé is felkerül ilyenkor, télen nincs rájuk igény.

Még a sörnél is jobban beillene egyfajta „barométernek” a fagylalt, amelynek fogyása hűen leképezi azt, hogy – mint mondani szokták – milyen magasra kúszik a hőmérő higanyszála. Ilyenkor a forgalom nyolcvan százalékát teszi ki a jeges finomság a két fehérvári cukrászdájában, mint azt Damniczky Balázs tulajdonos lapunknak elmondta. A legnépszerűbb egyébként mind közül a vörösboros málna, a második helyen pedig a csokoládé, az örök megunhatatlan áll. Persze mindig kísérleteznek új ízekkel is: idei újdonság a marakuja mandularopogóssal vagy a fehér csokoládés avokádó. Konzervatív fül számára szokatlanul hangzik, de zöldségből – például céklából – is készül vizes alapú sörbet.

A nagy melegben több fogy a gyümölcsfagylaltokból, mint hűvösebb időben. Ha viszont lehűl a levegő, inkább a melegebb ízeket – a gesztenyét, a mogyorót – viszik. Ha ürülni kezd egy edény, akkor azonnal nekilátnak gondoskodni az utánpótlásról: a fagyi esetében ez néhány órás művelet – tudtuk meg a cukrásztól, aki azzal kapcsolatban, hogy mennyi fagylaltot adnak el egy kánikulai napon, csak azt árulta el, hogy málnából – éves szinten – három tonnát használnak fel. Megerősítette, hogy Fejérben nem termesztenek málnát, de lassan az országban sem, mivel nincs, aki leszedje. Így állhat elő az a szomorú helyzet, hogy míg a hazai kilója 1200-1300 forintba kerül, addig 750 forintért is meg lehet nagy tételben venni a lengyelt…

Azt a hőséget, amelyet a vendégeik megtapasztalnak, kénytelenek elviselni a pincérek is. A konyhában pedig még melegebb van – mondja Madler László, aki két fehérvári étterem tulajdonosa és az egyik üzletvezetője is egyben. A szakácsokról ezért ilyenkor lekerül a szakácskabát, a felszolgálók pedig rövid ujjú inget hordanak hosszú ujjú helyett.

Ilyenkor természetesen szomjasabbak a betérők, több fogy az üdítőből, ásványvízből, csapolt sörből. Az étlapra pedig a saláták, sovány húsok mellé egy-két főzelék is felkéredzkedik. Így például a vajtökfőzelék, amelyet fogasfilével kínálnak, vagy a zöldborsópüré, amely mellé pedig csilis garnélarák dukál.

Bár nem szerepel az étlapon, de ha azt kér a vendég, szódavizet is kivisznek neki, sőt – megkockáztatja – akár csapvízzel is kiszolgálják – válaszolta kérdésemre Madler László.

A két étterembe nem tilos kutyát sem bevinni, ha a házi kedvenc nem zavarja a többi vendéget. A nagy melegben az ebek sem kénytelenek szomjazni, mindkét helyen rendszeresítve van tál a kutyák itatására.