Búsul a méhész, már csak emlékeinkben él a négy évszak

Molnár Ferenc elmondta: a hideg március után hirtelen nyáriasra fordult melegben hamar virágzásnak indultak a gyümölcsfák, a méhek fejlődésének üteme azonban nem ilyen gyors. Hozzátette: a repce már virágzik, a méhek viszont még nincsenek megfelelő állapotban, nem elég népesek. Megjegyezte: bár virágzik a repce, de amit gyűjtenek a méhek, fel is élik az utódok kineveléséhez. A pete lerakásától számított huszonegy nap alatt kelnek ki a dolgozó méhek, és ugyanennyi idő alatt válnak gyűjtőméhhé – közölte.

A remények szerint megerősödnek a méhek

Számos méhészetben nulla kilogramm repcemézre számítanak, a több száz méh­családdal rendelkezőknek lehet repceméze. Az akácvirágzás május 10-e körül várható, plusz-mínusz öt nap, addigra a remények szerint megerősödnek a méhek – mondta, hozzátéve: azért is bíznak ebben, mert az akácméztermés határozza meg a méhészetek éves bevételét. Molnár Ferenc elmondta: a fentiek hatással lesznek a mézárakra is, a felvásárlási árak majd az első repceméz pergetése után derülnek ki. Tavaly a repceméz kilónkénti induló felvásárlási ára 750 forint volt, a vegyes és napraforgómézé 600 forint, míg az akácmézé 1250 forint.

A négy évszak ma már csak az emlékeinkben él

Nem az órát kellene átállítani, hanem az évszakokat – fogalmazott lapunknak nyilatkozva Kovácsné Kósa Irén, a Székesfehérvári Méhész Klub vezetője. A flóra, a fauna négy évszakra van kitalálva, de a négy évszak ma már csak az emlékeinkben él. A méhek normál esetben télen nyugalmi állapotba kerülnek, nem nevelnek utódot. Aztán február végén, március elején ismét aktivizálódnak. Ezzel szemben tavaly decemberben is volt fiasítás, hiszen plusz 10 fok körül volt a hőmérséklet. A melegben a méhcsaládok nem álltak le a fiasítással – elevenítette fel a fehérvári méhész. Nem volt tehát téli pihenője a rovaroknak, ugyanakkor március elején, amikor fejlődniük, szaporodniuk kellett volna, beköszöntött a tél. Pedig a mogyoró vagy a mandula virágporára ekkor nagy szükség lett volna.

Az időjárás tehát a normálishoz képest egy hónapos lemaradásban volt. A természet pedig fejvesztve igyekezett behozni a lemaradást – folytatta Kovácsné Kósa Irén, aki példaként hozta a cseresznyefát, amely két nap alatt elvirágzott. Azt, hogy rövidebbé vált a virágzás, tetézte a csapadékhiány. Ez – tette hozzá a fehérvári méhész – a repcén is meglátszik, ami nem termel annyi nektárt, mint ami elvárható lenne.

Elfáradtak a méhek

A méhek tehát nem tudtak pihenni télen, aminek következtében „lefáradtak”, kimerültek, legyengültek a családok. Megszokott életritmusuk felborult. A megváltozott időjárási viszonyokhoz való alkalmazkodáshoz pedig hosszabb időre van szükségük – húzta alá a szakember, aki szerint úgy néz ki, hogy szépen virágzik majd az akác, amelynek a méze meghatározó a magyar méztermelés szempontjából. Biztosat azonban még nem lehet mondani, hiszen jöhet egy vihar, ami leveri a virágokat.