Megható gondolatok

2022.05.01. 07:00

Ilyen a mi kedves anyukánk: soponyai diákok az édesanyjukról

Anyák napja. A nap, amelyben az édesanyák vannak főszerepben. Előttük tisztelgünk és hálánkról teszünk tanúbizonyságot, amiért egész életükön át minket óvnak és okítanak, amiért jobban szeretnek bennünket saját maguknál.

Déri Brenda

Kinga, Zoltán és Eugénia ezzel a képpel is sok-sok örömet kíván az édesanyáknak

Forrás: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

Kinga, Zoltán és Eugénia ezzel a képpel is sok-sok örömet kíván az édesanyáknak

Forrás: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

De mit is jelent voltaképpen anyának lenni? Én sem tudnám jobban kifejezni, mint a magyar író, Kőváry Anett, aki úgy fogalmazott egyszer: „Az anyaság alázat. Szolgálat és lemondás. Élethosszig tartó aggódás. Önismereti lecke. Kétkedés és hit magadban. A hited őbenne. Az ő hite tebenned. Bizonytalanság és bizonyosság egyszerre. Könnyek a zuhany alatt. Végtelen fáradtság. Végtelen káosz és mindent elsöprő harmónia. Ismeretlen szívelszorulás. A szeme a szívedben. A hangod az övében. A mosolya mindenhol. Az illata a lelkedben. Szövetség vele. Az anyaság kötelék. Ragaszkodás és elengedés. Kérdések magadnak, válaszok magadtól. Az anyaság áldozat. És mindenekelőtt hála. Hála annak, akit megszültél; és annak, aki téged megszült.” 

Azon túl, hogy apró figyelmességekkel meglepjük édesanyánkat a nemes alkalomkor, mit teszünk még? Mi célt szolgál az anyaság ünneplése? Ennek jártunk utána és iskolás gyermekeket kérdeztünk arról, hogy számukra mit jelent ez a nap és hogyan látják a saját édesanyjukat. A válaszokért Soponyáig mentünk, ahol a Zichy János Általános Iskola első, negyedik és nyolcadik osztályos tanulóival beszélgettünk. Először az első évfolyamos Zoltán fogalmazta meg, hogy milyen az ő anyukája és miért szereti. 

– Azért szeretem az anyukámat, mert tud sütni-főzni és mindig szoktunk együtt rajzolni. Őt tartom a legnagyobb szeretetforrásnak a családban. Ő egy áldott jó ember, mert mindig figyel rám és azt csomagolja tízóraira, amit kérek tőle – mesélte kissé megszeppenve, de mégis mosolyogva a kisdiák, akit az osztályfőnöke a háttérben bátorított. 

A negyedik osztályos Kinga már valamivel bátrabban válaszolt a kérdéseimre. Elmondta, hogy nagyon fontosnak tartja ezt az ünnepet, mert szerinte ez a nap az anyukák tiszteletéről szól. – Hálásnak kell lennünk értük és azon munkálkodni, hogy valahogy visszaadjuk mindazt, amit tőlük kapunk – fogalmazott. Majd segítőkésznek és gondoskodónak nevezte az édesanyját, aki mindig tanul vele és elmagyarázza, ha valamit nem ért. Példaként a matek tantárgyat nevezte meg. 

Végül a nyolcadikos Eugénia árulta el, hogy ő hogyan készül a nagy napra: – Ilyenkor mindig kézműveskedem és kreatívkodom, készítek valamit saját kezűleg anyának. Ő pedig ezen a napon nem végezhet házimunkát, csak pihenhet. Ő az én lelki társam, akivel mindent megbeszélhetek – mondta. Arra, hogy mi célt szolgál az ünneplés, így felelt: – Szerintem ekkor próbálunk valamennyit visszaadni abból a sok szeretetből és gondoskodásból, amit születésünktől kezdve kapunk. Hiszen anya csak egy van, meg kell becsülni – fejtette ki Eugénia. 

Érdekes és megmosolyogtató volt látni, ahogy korosztályonként változik a gyerekek édesanyjukról alkotott képe. Míg az elsős Zoltán a sütést és főzést említette először édesanyja érdemei között, addig a néhány évvel idősebb két lány a gondoskodást, a megértést és segítőkészséget emelte ki. Sőt Eugénia a lelki társának nevezte anyukáját, ami egy még szorosabb és még mélyebb kapcsolatra utal. Az iskolában egyébként jövő hét kedden egy közös anyák napi műsorral is készülnek a pedagógusok és a tanulók.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában