Csodák a felszínen és a mélyben - Tarsoly Péter a Velencei-hegységről tartott előadást

A Fő utcai Európa Klub helységében valamennyi szék megtelt érdeklődővel kedden délután és nem mentek hiába, hiszen sok új információt is közölt a hallgatósággal az előadó, Tarsoly Péter, aki az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki karának adjunktusa.

A mintegy 40 km2-es Velencei-hegység felszínén és mélyén található földtani értékekkel kapcsolatban az előadó úgy fogalmazott: – Magyarország egyik legidősebb középhegysége, melynek egy része 400 millió évesnél is idősebb. Fő tömegét azonban a gránit adja, ami 300 millió éves és ilyen felszíni kibukkanásokban csak itt található meg az országban. A gránitnak nagyon sajátos mállási formái vannak, leginkább a víz az, ami elbontja a kőzetek anyagát, kialakítva ezzel az ingóköveket, a lekerekített gyapjúzsáknak hívott kőtömböket, illetve ezek kombinációját és a felszín ezért is olyan érdekes.

A föld alatti világról többek között azt tudhatták meg a nézőtéren ülők, hogy olyan barlangok húzódnak a mélyben, melyek szintén a gránit mállásának köszönhetően alakultak ki. A hegység keleti része elkülönül a gránittól, hiszen az eocén, illetve oligocén korból, vagyis 30 millió évvel ezelőtt képződött andezit alkotja. Ebben a részben is van 14 üreg, amik ismertek lettek a 12 év kutatása során. Közöttük van olyan is, melynek a falán cseppkőszerű képződmények is vannak kalcium-karbonátból. Tarsoly külön kiemelte ennek különlegességét, hiszen a vulkanikus kőzetekre nem jellemző, hogy megjelenik bennük a mész.

Mindig népszerű volt a hegy a kirándulók körében, és ez fokozódott a pandémia idején. A legkedveltebb úti cél továbbra is a pákozdi ingókövek, a Sukorótól északra található Bodza és Szurdok völgy,  illetve a pázmándi kalcit sziklák.

Tarsoly Péter elárulta: – A barlangok jelentős részének elhelyezkedését szándékosan tartják titokban. Egyrészt a bennük található képződmények, másrészt az ott élő élőlények védelme indokolja, nem utolsó szempont az sem, hogy a látogatókra veszélyek is leselkednének. Hozzávetőlegesen 40-45 üreget ismerünk és van olyan, aminek még nem értünk el a végéig. De a Zsivány barlang Pákozdon, a Hasadék barlang Pázmándon, vagy a Pákozdvári üreg a nagy nyilvánosság előtt is nyitva áll.

A szakember bemutatta képek segítségével azt is, hogy Székesfehérvárnak is van barlangja, ugyanis a Velencei-hegységnek van egy nyúlványa, mely eléri a megyeszékhely közigazgatási területét. A 2019-ben talált üreg nem nagy méretű, de az adjunktus szerint egy kétségtelenül szép gyapjúzsák barlang, melyet a formája miatt Manósapkának neveztek el.