A „bogyó” csak átmeneti megoldás

– A fájdalom gyakorlatilag egy jelzés arra, hogy valami nem működik megfelelően bennünk – a lélek, a test, az izmok, az ízületek, stb. Az egyetlen kivétel a szülési fájdalom, ami nem betegséget jelez, hanem veszélyt, de nem életveszélyt. Orvosi szempontból azonban minden fájdalom kórosnak tekintendő – vágott mindjárt a téma közepébe Csáti Géza neurológus, fájdalomkonzulens, aki azzal folytatta, hogy test és lélek egymástól elválaszthatatlan, ezért a fájdalom hátterében sokszor nem is testi, hanem lelki ok húzódik meg.

– Fájhat a térd amiatt, mert az illető túlsúlyos, elkopott a porca, olyan korábbi, sportolásból eredő sérülése van, ami sosem gyógyult meg igazán, de fájhat bizony attól is, hogy nem bírja el azt az élethelyzetet, amiben van. Nem tud, nem is akar bejárni a munkahelyére, vagy olyan párkapcsolatban él, amiből inkább ki kellene lépni – fűzte hozzá példaként az orvos. Ezzel egyidejűleg azt is hangsúlyozta, a gyors eredményt ígérő, patikában vény nélkül kapható szerektől a fájdalom időlegesen elmúlik ugyan, ám nem gyógyulunk meg, hiszen ezek csak tünetet kezelnek. Ha a fájdalom gyökere pedig nem testi, hanem lelki eredetű, és ezt nem ismerjük fel, orvostól orvosig, terapeutától terapeutáig járhatunk a fájdalmunkkal, az nem fog elmúlni.

Fejlett országokban léteznek olyan, úgynevezett fájdalomteamek, amelyek több orvos összehangolt munkájával igyekeznek kideríteni a fájdalom okát. Az ilyen csapatokban jellemzően dolgozik neurológus, pszichiáter, ortopéd orvos, idegsebész, hasi sebész, nőgyógyász, sőt akár pap is. De nemcsak orvosi csapatok, hanem egész fájdalomklinikák is működnek, amelyek járóbetegeknek biztosítanak fájdalomcsillapító szolgáltatásokat. És hogy mekkora szükség van ezekre, azt alátámasztja egy USA-beli adat is: Amerikában többet költenek fájdalomkezelésre, mint a daganatos vagy szívbetegségekre, illetve a cukorbetegségre.

De vajon mikor érdemes fájdalomcsillapítót bevenni? – Szögezzük le, hogy a fájdalomcsillapítók előállítása és gyártása igen komoly kutatások és folyamatok eredménye, és valóban sokat is tudnak ezek a szerek. Viszont nem gondolkoznak ahelyett, aki beveszi őket. Egyetlen „bogyó” sem tud minden problémát megszűntetni, pláne nem azonnal és véglegesen – hangsúlyozta Csáti Géza.

Nem minden fájdalmat kell azonban azonnal gyógyszerrel kezelni. Léteznek úgynevezett életmódi kezelések is, amelyek nálunk is egyre népszerűbbek. Egy lelkileg egészséges, sportoló, megfelelő testsúlyban lévő, nem dohányzó – más szóval fizikailag is egészséges – embernek sokkal ritkábban fáj a feje, mint annak, akinek kezeletlen belgyógyászati problémái és gondozatlan lelki bajai vannak. A fájdalomkonzulens rámutatott: akinek fejfájása van, nem biztos, hogy mellette még tucatnyi belgyógyászati problémája is akad, de akinek tucatnyi belgyógyászati problémája van, annak nagy eséllyel a feje is rendszeresen fájni fog.

Manapság egy háziorvosi rendelőben a betegek legalább harmada valamilyen fájdalom miatt jelenik meg. A fejfájás azonban a fájdalmak között a „láthatatlan” kategóriába tartozik, mert a legtöbben megelégszenek valamilyen fájdalomcsillapító bevételével, és soha nem járnak utána az oknak. Az ízületi fájdalommal küzdőkön azonban ez a módszer nem vagy csak kisebb arányban segít, így ők gyakrabban mennek orvoshoz.

És hogy meddig lehet „büntetlenül” fájdalomcsillapítókat szedni? – A szintetikus szereknek – a vény nélkül kaphatóknak is – számos mellékhatása van, túlszedés esetén okozhatnak akár vérnyomás- vagy gyomorproblémákat, illetve szív- vagy veseelégtelenséget. Ha 6–8, legfeljebb 10 tablettát szed valaki havonta, jobb, ha orvoshoz fordul és kivizsgáltatja magát – hívta fel a figyelmet a szakorvos.

Számos alternatív terápia létezik azonban a fájdalom csillapítására. Ízületek esetében ilyen a fizikoterápia, gerincre javasolható az akkupunktúra, illetve kiropraktőr – sokan csontkovácsként ismerik –, de előbbi bizonyos fejfájások esetében is alkalmazható. És persze ott vannak a különböző tornák, mozgásformák – jóga, úszás, pilates, stb. –, relaxiációs és meditációs technikák, terápiák.

– A konvencionális medicina elutasítja ezeket, én azonban azt gondolom, ha használ és nem árt a betegnek, ha az alternatív terápiát végző személy nem állítja igen-nem választás elé a beteget – értsd: „vagy hozzám jár, vagy gyógyszert szed” – akkor miért ne lehetne kipróbálni? Veszíteni nem, csak nyerni lehet azzal, ha kipróbál valamit az érintett – zárta végül Csáti Géza.

Nincs azzal gond, ha valaki vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókat használ. Gond akkor van, ha sokat, sokáig és eredménytelenül alkalmazza őket. Ha Ön is ezek közé tartozik, érdemes elgondolkozni egy másik megoldáson!