Dömény Krisztián évek óta tanít és zenél is

- Számomra Fejér megye az alma mater, hiszen a zene iránti mély szenvedélyem itt alakult ki igazán. Előbb a dégi általános iskolába, majd a székesfehérvári Hermann László Zeneművészeti Szakközépiskolába jártam. Mindenhol az életemet meghatározó alakok vettek körül: Dégen Nagy László citeramester, a középiskolás évek alatt pedig Varró János citeramester és Jobbágy Tiborcz zeneszerző tett rám nagy hatást – mondja Krisztián.

Mindenesetre az alapokat a szüleinek köszönheti.

- Otthon olyan közeg vett körül, amiben az alkotás lehetősége teljesen természetes volt. Mindkét szülőm zenélt fiatalkorában, ezért, amikor otthon nem volt csend, az általában a zene miatt történt, és nem azért, mert mi, gyerekek rosszalkodva kiabáltunk volna. Ha írtam egy új dalt, vagy lett egy kedvenc kazettám, azon nyomban volt közönségem: anya és apa máris ott ültek mellettem, hogy hallhassák. Ez a támogató és inspiráló hozzáállás alapozta meg az életemet – meséli.

Alap- és mesterszakos diplomáit a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián szerezte meg, végzettsége szerint népzenei előadóművész és

-tanár. Szentendrén már hetedik éve tanít, ott időközben a népzene-gitár tanszak vezetője is lett. Emellett Budakalászon és Budapesten oktat, sőt, kéthetente Gyöngyöstarjánba, kéthavonta pedig Perenyébe jár. A Mátrában található településen a helyi Pávakört vezeti, az utóbbi községben gyermekeket tanít citerázni.

- A hangszert a gyerekek tették közkedveltté, azzal, hogy a citerát magukkal vitték mindenhova: énekórára, cserkészklubba. A kezdeti négy gyerek helyett a következő évben már tizenkettőt tanítottam – részletezi Krisztián, aki szintén sűrűn használja ezt a hangszert.

- A ZitheRandom egy gondolatkísérletnek indult, és egy közös formáció lett belőle. Partneremmel, Debreczeni-Kis Helgával egyedülálló lehetőséget láttunk a közös zenélésben és abban, hogy közösen találjuk meg a citera új útjait. Nálunk a népzenétől a klasszikus zenén át, a világ népeinek zenéjén keresztül a technóig és a goáig számos stílus helyet kap – mondja Krisztián, hozzátéve: – Hiszünk egyfajta transzformációban, ami köztünk, valamint köztünk és a közönség között jön létre. Ezt pedig az improvizáció segítségével lehet mindig aktuálissá tenni.