Tarsolykincsekből nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban

„A jövő azt jelenti számunkra, hogy támaszkodhatunk hagyományainkra, erényeinkre. Ha értékeinket nem tudjuk megfelelően megbecsülni, úgy járhatunk, mint nagyon sok nemzet a történelem évezredeiben és napjainkban is”

– mondta az emberi erőforrások minisztere a Rákóczi-szabadságharctól II. Rákóczi Ferenc újratemetéséig alcímű időszaki tárlat megnyitóján.

A kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum és Máday Norbert kecskeméti műgyűjtő kollekciójából nyújt reprezentatív válogatást:

mintegy negyven tarsolyt, a huszár egyenruha kiegészítőjét mutatja be a 18-20. századból.

Varga Benedek, a múzeum főigazgatója kiemelte: a többnyire bőrből készült tarsolyoknak funkciójukon túl fontos esztétikai jelentőségük volt a huszár egyenruhán.

„A huszár fegyvernem a szatmári béke, 1711 után az emigráns huszárok révén a 18-19. századtól gyakorlatilag Európa valamennyi hadseregében jelen volt”.

Simicskó István (KDNP) parlamenti képviselő hangsúlyozta: kezdeményezték a tarsoly hungarikummá nyilvánítását. A politikus méltatta Máday Norbert érdemeit a kiállítás létrejöttébe. Hozzátette: a műgyűjtő, aki egyedülálló gyűjteménnyel rendelkezik, évtizedek óta igyekszik összegyűjteni nemzeti kincsinket, hogy azokat a közösség számára mutassa be.

Máday Norbert felidézte, hogy Pettkó-Szandtner Tibor (1866-1961) egykori huszártiszt, a magyar lótenyésztés bábolnai „apostola” mintegy százötven tarsolyt gyűjtött össze számos országból. Halála után, a nyolcvanas években egy müncheni aukción a kollekció darabjai szétszóródtak a világban, ezekből vásárolt meg Máday Norbert többet és ezek alkotják a mostani tárlat fontos alapját.

A kiállítás különleges műtárgya a Rákóczi-hamvak 1906-os hazaszállításakor, a budapesti és más vidéki helyszíneken a halottas kocsikat kísérő díszbandérium egyik tagjának Rákóczi-címeres tarsolya.

A sajtótájékoztatón bemutatták Máday Norbert Tarsolyok című könyvét.

A kiállítás szeptember 12-ig látható a Magyar Nemzeti Múzeumban.