Friss adatok

2023.05.24. 16:41

Állami támogatás nélkül idén zsugorodna a gazdaság

Az első negyedéves GDP-adatok alapján a magyar gazdaság teljesítménye csökkent az egy évvel korábbi magas bázishoz képest – derül ki a Makronóm Intézet kutatásából. Adja magát a kérdés, hogy a jelenlegi feszes költségvetési helyzetben mit tud tenni a gazdaságpolitika a növekedés beindításáért.

MW

Illusztráció

Forrás: MTI

Fotó: Szigetváry Zsolt

Kormányzati programok várható hatásait számszerűsíti a Makronóm Intézet friss elemzése. Rámutatnak: az első negyedéves GDP-adatok alapján a magyar gazdaság teljesítménye csökkent az egy évvel korábbi magas bázishoz képest. Adja magát a kérdés, hogy a jelenlegi feszes költségvetési helyzetben mit tud tenni a gazdaságpolitika a növekedés beindításáért.

A Széchenyi-kártya-program, a Baross Gábor újraiparosítási program, a kamatstop, a Gyármentő garancia- és hitelprogram, és a Feldolgozóipari kkv energiaköltség- és beruházástámogatási program már el is indult, ezek idén összesen 1,6 százalékponttal járulhatnak hozzá a gazdasági növekedéshez.

Azonban ezen programok híján az elemzőház idénre várt 0,8 százalékos növekedési prognózisa alaposan leromlana, a bővülés helyett 0,8 százalékkal zsugorodna a gazdaság. 

Forrás: Makronóm Intézet

A gazdaságvédelmi programokra azért van szükség, mert az orosz–ukrán háború és a szankciós politika miatt kialakuló energiaválság és inflációs környezet, illetve az uniós források körüli viták együttesen szigorúbb kamatkondíciókat követelnek meg a jegybank részéről – emlékeztetnek. Ez megdrágította a fejlesztésekhez, működéshez szükséges forrásbevonást, így a hitelpiaci aktivitás jelentős mértékben visszaesett. Ennek következtében elengedhetetlenné vált a kormányzati beavatkozás a hitelezés és a beruházási dinamika fenntartása érdekében, amely nélkül nemcsak hogy recesszió lenne, hanem a kilábalás is elhúzódna – mutatnak rá.

Több mint háromezermilliárd forintnyi forrás

A bevezetett programok közül is kiemelkedik ezermilliárd forintos keretösszegével a Baross Gábor újraiparosítási program, amely a magas kamatkörnyezetben is kedvezményes hitelt biztosít a vállalkozásoknak fejlesztéseikhez, új beruházásaik megvalósításához.

Megújult a vállalkozások számára több mint húsz éve elérhető Széchenyi-kártya-program is, amelyben a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára kedvezményes, szabadon felhasználható hitelek érhetők el beruházásaik finanszírozásához, likviditásuk fenntartásához.

A Feldolgozóipari kkv energiaköltség- és beruházástámogatási programban részt vevő vállalkozások segítséget kapnak energiaköltségeik kifizetéséhez, illetve energiahatékonysági beruházások megvalósításához.

A közép- és nagyvállalatok energiahatékonysági fejlesztéseit támogatja a Gyármentő program és a Gyármentő garancia- és hitelprogram.

Említésre méltó a kamatstop intézménye is, amelyet a változó kamatozású jelzáloghitellel rendelkező lakosság mellett kiterjesztettek a kkv-szektorra is, amelyek így a felszabaduló forrásokat fejlesztésre, illetve a munkavállalói bérek kifizetésére fordíthatják.

A programok együttesen több mint háromezermilliárd forint forrást juttatnak a gazdaságba, így pedig érdemben javítják a növekedési kilátásokat.

A kutatás leszögezi: a hitelezést segítő és beruházásokat ösztönző gazdaságvédelmi programok célja, hogy a gazdaság kínálati oldala tartósan rendelkezésre álljon a kereslet kielégítésére.

A vállalati aktivitás visszaesése vagy ellehetetlenülése ugyanis csak tovább fűtené az inflációt, ezért szükséges az árfolyam megtámasztását szolgáló és azon keresztül az infláció mérséklésére irányuló kamatpolitika mellett aktív gazdaságvédő politika alkalmazása.

A GDP-re gyakorolt hatás

• A Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram ezermilliárd forintos hitelkeretének (ahol az állam végső költsége a kamattámogatás lesz) feltevéseink szerint fele jelent addicionális hitelfelvételt, így az intézkedés kétszázmilliárd forint beruházás létrejöttéhez, valamint háromszázmilliárd forint forgóeszközhitel kihelyezéséhez járulhat hozzá. Ezen beruházások – figyelembe véve, hogy feldolgozóipari beruházásokban nagyságrendileg 65 százalékos súlyt képviselő gépberuházásoknak a közel hetven százaléka évek óta importból valósul meg – idén 55,3 milliárd forint hozzáadott érték létrejöttét generálhatják a gazdaságban. A forgóeszközhitelek ezzel szemben 151,3 milliárd forint hozzáadott érték létrejöttéhez járulhatnak hozzá a beszállítók irányába generált kereslet, valamint a vállalatok működésének biztosítása révén.

• A Széchenyi-kártya-program kamattámogatott hiteleinek kihasználtsága idén meghaladhatja az 1550 milliárd forintot, amelynek nagyságrendileg legalább felét a magas kamatkörnyezetben piaci körülmények között nem helyeznék ki. A programban a beruházási hitelek lévén, az önrészt is figyelembe véve, 220 milliárd forint addicionális beruházás valósulhat meg idén, amely a fenti módszertan alapján 90,3 milliárd forinttal járulhat hozzá a GDP-hez. Ezzel szemben forgóeszközhitelben, illetve folyószámlahitelben közel 580 milliárd forint forráshoz juthatnak a kkv-k, ami több mint 650 milliárd forinttal növelheti idén a gazdasági teljesítményt.

• A Gyármentő program, illetve a Gyármentő garancia- és hitelprogram összesen 350 milliárd forintos kerete háromszázmilliárd forint olyan beruházás létrejöttét indukálhatja idén, amely a programok nélkül nem valósult volna meg piaci körülmények között, így pedig 82,6 milliárd forinttal támogathatja a növekedést.

• A Feldolgozóipari kkv energiaköltség- és beruházástámogatási program közel ötvenmilliárd forint beruházást generálhat, így pedig 13,5 milliárd forint hozzáadott érték létrejöttéhez járulhat hozzá idén.

• A kamatstop esetében vállalati oldalon – a vállalatoknál maradt források nyomán – 42 milliárd forint értékű beruházással és ehhez kapcsolódóan 16,9 milliárd forint hozzáadott értékkel számolhatunk, míg a lakosság esetében az alacsonyabb törlesztőrészlet miatti magasabb fogyasztási szint 87,6 milliárd forint bruttó hozzáadott érték létrejöttéhez járulhat hozzá.

Számításaink szerint tehát az öt kormányzati intézkedés nélkül közel 780 milliárd forinttal kevesebb beruházás valósulna meg idén, a háztartások fogyasztása 170 milliárd forinttal lenne alacsonyabb, míg a forgóeszközhitelek hiányában munkahelyek ezrei kerülnének veszélybe. Mindezek eredményeként a GDP 1168 milliárd forinttal lenne idén alacsonyabb

– fogalmaznak a Makronóm Intézet elemzői. 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában