Össztűz az üdülési csekk megadóztatásának ötletére

A témában a legfrissebb hír, hogy az Országgyűlés sport- és turisztikai bizottsága elfogadhatatlannak tartja az üdülési csekk, a falusi vendégfogadás és az étkezési utalvány megadóztatását - az erről szóló határozati javaslat szövegében a keddi ülésen egyeztek meg a képviselők.

Az adótörvények módosításával két tucat, most adómentes természetbeni juttatás megadóztatását kezdeményezi a kormány, amíg mintegy nyolcvan juttatás adómentes maradna. Más juttatások - például a családi pótlék - az adóalapot növelnék adóterhet nem viselő járandóságként . A megadóztatandó adómentes juttatások közül talán a két legfontosabb, a munkavállalók tömegeit érintő, az üdülési csekk és az étkezési utalvány. (Az üdülési csekkel ebben a cikkben, az étkezési jeggyel az ez alatt olvasható írásban foglalkozunk részletesebben is.)

Ha adóköteles lesz az üdülési csekk, az komoly hátrányt okozhat a hazai idegenforgalomnak - figyelmeztetnek a turisztikai szakemberek. Tavaly több mint 41,7 milliárd forint volt az utalvány forgalma, a csekktulajdonosok száma pedig a kétmillió főt is meghaladta. Az üdülési csekk a válsággal is dacolva, folyamatosan növeli népszerűségét: amíg 2008 januárjában 914 millió forint értékben vásároltak csekket, az idei év első hónapjában ez a szám megközelíti az 1,3 milliárd forintot. Tavaly mintegy 30 milliárd forintért váltottak be a csak belföldi szálláshelyeken fölhasználható üdülési utalványt, ami a magyarországi szállodák teljes forgalmának, mintegy 250 milliárd forintnak a 12 százaléka, a szállodák belföldi forgalmának, mintegy 90 milliárd forintnak pedig az egyharmada. Így az üdülési csekk esetleges megadóztatása komoly vérveszteséget jelentene a belföldi forgalomból élő szállodák számára, és - bizonyos becslések szerint - akár több ezer munkahely megszűnésével is járhat.

A szakszervezetek elhibázott szándéknak nevezik az üdülési csekk és az étkezési utalványok tervezett megadóztatását. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke, Pataky Péter kifejti: a munkáltatók a tervezett adózás miatt megszüntetik, vagy lényegesen csökkentik majd az adományozást, pedig ez a juttatás az elmúlt időszakban szervesen részévé vált a bérnek. Pataky úgy véli, az alacsony keresetű dolgozók - amennyiben nem kapnak majd étkezési jegyet - akár jövedelmük öt-tíz százalékát is elveszíthetik. Véletlenül sem mellékes, hogy itthon az üdülési jegy tartja életben a belföldi turizmust, amennyiben ennek felhasználása visszaesik, akkor szállodák, vendéglátóhelyek, illetve a nekik beszállítók sora mehet tönkre. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek elnöke is ártalmasnak tartja a kormány javaslatát. Úgy látja, a megfogalmazott számok riasztóak: a kormányzat találomra hatvankét százalékos személyi jövedelemadót és huszonkét százalékos járulékterhet vet ki az üdülési csekkek, az étkezési hozzájárulás és az önkéntes pénztári befizetések felére. A cafeteria tervezett megadóztatását Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke is elfogadhatatlannak tartja. Szerinte ezek a juttatási formák csak a jelenlegi, adómenetes formájukban működőképesek - a béren kívüli juttatások megadóztatásával az államháztartás egyensúlya nem fog javulni. A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesületének elnöke, Zara László szerint nem kizárt, hogy a cafeteria-adót egyes cégek várhatóan úgy próbálják kikerülni, hogy inkább kézbe fizetik ki a juttatásra szánt összeget.

Többen is fölvetik a kérdést: a cégek nem hagynak-e fel inkább teljesen e juttatásokkal - emelve egy keveset az alapbéreken?