Meglepő eredmény

2021.12.05. 15:20

A madagaszkári éhínségért nem a klímaváltozás okolható

A globális felmelegedésnek csak minimális szerepe volt a Madagaszkárt sújtó éhínség kialakulásában egy csütörtökön publikált új tanulmány szerint, amely a madagaszkári élelmiszerválság fő tényezőit a szegénységben, a rossz infrastruktúrában, az esőzéstől függő mezőgazdaságban, valamint az időjárás természetes változékonyságában látja.

Madagaszkáron az elmúlt négy évtized legnagyobb aszálya pusztít. Az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) novemberben közölte, hogy az aszály miatt 1,3 millió embert sújthat éhínség. Júniusban a WFP Madagaszkárt a világ első olyan országaként írta le, amely a klímaválság miatt tapasztalja meg az éhezést.

Andy Rajoelina, Madagaszkár elnöke novemberben arról beszélt, hogy országa polgárai fizetik meg a klímaválság árát, amiért nem is ők a felelősek.

A világ időjárásával foglalkozó World Weather Attribution (WWA) kutatóhálózat új tanulmánya azonban

nem támasztja alá, hogy a madagaszkári éhínséget a klímaváltozás okozta volna.

A szélsőséges időjárás és az éghajlatváltozás úttörő, gyors összekapcsolásának módszerét kidolgozó WWA tanulmánya szerint a 2019/20-as és a 2020/21-es esős évszakban Madagaszkár déli részén a szokásos csapadékmennyiségnek mindössze 60 százaléka hullott. A vizsgált két év alatt – 2019 júliusától 2021 júniusáig – a becslések szerint a jelenlegi időjárási körülmények között a régióban 1:135 volt az esélye ilyen aszály kialakulásának, és súlyosságban csak az 1990-92-es pusztító aszály múlta felül.

A megfigyelések és az éghajlati modellezés alapján a Madagaszkár déli részén 2019 júliusa és 2021 júniusa között megfigyelt csapadékhiány nem növekedett jelentősen az ember okozta éghajlatváltozás miatt – emelték ki a kutatók.

Ez összhangban van az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete augusztusi jelentésével, amely szerint a globális felmelegedés várhatóan nem befolyásolja a madagaszkári szárazságot, amíg a globális felmelegedés el nem éri az iparosodás előtti korszakhoz képest 2 Celsius-fokos növekedést. Jelenleg az emelkedés 1,1 Celsius-fok körül jár.

Friederike Otto, az Oxfordi Egyetem Környezetváltozási Intézetének munkatársa szerint a tanulmány megállapításai összhangban vannak korábbi kutatási eredményekkel. Mint az AFP hírügynökségnek elmondta: őt inkább az lepte meg, hogy az ENSZ ilyen egyértelműen az éghajlatváltozásnak tulajdonította a Madagaszkárt sújtó éhínséget.

– Nagyon fontos, hogy ne feltételezzük automatikusan, hogy minden rossz dolgot, ami történik, az éghajlatváltozás okoz, ez nem igaz

– hangsúlyozta.

Robert Vautard klimatológus, a francia Pierre-Simon Laplace Intézet vezetője és a tanulmány másik szerzője szerint Madagaszkár esetében a klímaváltozás hatása olyan minimális, hogy az nem is észlelhető.

A WWA jelentése alapján a szegénység, a rossz infrastruktúra, az esőzéstől függő mezőgazdaság, valamint az időjárás természetes változékonysága a madagaszkári élelmiszerválság fő tényezői, és az éghajlatváltozás csak kis szerepet játszik benne.

A helyzet súlyosságát azonban senki sem vonja kétségbe.

– Két egymást követő évben is súlyos aszály sújtotta őket, az emberek kénytelenek voltak elhagyni a földjeiket. A helyzet drámai – mondta Vautard hozzátéve, hogy mivel a 2 fokos globális felmelegedés elérésével az aszályok minden bizonnyal tovább folytatódnak Madagaszkáron, ez további aggodalomra ad okot, és ezért meg kell próbálni korlátozni az éghajlatváltozást.

Maarten van Aalst, a Nemzetközi Vöröskereszt Vörös Félhold Klímaközpont igazgatója elmondta: a Madagaszkáron történtek arra mutatnak rá, hogy sok esetben nem vagyunk felkészülve a jelenlegi klímaváltozásra. Egyúttal kritikus fontosságúnak nevezte a régió sebezhetőségének kezelését és a lakosság életkörülményeinek javítását.

A madagaszkári szegénységi ráta az egyik legmagasabb a világon: a lakosság több mint 90 százaléka él a szegénységi küszöb alatt az Amnesty International szerint. A pandémia tovább súlyosbította a problémát, mivel csökkent a háztartások bevétele és nehezebb lett az élelmiszerhez való hozzájutás.

Borítókép: Életkép az úton Amboasary Atsimo térségében Madagaszkáron 2021. szeptember 3-án

Ezek is érdekelhetik