Szemét a föld alá? Nem elviszik, hanem betakarják a hulladékot

Az 1980-as évek elején még állítólag működött az a kommunális hulladéklerakó, amely az elmúlt évtizedekben már csak arra várt Vértesacsa határában, hogy eltűnjön a kirándulók, gazdálkodók szeme elől. Kovács Zoltán polgármester  örül annak, hogy végre egy komoly beruházás keretében, amely az egész térséget érinti, ezt a telepet is rekultiválják. Ez tulajdonképpen nem jelent mást, mint hogy egy vízzáró réteget helyeznek a hulladék fölé, amelyre földet fektetnek. Szíj János viszont, aki a lerakó közelében él,  aggódik, hogy ha nem viszik el innen az évtizedek alatt lerakott hulladékot, akkor a veszélyes anyagok beleivódhatnak a földbe.

Nem ő az egyetlen Fejér megyei lakó, aki hasonló gondolatra juthat, ha azt látja, a munkagépek csak elegyengetik a földet. Pedig a munka sokkal nagyobb és komolyabb: a több megyét összefogó, polgárdi központú Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás pályázatának keretében megyénkben egy híján hatvan szemétlerakó megszűntetése zajlik, a munkálatokkal jövő márciusig kell elkészülni. Mint a társulás projektirodáján megtudtuk,  a szóban forgó szemétlerakók többsége annak idején illegális hulladéklerakással  alakult ki, így műszaki védelemmel nem rendelkezik: csak nagyon kevés esetben sikerült az önkormányzatoknak tenniük az engedély nélküli hulladék elhelyezés ellen, így a lerakók megmaradtak szennyező forrásként, és a tájképromboló hatásuk sem másodlagos. A lerakók megszüntetése három féle módon, végleges vagy átmeneti lezárással illetve teljes felszámolással történhet.
A végleges és az átmeneti lezárás lényege, hogy a jelenleg rendezetlen szeméthegyet a terveknek megfelelően átrendezik, esztétikus domborzati formát alakítanak ki, biztosítják a lejtést a csapadékvíz elvezetéséhez, valamint, ha szükséges,  szikkasztó árkokat vagy egy kisebb medencét készítenek a munkagépekkel. Az így kialakított depóniatestet szigetelő réteggel fedik le, ami megakadályozza, hogy a hulladékon átszivárgó eső bármilyen összetevőt, esetleges szennyezést a talajvízbe moshasson. A felszámolás esetén a hulladéklerakó a környezeti kockázata miatt (például, ha magasan helyezkedik el a talajvíz szintje) nem maradhat az eredeti területen, így átrostálják és a megfelelő védelemmel ellátott hulladéklerakóra szállítják, majd itt is elvégzik a  tereprendezését.  Fejér megyében egyébként hat olyan lerakó van, amit ebben a projektben véglegesen felszámolnak, ezek az abai, a régi adonyi, a cecei, a hantosi, a kincsesbányai és a zichyújfalui lerakó. A szóban forgó vértesacsai terület  harminckilenc másikhoz hasonlóan  végleges zárást kap, azaz innen a szemetet nem viszik el, hanem megkapja az említett szigetelő réteget.
 Minden lerakó helyét  humuszban gazdag termőtalajjal fedik le és füvesítik, ha a tervek szerint szükséges, jellemző cserjéket, fákat  ültetnek. A hatósági határozatok alapján vannak olyan települések, ahol megfigyelő rendszert is ki kell(ett) építeni.  A szemlélődő ebből mindössze  annyit lát, hogy egy kékre festett cső áll ki a földből, ám  ennek később fontos szerepe lesz:  segítségével lehet majd vizsgálni a talajvizet.
 Mindez a munka persze azzal jár, hogy a településeken  munkagépek, teherautók járnak, amelyek vagy helyben végzik a munkájukat, vagy szállítják a hulladékot, szigetelő anyagot. Jövő tavaszig még egy kis türelem, és végleg eltűnnek a lerakók!