A frank csak nyer: mindenből a svájci fizetőeszközre spekulálók húznak hasznot

Mindig történik valami ugyanis: hol az amerikai adósságkorlát emelése idegesíti a piacokat, hol a világgazdaság második fél évi lassulására utaló adatsorok aggasztják a befektetőket, hol meg az időnként lappangva, időnként kitörésszerűen burjánzó euróövezeti adósságválság. Persze, e hatások össze is adódnak.

A frank legutóbbi árfolyamrekordjait közvetlenül az okozta, hogy - nem sokkal a második görög mentőprogram euróövezeti meghirdetése után - most az olasz és a spanyol állampapírok hozama nőtt akkorára, mint még soha az euróövezet fennállása óta. Ám akármi történik is, mindenből az arany és a svájci frank húz hasznot. A két eszköz már hasonlóan működik: gyakorlatilag a svájci frank sem hoz kamatot, mert a Svájci Nemzeti Bank évek óta nulla közelében tartja kamatcélját. Így a svájci frank, az aranyhoz hasonlóan, tartalékolást, kincsképzést, értékőrzést, -mentést szolgál. Az elemzők sokszor vizsgálták már az ismétlődő frankrekordok okait. A befektetők menedéket keresnek a nemzetközi pénzügyek újabb és újabb viszontagságai közepette. Leállt a devizahitelezés Kelet-Közép-Európában: azóta e hitelek piacán gyakorlatilag csak törlesztés van, vagyis az adósok rendszeresen frankot vesznek, de nincs új hitelfelvevő, aki hazai valutájára váltana svájci frankban jegyzett hitelt. Emlegetik a svájci jegybank nyíltpiaci politikáját is: tavaly tavasszal beszüntette a frankeladást.

Tulajdonképpen csak az a kérdés, hogy ha baj van, akkor a befektetők miért éppen a svájci frankot választják? A válasz meglehetősen egyszerű: mert alig van más, amit választhatnának. Az amerikai kincstárjegy gyanússá vált, az euróövezeti állampapírpiac bukdácsol, a felzárkózó gazdaságú ázsiai piacokon nagy az infláció, Japán a földrengés következményeit nyögi. A javuló adósságpályán haladó új EU-tagok, köztük Magyarország állampapírpiaca az utóbbi pár hónapban vonzóbb lett ugyan, de ezeknek meg a mérete nem elegendő. Keresett a német államadósság is: a napokban a tízéves Bund reálhozama ötven év óta először negatív lett: a piaci hozam 2,395 százalékos napi nominális mélypontja elmaradt a 2,4 százalékos júliusi inflációtól. Közben a svájci gazdaság szilárd, sőt. Hatalmas Svájc kereskedelmi és folyómérleg-többlete: mindenki tartozik Svájcnak, vagyis ezért is kénytelen svájci frankot vásárolni. A Svájci Nemzeti Bank a legutóbbi, júniusi kamatdöntésének kommentárjában azt írta, hogy a svájci frank erős felértékelődése ellenére a gazdaság továbbra is profitál a robusztus nemzetközi keresletből . Vagyis értésre adta, hogy részéről minden rendben, eszében sincs beavatkozni a frank rontása végett ezentúl sem. A legfrissebb adatok is igazolják ezt. Svájc exportja júniusban 15,797 milliárd frank volt, 8,2 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Májusban a 18,4 milliárd frankos kivitel 22,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A behozatal az egy évvel korábbihoz képest 9,5 százalékos csökkenéssel 14,052 milliárd frank volt júniusban. Májusban a 15,1 milliárd frankos import 3,9 százalékkal volt több a tavaly májusinál. Vagyis: amikor a svájci export nő, akkor jobban nő, mint a behozatal, majd amikor a világgazdaság általános lassulása miatt esetleg csökkent, akkor az import annál is jobban csökken. Kell-e ennél egészségesebb külkereskedelmi arculat? Nem kell: a júniusi kereskedelmi többlet, 1,745 milliárd frank, elmaradt ugyan a májusi 3,254 milliárdtól, de meghaladta a tavaly júniusi 1,648 milliárdot. Tehát a svájci frank ereje továbbra sem hátráltatja az ország külkereskedelmi teljesítményét, éppen ezért továbbra sem várható, hogy a Svájci Nemzeti Bank felújítaná a tavaly tavasszal abbahagyott nyíltpiaci beavatkozásokat a frank gyengítése végett.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint továbbra is érvényes az áprilisban végzett terheléspróbákból levont következtetés, amely szerint a magyarországi bankok elviselik a svájci frank meredek erősödésének sokkszerű hatását - közölte az MNB. Az áprilisi stresszteszt jóval erősebb frank-árfolyammal számolt. A banki terheléspróba azt a helyzetet modellezte, hogy a frank árfolyama 2011 végére 245 forintra, 2012 végére pedig 257 forintra emelkedik. A teszt eredményei rámutattak arra, hogy a (magyar) bankszektor még az ilyen szélsőséges árfolyamszintekből adódó veszteségeket is elviselné. Másként fogalmazva: megfelelő tőkével és likviditással rendelkezik ahhoz, hogy szélsőségesen erős terhelés alatt is megtartsa rugalmasságát - idézte a Reuters Simor András jegybankelnököt.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint továbbra is érvényes az áprilisban végzett terheléspróbákból levont következtetés, amely szerint a magyarországi bankok elviselik a svájci frank meredek erősödésének sokkszerű hatását - közölte az MNB. Az áprilisi stresszteszt jóval erősebb frank-árfolyammal számolt. A banki terheléspróba azt a helyzetet modellezte, hogy a frank árfolyama 2011 végére 245 forintra, 2012 végére pedig 257 forintra emelkedik. A teszt eredményei rámutattak arra, hogy a (magyar) bankszektor még az ilyen szélsőséges árfolyamszintekből adódó veszteségeket is elviselné. Másként fogalmazva: megfelelő tőkével és likviditással rendelkezik ahhoz, hogy szélsőségesen erős terhelés alatt is megtartsa rugalmasságát - idézte a Reuters Simor András jegybankelnököt.