Versből szóló varázsige - Krusovszky Dénes és Kemény Lili mutatta be kötetét

Sajátos hangulatú egy ilyen vendéglátóegységbe szervezett könyvbemutató, irodalmi est. Jelen esetben a pulthoz érkezők kérései, az ajtón belépők megjegyzései - "ja, még mindig tart?" , gyereksírásszerűen jelző telefoncsörgés és halk háttérzajként susogó nóták közt próbált magának utat törni a líra.
Nem volt egyszerű tehát a dolga, de művelői ez esetben eléggé lekötötték a galérián helyet foglaló közönség figyelmét, és a felolvasáskor sem haltak el a szavak.

 Az est szereplői  most a kortárs magyar irodalom ifjabb képviselői közül kerültek ki: Czinki Ferenc író, szerkesztő beszélgetőtársai az elsőkötetes Kemény Lili és a harmadik könyvével jelentkező Krusovszky Dénes voltak. Lili friss, üde jelenségként lépett elénk a maga tizenkilenc évével,  visszafogottan, mégis határozottan mesélt könyvének megjelenéséről, az "elsőkötetes" élményről. A Madaram a tervezettnél kissé korábban, novemberben készült el, így szinte meglepetés volt a fiatal költőnek. A fogadtatásról érdeklődve Lili elmondta: tapasztalatai szerint vagy nagyon szeretik vagy nagyon nem kedvelik a verseket, de mélyebb elemzésről még nem tud, aminek örül. Azt Czinki Ferenc tette hozzá, hogy akkor  végülis jó a visszajelzés, hiszen így vagy úgy, de mindenképpen érzelmeket vált ki a könyv.
A szerkesztésről megtudtuk: Lili nem kifejezetten kamaszverses kötetet akart, szigorúan válogatott, a vállalhatóakat rakta bele. Nem zárta ki azonban  a kamaszverset, hiszen e művek főként abban a korszakban íródtak  (felolvasott versei nem éppen kamaszos hangvételről árulkodtak). A címválasztásnál több változatból kellett megtalálni a legmegfelelőbbet, ami végül a Madaram lett. Ez olyan varázsigeszerű, és utal a versek népdalos beütésére is. A valóban szépre, ízlésesre sikerült borító kapcsán pedig Lili elmesélte: szerette volna, ha a kiadó tervezője az ő saját rajzát is felhasználja, így került végül a borító alsó és felső szélére egy-egy városrészlet. Kiderült tehát az is, hogy a Petri György-díjas Lili - aki Kemény István költő lánya -  több művészeti ágban tevékenykedik: zenél, rajzol, tanulmányait pedig már a Színház és Filmművészeti Egyetem filmrendező szakán folytatja.

Krusovszky Dénes immár friss József Attila-díjas költőként mondta el: az elismerés  azt jelenti számára, hogy szakmailag is jegyzik, valamint inspirációt adhat. A felesleges part három részre osztott  szerkezetét ő találta ki, a szövegek  az elmúlt két-három évben íródtak. Markáns eltérés a korábbi kötetekhez képest, hogy e könyvben vannak karakterek, figurák (egy amerikai költő, Hart Crane, egy ugyancsak amerikai performansz művész, Chris Burden, valamint egy mitológiai alak, Marsyas köré szerveződnak a ciklusok) akiknek művészetét, sorsát lírai közegbe ágyazta a szerző. Dénes szerint egyébként az olvasónak nem feltétlenül szükségeltetik előzetes tudás ahhoz, hogy értse és élvezze ezeket a verseket. 
 A szerzők fel is olvastak egyéni hangvételű verseikből.