Egy lépésre a Nobel-díjtól - Budavári Tamás segítette a kutatást

Az amerikai csillagászok szupernóvákon végzett észlelésekkel bizonyították, hogy az univerzum gyorsulva tágul, a sötét energiának nevezett összetevő miatt. A szupernóva a Napnál nagyobb tömegű csillag végső, nagy robbanása, mely során a csillag kisugárzása néhány hónapon keresztül egy átlagos galaxiséval vetekszik.
Mivel a gyorsuló tágulás esetében a közeli szupernóvák halványabbnak mutatkoznak, mint az egyenletesen táguló univerzumban, különösen nagy jelentősége van az eredményekben annak  a munkának, amelyet  a fehérvári Budavári Tamás  még doktoranduszként  végzett professzoraival. Ő  a látszólagos sebesség számításának egyik új módszerét dolgozta ki  a vöröseltolódás jelenségének átértelmezésével. A vöröseltolódás egy égitest színképében látható vonalak eltolódása a nagyobb hullámhosszak irányába, amit a megfigyelt égitestnek a megfigyelőtől való távolodási sebessége határoz meg. Magyarán: gyorsuló tágulás esetében a közeli szupernóvák halványabbnak mutatkoznak, mint az egyenletesen táguló univerzumban.

 Tamás, aki a Teleki Blanka Gimnáziumban érettségizett 1992-ben, az ELTE doktori hallgatójaként témavezetőjével, Csabai Istvánnal, és a Johns Hopkins Egyetemen (USA) dolgozó Szalay Sándor professzorral éppen egy olyan módszeren dolgoztak, ami lehetővé teszi halvány objektumok vöröseltolódásának meghatározását fotometria alapján. Egykori tanítványunk tehát tanulmányúton volt Baltimore-ban, a Johns Hopkins Egyetemen, így a szintén ott tartózkodó Adam Riess őt kérte fel, hogy határozza meg a Hubble-űrtávcső mérési adatainak feldolgozásával az SN1997ff gazdagalaxisának vöröseltolódását az ő módszerükkel. A vöröseltolódásra egy minden addiginál nagyobb érték adódott, a szupernóva fényessége pedig a sötétenergia-modell jóslatának felelt meg - tájékoztatott Mihályi Gyula tanár, a gimnázium volt igazgatója. A pedagógus kiemelte: mindannyian nagyunk büszkék vagyunk Budavári Tamásra, hosszabb távra előretekintve pedig természetesen nem kevesebbet remélünk, mint azt, hogy valamikor majd ő maga veheti át a Nobel-díjat.

A 38 éves Budavári Tamás, aki ma is Amerikában él,  s akit e-mailben tudtunk elérni, 2008. augusztusában volt szerkesztőségünk vendége. Akkor egy másik nagy projektjéről beszélt lelkesen. A csillagászati  mérésekhez ma már olyan hatalmas kapacitású számítógépre lenne szükség, amilyen jó ideig nem lesz. Ők - a magyarok - azzal a formabontó ötlettel álltak elő, hogy a szupergép helyett számítógépek hálózatán kell futattni a számításokat, és új mérési módszereket kell kidolgozni. Az egymástól távol lévő obszervatóriumok egyfajta virtuális óriás teleszkópot is alkotnak - utalt egy másik projektre, amelyik miatt hol  a világ egyik, hol a másik végére utazik: legutóbb például Ausztráliában volt.