Az oktatás támogatását kérik, jótékonysági estet tartottak

A program    alapvető célja, hogy a magyar oktatás  kiterjedhessen minden olyan csángómagyar  településre, ahol még értik, beszélik a   tiszta, archaikus magyar nyelvet.   Mert a talán legsúlyosabb problémákkal  ma Moldvában  kénytelen szembesülni  a mintegy 250 ezer  katolikus csángó,   akik közül 50-60 ezren  ma,   a népcsoport viszontagságokkal     teli történelme ellenére  is őrzik magyar nyelvüket. Ám többségük  máig olyan településen él, ahol egyáltalán nincs lehetőség   magyar tannyelvű oktatásra.  A  Moldvai Csángómagyarok Szövetsége  ezért kéri a  magyarországi önkormányzatok segítségét, hogy lehetőségeikhez mérten vegyenek részt az ottani tanítást segítő programban.
Erről is szó volt azon a tájékoztatón, amit kedden délután   tartottak a Szent István Művelődési Házban,  és ahol  az esti gálán is fellépő Nyisztor Ilona, a csángóföldi Pusztinából érkezett népdalénekes  elénekelte  a csángó himnuszt.    Posch Dániel,  a csángó szövetség magyarországi  kommunikációs munkatársa elmondta, hogy a fehérvári  rendezvény  egy országos sorozat nyitóeseménye, első állomása.     Sokféleképpen  segíthetünk a csángóknak, és nem  csak anyagi támogatással.     Kapcsolatokkal,  ottani befektetésekkel,   éppen ezért   az önkormányzatok mellett  a vállalatokat, cégeket is megkeresik, hogy   vegyék fel a  kapcsolatot a moldvai csángók képviselőivel.

A  fehérvári alpolgármester, Róth Péter  szerint   azért is fontos a csángók segítése, mert ők kétszeresen is határon túliak, ott, a Kárpátokon, az ezeréves határon  túl, mégis   több száz éve őrzik kultúrájukat.  Radetzky  Jenő, a  Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke utalt rá, hogy   a gazdaság a  kárpát-medencei fejlesztésben  érdekelt, és itt az ideje, hogy a   gazdaság   szereplői részt  vegyenek a  határon túli fejlesztésekben.  A  Wekerle-tervbe  szerencsére  a  csángók által lakott terület is bekerülhet,   ahol  egyelőre sem   igazi ipar, sem   szervezett mezőgazdaság nem működik.   A  legjobb munkaerőt Nyugat-Európában vagy   Magyarországon foglalkoztatják, elsődleges  lenne tehát megteremteni azokat a feltételeket, hogy  a moldvaiak otthon   találhassanak munkát.  Ebben   magyar vállalkozók lehetnének partnerek, egyfajta fejlesztő keresztapaként  víve oda  szolgáltatást, háziipart, bármit, ami a térség javát  szolgálhatja.

A tájékoztatón  és a kulturális  esten ott volt  Solomon Adrián, a  Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke.   Az ottani  helyzetről,    eredményeikről és elképzeléseikről  beszélt,   számítógépes kivetítővel illusztrálva mondandóját.   Elmondta, hogy a múlt század elején a  moldvai katolikusok többségükben még magyar származásúnak vallották magukat. Aztán   a '90-es évek elején  készült felmérés, ami azt mutatta, hogy körülbelül 65 ezer a  nyelvet még értő, beszélő magyar, főleg Bákó megyében.    Közülük 9 ezer volt a  gyerek.      Ráadásul az asszimiláció felgyorsult abban az évtizedben.    A csángó szövetség  1991-ben alakult, de   az ezredfordulótól sikerült   jelentősebb áttörést elérni a   magyar tanításban. Jelenleg 25 településen 2200  gyerek  részesülhet iskolai vagy iskolán kívüli    oktatásban.  Csakhogy van 30 olyan   falu, amelyben még  jól beszélik a csángó magyart, de ahova nem tudtak eljutni.   Jelenleg egyébként 16 állami iskolában, heti három órában tanítanak, 65 csángó  diák jár Csíkszeredán - ahol szórványkollégiumot  működtetnek  - középiskolába, és 9 egyetemistájuk van.  Az egyik legnagyobb büszkeségük a szépen helyreállított lábniki ház, ahol iskolán kívüli   képzés folyik.   Gyereklapot is kiadnak, Reverinda címmel.   Terveik  egyik fontos  elemét képezi az óvodai   csángómagyar nyelvoktatás  bevezetése. Ami a prioritásokat illeti: 25-ről  negyvenre szeretnék emelni a  csángómagyar oktatásban részesülő települések számát,  a jelenlegi 7 mellé további magyar házakat  hoznának létre,  Bákóban kulturális  és oktatási központot szeretnének és bővítenék a kommunikációs csatornákat.
A jótékonysági estet szintén a Szent István Művelődési Házban rendezték: Sebestyén Márta  betegsége miatt nem tudott eljönnni, de Nyisztor Ilona mellett fellépett Petrás Mária  és Kovács Krisztián énekes,  Csobán Magdolna  pusztinai hagományőrző és Berecz András  mesemondó.