A kastélyban találkozunk

Az elmúlt hónapok egyik leghangsúlyosabb gazdasági vonatkozású híre volt, hogy  tizenkét megállapodást írt alá  Orbán Viktor miniszterelnök és Ven Csia-pao kínai kormányfő.   Vajon profitálhat ebből Fejér megye, vagy  térségünk valamelyik  települése? Ha igen, akkor erre  Perkátának van a legnagyobb esélye, hiszen 51 éves előnnyel indulnak a többi községgel szemben.  A lehetőségekre újfent rámutatott az elmúlt héten a  megyében  járt kínai delegációval történt tárgyalások sora.

- Perkáta számára  nagy kiugrási lehetőség az együttműködés felgyorsulása -  szögezi le   Pavlicsek Zsolt, a települési önkormányzat kínai kapcsolatainak  felelőse.   Huahsziang (ez lényegében Peking egyik városrésze)   Népi Kommunája és a perkátai termelőszövetkezet 1960. április 3-án írt alá   barátsági megállapodást, s 1961. január 1-jétől átkeresztelték a gazdaságot Magyar-Kínai Barátság Termelőszövetkezetre. Ápolgatta is a politikai okokból létrejött jó viszonyt a két fél, de  az csak protokolláris jellegű volt. Ez változott meg 2001-ben, amikor a két hely  település szintűre emelte a kapcsolatokat, majd Somogyi Balázs polgármester 2006-os megválasztása után további lépésekre ösztönzött.    Ennek nyomán (sok egyéb mellett)  2007-ben megalakult a Perkátai Kínai Egyesület (ma Klub),     2010-ben tíz évre előre rögzítették az együttműködés kereteit a gazdaság, a kultúra, az oktatás területén. Erre a papírra ez év  januárjában kerültek aláírások Pekingben.  Aztán az elmúlt héten kínai delegáció érkezett a megyébe Jilin tartományból, jártak Fehérváron, Móron, Dunaújvárosban Gárdonyban és  Perkátán.
A település múltjában a 19. század utolsó negyedétől a Győry család játszotta a legnagyobb szerepet. Mária Teréziától Radványi Győry Ferenc 1775. június 25-én kapta meg Perkátát, ahová vincéseket telepített le, iskolát alapított, saját költségén templomot építtetett. Kastélyát 1820-ban emeltette. 
A három épületből álló kastély az önkormányzat tulajdonában van - mondta Pavlicsek Zsolt. - A háború után iskola működött benne, ma könyvtár és művelődési ház, ott tartják a civilek összejöveteleiket. Lényegében a helyi közélet színtere. De az utóbbi harminc évben a műemléki védettség alatt lévő kastély állapota nagyon leromlott, s már nem lehet tovább halogatni a felújítást.

Az a terv, hogy a középső szárnyat konferencia-teremmé és a 19. századot megidéző kiállítóhellyé alakítják át az első ütemben.  Lenne állandó kínai bemutatóhely is, amely a kapcsolatok félszáz évét  foglalná össze, és  időszaki tárlatok  nyílnának. Háromszázmillió forintra pályáznak az első üzemben (ez egyébként Perkáta évi költségvetésének mintegy fele), s a továbbiakban, azaz a második, harmadik ütemben szállodai szárnyra és más kiszogáló létesítményekre  várnák a kínai partnerek befektetéseit.  A tárgyalásokon  a kínaiak örömmel fogadták a terveket, s ha sikerrel lezárul a pályázat, már határozottabb elképzelésekkel lehet őket megkeresni.
A legoptimistább forgatókönyv nyári munkakezdést jósol, de minden függ a pályázat kiírásának idejétől és az ütemezéstől. Úgy tűnik, a perkátaiakon  nem múlik a siker. És talán a kínaiakon sem, akik például már eldöntötték, hogy jövőre állandó kiállítást nyitnak Pekingben a magyarokról, a  testvértelepülésről.