1956-os emlékpontot avattak a pákozdi Mészeg-hegyen

- Ma a hazafiság és a hazaszeretet megvallásának helyszínévé vált az emlékpark, amely büszkeséggel tölt el - kezdte ünnepi beszédét Cser-Palkovics András, aki a Honvédség és Társadalom Baráti Köre elnökeként vett részt a megemlékezésen. - Itt életre kel a múlt, s 1848-tól napjainkig nyomon követhetjük az eseményeket. Az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét őrzi majd a most avatott emlékmű is, amely jelképezi a szabadság iránti vágyat, ami előtört belőlünk. Hiszen 1956 októberében az egész világ felfigyelt a magyar emberek lázas  reményére - mondta az elnök. Aki úgy fogalmazott, az '56-os események erkölcsi tanításul is szolgálnak, hisz a politikai szavakon kerekedett felül mindenkiben saját nemzetünk, a nép védelme. Hozzátette, Pintér Lajos és Kovács József megálmodói voltak az emlékműnek, amely az utókornak sem engedi feledni az akkori eseményeket, s azt sem, hogy a szabadság nem volt mindig természetes. Ráadásul a mai naptól a katonai emlékpark a remény helye is, a bizakodásé, hogy a szabadság és a biztonságérzet mindig magától értetődő lesz.

Pintér Lajos orvosprofesszor saját emlékeit idézte fel, hiszen részt vett az '56-os eseményekben. Megélte '56-ot, s olykor ma is rémálmok gyötrik, látja, amint agyonlövi egy tank. Ez a rettenetes álomkép ihlette az emlékművet is.  Az orvosprofesszor megjegyezte, tisztelettel adózik azon fiatalok előtt, akik ma már nem lehetnek itt vele. Pedig megtörhetetlen magyarságuk miatt életükkel fizettek, meghurcolták, börtönbe zárták sokukat.
Hende Csaba honvédelmi miniszter végül kifejtette, ünnep ez a nap a honvédség számára is, mert a történelem, s helyt állásuk pillanatait örökíti meg a katonai emlékpark. 
- A mai korban a szabadság olyan természetes, mint az, hogy lélegzünk. De akik átélték '56-ot, csak azok tudják igazán, milyen fojtó érzés annak hiánya, s azt is, milyen hihetetlen erőfeszítéssel tudunk harcolni a szabadságért. Így tettek azok a fiatalok, akik 1956-ban megízlelték a szabadságot, s már nem akarták kevesebbel beérni. A világ legnagyobb acélmonstrumai sem rettentették el a fiatalokat, harcoltak, s pusztán az élő lánccal megállították a szovjet katonákat. Ebben az időszakban nehéz volt a honvédség helyzete is, de erkölcsi tanúbizonyságot tettek, s egyetlen nap alatt a magyarság visszaadta Európának a szabadságot - mondta Hende Csaba. A honvédelmi miniszter kifejtette, ma nem fegyverekkel kell harcolni, napjainkban az adósságválság ellen kell küzdeni, amely felemésztheti az országot. De van megoldás - mondta -, amit az összefogás és a kemény munka képes megteremteni.
Az ünnepség végén leleplezték az emlékművet, amely elődeink hőstetteit hivatott megőrizni, majd koszorút helyeztek el.