Újraírt fűtésmatek - nincs többé meglepetés?

A tavalyi fűtési szezonból származó megtakarításokat sokan most kapják vissza, sokan pedig most fizetik be a lakásukra eső különbözetet. Az elszámolásokat azonban nem könnyű értelmezni, talán azért sem, mert hogy hány forintot is jelent egy egység a költségmegosztón, az mindig csak a fűtési szezon után  derül ki.  A vitákat azonban a remények szerint csökkentheti az a rendeletmódosítás, ami  szerint az elhasznált hőmennyiség legalább 30, de legfeljebb 50 százalékát  a lakások légtérfogata alapján kell felosztani, a többit pedig a költségmegosztó adatai alapján. Ugyancsak  szerepel a rendeletben, hogy  mennyi kedvezményt, azaz korrekciós szorzót kell kapniuk a rossz fekvésű, például északi oldalon, vagy földszinten fekvő helyiségeknek.

Amióta a költségmegosztók működnek, nagyon sok vita van körülöttük. Van, aki szerint azért nem jó a rendszer, mert habár az ő lakásának költségmegosztói nullás fogyasztást mutatnak, mégis fizetnie kell, a kedvezőtlen fekvésű lakások tulajdonosai pedig azért háborognak, mert úgy érzik, lakásuk kedvezőtlen fekvése miatt indokolatlanul nagy terheket rónak rájuk.

 Nemrég azonban megjelent a távhőszolgáltatásról szóló rendelet módosítása, amely  leírja, hogy ha egy költségmegosztós épületben valaki nem  engedte a készülékeket felszerelni, vagy  önkényesen leszerelte azokat, akkor az átlagfogyasztás két és félszeresét kell felszámítani ilyen esetekben. Ugyanez a szorzó akkor is, ha  a tulajdonos nem teszi lehetővé a költségmegosztó leolvasását, vagy ha az azon lévő  plomba sérült. Mint Farkas Béla, az I. számú Lakásfenntartó Szövetkezet elnöke kiemelte, a rendelet végre azt is tisztázza, hogy létezik használati melegvíz-költségmegosztó is. Nem egy közös képviselőnek tudomása van arról, hogy a rendelet megjelent, de ezt egyelőre mégsem akalmazzák. A  szövetkezet viszont   még  az egy hónap múlva kezdődő fűtésszezont megelőzően minden lépcsőházban szeretné kifüggeszteni  a tájékoztatót, amelyből a lakók nyomon követhetik, melyik lakásnak milyen korrekció jár  immár a rendelet szerint is a  fekvése miatt - tette hozzá Ódor Zoltán, akinek a reményei szerint így a lakók jobban mernének fűteni: ha például látják, hogy a két külső fallal határolt északi hálószoba 30 százalékos korrekciót kap, akkor megnyugodnának, hogy a megosztón látható 300 egység nem is  kerül olyan sokba. A tendencia ugyanis  sajnos az, hogy egyre kevesebb radiátort használnak a lakók, ám mivel a házat valahogy ki kell fűteni, így a ház összes hőfelhasználása nő.

A téma azért is aktuális, mert a tavalyi fűtési szezon költségmegosztós elszámolásait nehéz értelmezni:
 - A mi lakásunkban 52 egység elfogyasztását mutatja a költségmegosztó, ami alapján harmincezer forintot kaptunk vissza, az első emeleti, hasonló lakás esetében viszont nulla volt a fogyasztás, de nekik is nagyjából ennyi, 31 ezer forint jár. Mi ösztönöz akkor a spórolásra, ha csak ennyi a különbség? Miért kell a lakás légköbméterét figyelembe venni a fűtés kiszámlázásánál, amikor ott van a költségmegosztó? - kérdezi a Rákóczi utca 12. számú épületben lakó  Réti Jánosné. A megosztókat működtető Techem Kft. válasza szerint az 52 elfogyasztott egység nem túl jelentős, azaz a 3. emeleti lakás is nagyságrendileg annyit spórolt, mint az 1. emeleti, ezért nincs jelentős különbség a visszakapott összegben. Olvasónk másik kérdésére pedig a már említett új rendelet ad választ, ami szerint az elhasznált hőmennyiség legalább 30, de legfeljebb 50 százalékát  a lakások légtérfogata alapján kell felosztani, a többit pedig a költségmegosztó adatai alapján. A rendelet alkotói ezzel próbálják megszüntetni azt, hogy egy házon belül több százezer forintos különbségek legyenek. Ebből viszont joggal adódhat a kérdés: egyáltalán minek van szükség költségosztóra, miért nem lehet visszatérni a pusztán légköbméter alapú számlázáshoz? Olvasónk arra is kíváncsi, hogy mikor jár le a költségmegosztók fenntartására vonatkozó, tíz évre szóló szerződés.

Farkas Béla válasza szerint  a szóban forgó épületben három évvel ezelőtt végezték el pályázati pénz segítségével a külső hőszigetelést és ablakcserét, az ezzel kapcsolatos szerződésben vállalták a költségmegosztók tíz éven keresztül történő működtetését is, azaz leghamarabb hat-hét év múlva lenne elvben lehetőség a készülékek leszerelésére. Ezt azonban a szövetkezet elnöke nem javasolja, mert akkor a lakókat újra  semmi nem ösztönözné a takarékoskodásra, hiszen mindenki ugyanannyit fizetne.
- A korábbi évekhez képest egyébként jóval kevesebb fűtési reklamáció érkezett hozzánk. Ennek oka, hogy kimondtuk, az egy lakásra fizetendő maximális fűtési díj nem lehet több az átlagos fűtés két és félszeresénél - tette hozzá Farkas Béla.

Régi és újabb generációk

- A költségmegosztók első generációját a párologtatási elven működő készülékek jelentették.

- Ezt követték a digitális kijelzőjű, később már rádióhullámmal is leolvasható készülékek. Ezek leolvasásához be sem kell menni a lakásba.

- A negyedik generációs megoldás már on-line rendszer: minden lakástulajdonos egyéni hozzáférést kap az adataihoz, és így a neten keresztül azonnal láthatja a saját fogyasztási adatait.