Meglepetés fizetéskor - kik az adóváltozás nyertesei?

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint mindazoknál keresetcsökkenés áll be, akik 290 ezer forint alatti jövedelemmel rendelkeznek.
Az új egykulcsos adórendszer igazságtalan, mert kedvez mindazoknak, akik nincsenek erre rászorulva, továbbá aránytalan. Sokkal jelentősebb mértékben, több kulcsban kellene megadóztatni a jövedelmeket. A jelenlegi nem biztosítja a progresszivitást, ahogyan például a különadónál működik - hangsúlyozta Borsik János. Megjegyezte, tapasztalataik szerint nincs nyílt vita a kormány és az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) között, így más megoldást keresnek. Április 9-én ETUC (Európai Szakszervezeti Szövetség), valamint a hat magyarországi szakszervezeti szövetség Euro-demonstrációt szervez  Gödöllőn. Európai munkavállalók tartanak közös demonstrációt az őket sújtó megszorítások ellen. A  munkahelyek megőrzése, és növelése mellett szóló tüntetés a társadalmi párbeszéd fontosságára is fel kívánja hívni a figyelmet.

- Az idei évtől élő, egykulcsos személyi jövedelemadó  (szja) -rendszer rövid távon nem fog érzékelhetően hozzájárulni a fogyasztás növekedéséhez, vélhetően csak közép- vagy  hosszú távon fogja a pozitív hatását érzékeltetni - vélekedett Kalocsai Zsolt, egy adó- és üzleti tanácsadó társaság elnök-vezérigazgatója. A szakember szerint ezt valószínűsíti, hogy ma hazánkban az adóbevallást benyújtók  6,5 százalékától származik az szja-bevétel több mint 80 százaléka, vagyis az a réteg, amely az egy kulcs révén jelentős jövedelemtöbbletben részesül, nagyon szűk. Egyértelmű, hogy az egykulcsos rendszer megítélése pozitív lehet, ha az adminisztrációs egyszerűsítés kerül előtérbe, az adóalap meghatározása pedig nem lesz bonyolultabb, mint a korábbi progresszív rendszerben - tette hozzá.

Mucsi Zoltán, a Dunaferr Dunai Vasmű Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke lapunknak elmondta: január 12-én aláírták  az idei bérmegállapodást az ISD Dunaferr Zrt. vezetőivel, átlagosan  7,325 százalékos emelésről, szemben az Országos Érdekegyeztető Tanács által javasolt 4-6 százalékos béremeléssel.
- Ha ezt a statisztikai átlagot  mindenki megkapja, akkor nálunk nem lesz olyan dolgozó, aki az egykulcsos, 16 százalékos jövedelemadó bevezetése után kevesebbet visz haza, mint korábban - jelentette ki a szakszervezeti elnök. - De nem azért kell fizetésemelést adni, mert valaki jól dolgozik, hanem azért, mert született egy átgondolatlan adótörvény, s  a kormány   a szakszervezetek és a vállalkozók nyakába varrja a saját hibájának a helyrehozását?! S mi van a veszteséges cégeknél, amelyek nem tudnak béremelést adni, mert éppen csak vegetálnak? Ezzel az egyenlősdivel sokkal nagyobb bajt hozunk a fejünkre, mintha az állam távol tartaná magát a magáncégektől!

- Ha a munkaügyi központ ad támogatást, akkor természetesen mi is megemeljük a dolgozók fizetését - árulta el Varga István, a Varga-Márfy Kft. vezetője a Székesfehérvár Jövőjéért Egyesület múlt heti közgyűlésén, amelyen számos, a város gazdasági életének jelentős szereplője részt vett.

A Videoton vállalatcsoportnál ebben az évben a szokásosnál korábban lezárultak a bértárgyalások, és már a februári bérfizetést megelőzően megtörténtek a béremelések a negatívan érintett kategóriákban. Ez a cégvezetés és az érdekképviseletek közös célja volt, annak érdekében, hogy az alacsony fizetésű dolgozók minél kevésbé érzékeljék az adóváltozások negatív hatását  - tájékoztatott Sinkó Ottó, a Videoton vezérigazgatója. - A béremeléseket olyan módon valósítottuk meg, hogy igyekeztünk figyelembe venni a jövedelemadó-változásokat, eltérő mértékű emelést alkalmazva egyes bérkategóriákban. Ennek eredményeképpen a nettó átlagkeresetek a vállalatcsoportnál nominálisan a várható inflációt megközelítő mértékben növekedtek az alacsony fizetésűeknél is,  nem azért, mert erre bennünket bárki vagy bármi kötelezett volna, hanem azért, mert a tavalyi eredmények fényében is így éreztük méltányosnak.   A versenyszféra bérpolitikájának a jelenlegi szintet számottevően túllépő állami befolyásolása véleményem szerint nélkülözi a realitásokat, elképzelhetetlennek tartom, hogy megvalósuljon. Egy piacgazdaságban önmagában paradox felvetés, hogy a versenyszférát központilag kötelezzék a kormányzati adóintézkedések teljes kompenzálására - tette hozzá.

A szakszervezetek már akkor megfogalmazták aggályukat, amikor az adótörvényeket elfogadták - mondta Fehér János, az MSZOSZ régióvezetője. Most, hogy az első fizetések megérkeztek az új adórend szerint, már azok is látják, akik eddig vakon hittek. A szakszervezeti vezető szerint a bérkommandó ötlete hiábavalóság, hiszen semmiféle szankcióra nincs joga. Az államnak lenne eszköze, hiszen az állami, az önkormányzati és  a közalkalmazotti szférában is előfordul ilyen, ott pedig ő  a munkáltató, s juttathatott volna forrást  oda, ahol  a normatívák csökkentése miatt nem jut  a bérre pénz.

A gazdálkodók hárítanak

Az alacsony képzettségű, nehezen foglalkoztatható rétegek helyzete romlik, ahogyan a mezőgazdaság versenyképessége kis mértékben csökken.
Az átlagosnál magasabb jövedelemszintű ágazatoknál akkor is emelkedik a dolgozók jövedelemszínvonala, ha nem emelik a béreket. A  személyi jövedelemadó-intézkedések ágazatok közötti jövedelem-átcsoportosítással is járnak. A távközlési, pénzügyi és biztosítási tevékenységgel foglalkozó szektorok  lesznek a változások fő nyertesei.  Amíg a vesztes ágazatokban bérnyomás keletkezik, a nyertes ágazatokban az inflációval történő korrekciót sem kell végrehajtani - vélte Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők  Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára.  
A megnövekedett költségeket   a mezőgazdasági vállalkozások megpróbálják áthárítani, vagy alkalmazkodás útján csökkenteni. Az állattenyésztés -  amely a mezőgazdaságon belül a fő foglalkoztató a növénytermesztéshez viszonyítva - katasztrofális helyzetben van.  Ha  nem tudják a felvásárlók, kereskedők irányába továbbhárítani, kénytelenek lesznek azokat kigazdálkodni. Ez a versenyképesség romlásán túl, a beruházások, fejlesztések elmaradásához vezet, ami hosszú távon az állattenyésztés  csökkenését okozza. A magas takarmányárak miatt az állattartó telepek nagy hányada  most is veszteséges. Súlyos a helyzet a sertéstartók körében. Ha  sikerülne a megnövekedett költségek árakban történő érvényesítése, az élelmiszeripar kénytelen lenne a magasabb árakat továbbhárítani. Ez a magatartás a hazai élelmiszerek, élelmiszeripari termékek drágulásához, s az importélelmiszerek további térnyeréséhez vezet.