Adóváltozások - sok gyerek, több kedvezmény

Az adó mértéke 2011-től az adóalap 16 százaléka lesz mind az összevont adóalapba tartozó jövedelmeknél (például bérjövedelem, megbízási jogviszony alapján keletkező jövedelem, vállalkozói kivét), mind pedig a külön adózó jövedelemek esetén (például ingatlan értékesítéséből, bérbeadásából származó jövedelem). Két esetben van kivétel a 16 százalékos adómérték alól:  az egyéni vállalkozó vállalkozói személyi jövedelemadója  500 millió  forint éves adóalapig 10, felette 19 százalék lesz. A tartós befektetésből származó jövedelem hozama utáni adó hároméves lekötés elteltével 10 százalék, az ötéves lekötési időtartam elteltével pedig továbbra is adómentes.  Az adó alapjának meghatározásakor 2011-ben is meg kell  növelni az összevont adóalapba  tartozó jövedelmek összegét 27 százalék mértékű adóalap-kiegészítéssel. A külön adózó jövedelmeknél továbbra sem kell alkalmazni ezt a bruttósítási szabályt.

A gyermeket nevelő családok esetén  már egy kedvezményezett eltartott esetén is  igénybe vehető a családi kedvezmény adóalapot csökkentő tételként. Egy, illetve két eltartott gyermek esetén 62 ezer 500 forinttal csökkenthető az adóalap kedvezményezett eltartottként jogosultsági hónaponként. Három, illetve több eltartott esetén pedig 206 ezer 250 forint vonható le az összevont adóalapba tartozó jövedelmek adóalap-kiegészítéssel növelt összegéből kedvezményezett eltartottként havonta. Jövőre az érvényesíthetőség felső jövedelemkorlátja megszűnik  tájékoztatott Wallerné Fuit Anikó osztályvezető.
Az adójóváírás szabályai az egykulcsos, arányos adóztatás bevezetése miatt változnak. Az adójóváírás mértéke az adóévben megszerzett bér és az adóalap-kiegészítés együttes  összegének 16 százaléka, de legfeljebb 12 ezer 100 forint havonta, éves szinten 145 ezer 200 forint. Teljes mértékben akkor érvényesíthető  az adójóváírás, ha az összes jövedelem nem haladja meg a 2 millió 750 ezer forintot. Amennyiben az összes jövedelem meghaladja ezt az összeghatárt, de nem éri el a 3 millió 960 ezer forintot, akkor részben még érvényesíthető az adójóváírás, így a meghaladó rész 12 százalékával  csökkenteni kell a rendelkezésre álló éves keretet. Az önadózás új formájának bevezetését is tartalmazza a módosító törvény, amely az adónyilatkozat-tételről szól, ennek alkalmazására először a 2011. évi adókötelezettség teljesítésekor lesz lehetőség.
Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem a jövő évtől már nem minősül külön adózó jövedelemnek, így az összevont adóalap részeként  minden esetben 16 százalék adó terheli.
A társadalombiztosítást érintő legfontosabb változások egyike, hogy az egyéni nyugdíjjárulék mértéke 2011. január elsejétől 9,5 százalékról 10 százalékra emelkedik. Azon magánszemélyek, akik nem biztosítottak és az egészségügyi szolgáltatásra alanyi jogon sem jogosultak, valamint a nyugdíjas vállalkozók után fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege  4 ezer 950 forintról 5 ezer 100 forintra emelkedik. A főállású vállalkozóknál megszűnik a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetés szabálya, 2011-től a járulékfizetés alsó határa a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér. Új szabály, hogy azon főállású vállalkozók esetén, akiknek a főtevékenysége legalább középfokú  végzettséget igényel, azoknak a társadalombiztosítási járulékot minimum a garantált bérminimum  után kell megfizetniük. A jövő évtől bevezetnek egy új járulékkedvezményt, amelynek célja a kisgyermekes szülők munkaerőpiacra való visszatérésének segítése a részmunkaidős foglalkoztatás támogatásával, valamint a foglalkoztatás bővítése ezen foglalkoztatás támogatásával. A járulékkedvezmény azon munkavállalók után vehető igénybe, akik a gyermekgondozási szabadságról visszatérve korábbi munkáltatójuknál részmunkaidőben helyezkednek el. Az is kedvezményezett, aki korábban az adott munkakörben helyettesítette a visszatérő személyt. Mindkét munkavállaló után a munkáltatónak a 27 százalékos tb-járulék helyett 20 százalékot kell fizetnie. A kedvezmény kedvezményezett munkavállalónkként a dupla minimálbérnek megfelelő összegig érvényesíthető  mondta el a tájékoztatási és koordinációs osztály vezetője.

Változások

- Az 5 százalékos áfakulcs alá kerülnek azok a könyvek, kották, amelyet nem papíron jelentetnek meg, hanem más fizikai adathordozón, és használatukhoz nincs szükség elektronikus szolgáltatások igénybevételére.

- Új előírás január elsejétől, hogy áfamentes ügyletek utólagos korrekciójánál nem kell önellenőrizni. Például közösségi adómentes termékértékesítésnél utólag adott árengedmény esetén nem szükséges az önellenőrzés.

- További változás, hogy ingyenes termékátadás esetén nem a beszerzéskori, hanem az átadáskori állapotra érvényes beszerzési árat, ennek hiányában az előállítási költséget kell áfaalapként figyelembe venni. Az egyszerűsített számlán ezentúl szerepeltetni kell a vevő adószámát, ha ő a saját államában adófizetésre kötelezett.

Megoldhatatlan képlet: kevesen fizetnek sokat

Még nem találkoztam senkivel, aki szeretett adót fizetni. Nem is szeretet kérdése. A közteherviselés a "közjó érdekében általános, minden állampolgárra kiterjesztett kötelezettség, erkölcsi alapja az igazságosság, a szolidaritás és a felebaráti szeretet, évszázados küzdelem eredménye, a polgári jogegyenlőség vívmánya, amely ellentétes mindennemű előjoggal."  Ez nem utópisztikus, balos lózung, a Magyar Katolikus Lexikon mondja. Adót fizetni tehát kell, de nem mindegy  hogyan és menyit. A kormányt sokan támadják, gyakran jogosan, az új adójogszabályok azonban akár forradalminak is nevezhetők. Az adminisztráció és az élőmunka terheinek csökkentése versenyképességünket növeli, munkahelyet teremt.   Nagy kérdés, mikor, mert hazánk legnagyobb keresztje ma az - bármit állít pár futóbolond -, hogy kevesen dolgoznak. A kieső adókat nem könnyű mással pótolni   nagyon gyorsan meg kell találni párjukat a kiadási oldalon is, azaz el kell kezdeni a régóta átkozott reformokat. Ezt meg a józan ész,  s nem melesleg az EU és az IMF mondja.