Nagy árvizek Magyarországon

 1970. május-július - Az addigi legnagyobb Tisza-völgyi árvíz pusztított a Szamosháttól a Marosvölgyig. A Szamoson három töltés átszakadt, emiatt a Felső-Tisza vidékén több ezer hektárt öntött el a víz, elpusztult tízezernél több  lakóépület. Biztonsági okokból több tízezer embert kitelepítettek.
    1974. június - A Körös-völgyi árvíz következtében a vésztározót ki kellett nyitni a Fehér-Fekete-Körös közén, a víz 7100 hektárt és 407 házat öntött el, 380 embert kellett kitelepíteni, veszélybe került Gyula, Gyulavári, Dénesmajor.
    1980. július - A Körös-völgyi árvíz két töltést átszakított, 20 000 hektárt öntött el a víz, 4100 főt kellett kitelepíteni.
    1989. május eleje - Észak-magyarországon a lehullott nagy mennyiségű eső jelentősen megduzzasztotta a folyók vízszintjét, patakok, csatornák, folyók öntötték el a mélyebb fekvésű, mezőgazdaságilag művelt területeket. A Hernád-völgyében összesen 139 lakóházat öntött el a víz, 44 házból 253 embert kellett kiköltöztetni.
    1998. október-november - Az őszi esőzések miatt több magyarországi folyón is árhullám vonult le. Október végén Tiszabecs és Vásárosnamény között rendkívüli helyzet alakult ki. November 6-án Tiszacsécse, Tiszakóród, Milota és Tiszabecs lakosságát kitelepítették. November elején a Tisza és a Bodrog áradása miatt Borsod megyében, Viss, Kenézlő, Zalkod, Györgytarló és Tiszakarád térségében 75 lakost kellett kiköltöztetni. Novemberben a Zala megyei Kerka is megáradt, Csesztreg község 750 lakóját kellett kitelepíteni.
    1999. február-március - A tartós esőzések és hóolvadás miatt a magyarországi folyókon árhullám és belvíz veszélyeztette a településeket. Március 6. és 23. között rendkívüli belvízvédelmi, március 6. és április 2. között a Tiszán és mellékfolyóin rendkívüli árvízvédelmi készültséget tartottak fenn. Február-márciusban Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Békés megyében 182 épületből 523 főt vittek biztonságosabb helyre.
    1999. június-augusztus - A hosszan tartó nyári esőzés az ország szinte minden megyéjében katasztrófákat okozott: hét ember meghalt. 13 megye 181 települése volt veszélyhelyzetben, 935 épületből 3133 embert kellett kitelepíteni. A legveszélyeztetettebb térség Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén és Pest megye volt.
    2000. április-május - Újabb nagy árhullám vonult le a Tiszán és mellékfolyóin. Április 8. és május 9. között a kormány árvízi veszélyhelyzetet rendelt el. Rendkívüli készültség volt a Tisza, a Lónyai-főcsatorna, a Szamos, a Kraszna, a Bodrog, a Sajó, a Körösök, a Hortobágy-Berettyó egyes szakaszain. A katasztrófának egy halálos áldozata volt: a megáradt Takta folyóba fulladt csónakkal egy ember. A folyók 5429 épületet veszélyeztettek, s csaknem 30 ezren kaptak kitelepítési értesítőt, ám csupán 3 ezren hagyták el otthonukat.
    2001. március 6. - A Felső-Tiszán levonuló árhullám Tarpánál átszakította a gátat. A kormány rendkívüli állapotot rendelt el a Felső-Tisza vidékén. Március 7-re a teljes beregi öblözetet elárasztotta a víz, de sikerült a lakosságot kimenekíteni. A kitelepítés 20 településen és 30 ezer embert érintett, akik közül több mint 11 ezer hagyta el lakóhelyét.
    2002. március - Jelentős áradás vonult le a Dunán, melynek következtében a Hanságban és a Szigetközben 660 hektárt árasztott el a belvíz. Kisoroszi és Tahitótfalu között utakat, Leányfalun házakat öntött el az árhullám. Víz alá került a Gemenci erdő ártéri részének mintegy 80 százaléka.
    2002. augusztus 13-27. - Ismét árhullám vonult le a Dunán. A 4088 elöntött házból 2021 embert kellett kitelepíteni. Augusztus 21-én a kormány megszüntette a Győr-Moson-Sopron megye, Komárom-Esztergom megye, Pest megye és Budapest főváros területére kihirdetett veszélyhelyzet érvényét, valamint a rendkívüli árvízvédelmi készültséget.
    2005. augusztus 15-23. - Hatalmas esőzések és felhőszakadások okoztak árvízveszélyt az egész ország területén. A belvizek miatt a katasztrófavédelemnek összesen 1600 esetben kellett beavatkoznia.
      2006. április 2-10. - A Dunán levonuló árhullám miatt 3-án a kormány veszélyhelyzetet hirdetett a Duna Komárom-Tass szakaszára, valamint az Ipoly Ipolytölgyes és a torkolat közötti szakaszára és a folyószakaszok mellett lévő települések közigazgatási területére.
     2006. április 14-29. - A kormány árvízvédelmi veszélyhelyzetet hirdetett ki a Tisza Kisköre és az országhatár közötti területére, a Maros teljes szakaszára, a Hármas-Körösökre és a Zagyva torkolatára. Az áradás miatt 2645 embert telepítettek ki.
    2010. januártól a Sajó áradása többször is vészhelyzetet okozott. Március elején Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a belvíz által elöntött terület 46 ezer hektár volt. Áprilisban ismét nagy árhullám vonult le a Sajón és a Bódván.
    Május közepétől újabb hatalmas esőzés kezdődött, amelynek következtében Észak-Magyarországon soha nem tapasztalt áradás kezdődött. Minden idők legnagyobb árvizét mérték a Bódván, a Hernádon, a Zagyván, a Tarnán, az Ipolyon és a Sajón. 16-án Miskolcon egy családi házra omlott löszfal miatt egy férfi belehalt a sérüléseibe.
    Május 17-én Borsod-Abaúj-Zemplén megye veszélyeztetett területeire a kormány vészhelyzetet rendelt el. Az országos esőzés következtében Baranyában, Fejérben, Komárom-Esztergom, Hevesben, Veszprémben és Pest megyében is nagy területek állnak víz alatt. A kitelepítettek száma meghaladta a kétezret.