Kevesebbet fizetne? Minden a költségmegosztóról itt!

Egyre többen találkoznak saját lakásukban egy új szerkezettel, a fűtési költségmegosztóval, mely a panelok energiatakarékos felújítása során kerül a radiátorokra. Működésükkel kapcsolatban jelenleg még nagy az értetlenség, ebből fakadóan az ellenállás is. A számtalan kérdésre  - a Széphő Zrt. szervezésében - a Fehérváron felszerelt készülékek túlnyomó részét üzemeltető Techem Kft. ügyvezetője, valamint az I. Számú Lakásfenntartó Szövetkezet illetékesei válaszoltak.
-  Nem mi találtuk ki ezt a szerkezetet, tőlünk nyugatabbra évtizedek óta használják már a költségmegosztókat a tömb- és távfűtéses épületekben. Merthogy jelenleg  nincs jobb megoldás az elhasznált hő arányos felosztására azokban az épületekben, ahová  a függőleges elosztású fűtési rendszert építették be. Ezek  kizárólag a radiátorok hőfelhasználását mérik, de nem mérik például a kiterjedt csőrendszer hőleadását. Pedig az ilyen módon leadott hőt is az épület használja fel, ezért a megosztók által mutatott egységek alapján a teljes épület fogyasztását osztjuk el - magyarázza Tófalvi György,  a Techem Kft. ügyvezető igazgatója.

Kérdésünkre, miszerint miért nem szerelik akkor fel kivétel nélkül minden radiátorra, így a fürdőszobaiakra is ezt a szerkezetet, az igazgató azt válaszolta: A fürdőben gyakran a fürdőkád alatt vannak a bordáscső radiátorok, melyekre egyrészt képtelenség feltenni a költségosztót, másrészt, mivel a levegő megreked, nem is lenne képes a reális fogyasztást mérni. Ezeknek a fogyasztását azonban számítással viszonylag könnyen meg lehet(ne) határozni, így minden egyes lakásban elkészíthető lenne a költségosztás. Erre vonatkozóan a Techem és a hasonló profilú cégek csak javaslatot tehetnek a lakóközösségnek, ám mivel jelenleg Magyarországon  Európa legtöbb országával szemben   nincs jogi szabályozás a költségmegosztókra, így a lakóközösség, leegyszerűsítve a közös képviselő, maga dönti el, miként kívánja elvégeztetni a költségfelosztást. Ez egyébként több esetben homlokegyenest ellentétes azzal, amit a cég javasolt...
-  A hosszan tekergőző csőrendszer miatt általában azt javasoljuk, hogy a teljes fogyasztás ötven százalékát a lakások fűtött légtérfogata alapján ossza fel a lakóközösség, s csak a másik felét fizessék az alapján, amit a költségmegosztók mutatnak. Ezzel ugyanis elérhető, hogy a radiátorokon mutatkozó fogyasztástól függetlenül figyelembe lehessen venni azt a "kényszer" hőfogyasztást, amit a lakásokon átmenő csővezetékek minden esetben leadnak. Ez értelemszerűen azt is eredményezi, hogy a terhek jobban megoszlanak, s valamekkora hődíjat annak is fizetnie kell, aki a termosztátot "nullára tekerve" próbál spórolni - tette hozzá az igazgató.
- Amikor egy lakás költségmegosztóit nem lehet leolvasni, vagy az illető nem engedte ezek felszerelését, a lakógyűlés döntése értelmében általában az átlagfogyasztás százötven százalékát számlázzák ki. Ez azonban gyakran kedvezőbb, mint ha valaki becsületesen mérné a saját fogyasztását, így egyre többen élnek ezzel a módszerrel. Tófalvi György szerint erre egyetlen megoldás van: a közgyűlésnek olyan határozatot kell hoznia, miszerint a renitens lakásokra a  költségmegosztókkal felszerelt lakásokban mért legnagyobb  fogyasztás alapján megállapított összeget számlázzák ki.

A fő gond az  véli Tófalvi György igazgató, hogy jelenleg nincs hazai jogi szabályozás