Parlamenti krónika - Vita az alkotmányról, az MSZP és LMP nélkül

Jobbik: szerepeljen a magyar nyelv védelme az alaptörvényben!
    
Nyikos László (Jobbik) felszólalásában fontosnak nevezte, hogy az új alkotmányban szerepeljen a magyar nyelv védelme.
Párttársa, Novák Előd ügyrendben kért szót, és azt vetette fel, hogy a kormány tagjainak kötelességük lenne részt venni az ülésen. Kifogásolta, hogy Répássy Róbert államtitkár a páholyban beszélget. Válaszul az ülést vezető alelnök, Jakab István azt mondta: az előterjesztő Salamon László a teremben van, ahogy a kormányt képviselő Répássy Róbert is.

Jobbik: a nép válassza az államfőt!

Novák Előd felszólalásában közölte: pártja a törvényjavaslathoz 49 módosító indítványt nyújtott be, amelyek közül mindössze egyet támogattak a kormánypártok. Beszélt a képviselők visszahívásának intézményéről, hangsúlyozva: "szép dolog" a szabad mandátum elve, de szavai szerint valamilyen szintű visszahívhatóságot meg kell teremteni. Közölte: az összeférhetetlenséget is alkotmányi szinten kívánja szabályozni a Jobbik.
A jobbikos képviselő kiemelte: pártja az államfő közvetlen, nép általi megválasztását javasolja.
Salamon László (KDNP) minderre válaszul közölte: kétféle alapvető kormányforma van, a parlamentarizmus és az elnöki rendszer. Hozzátette: az államfőválasztás módja ahhoz igazodik, hogy milyen a rendszer. Parlamentáris rendszerben az államfőt a parlament választja, prezidenciális rendszerben azonban természetes, hogy a nép választja az államfőt - tette hozzá.
Ha erős hatalmú államfőt akarunk, szükség van a népszavazásra, de akkor nincs szükség az erős hatalmú miniszterelnökre, mert "kétfejű" ország nem működőképes - hangsúlyozta a kereszténydemokrata politikus.

Fidesz: cél, hogy az új alkotmány büszkévé tegyen minden magyar embert

A fideszes Gyopáros Alpár azt mondta: az a cél, hogy olyan alkotmánya legyen Magyarországnak, amely méltóképpen képviseli az ezeréves magyar államiságot, és ami büszkévé tehet minden magyar embert. Véleménye szerint minden képviselőnek hozzá kell járulnia az alkotmányozás folyamatához.

A Jobbik a nemzeti vagyon védelmére szólít fel

Varga Géza (Jobbik) közölte: "módosítójavaslat-sorozatának" célja, hogy a nemzetközi megállapodásokat betartva olyan alapelveket rögzítsen az alkotmányban, amelyek biztosítják a nemzet fennmaradását, a nemzeti vagyon megmaradását, a társadalom jólétét. Mint fogalmazott, egy jövőképet szeretne a koncepcióba szőni, amelynek szellemiségében tükröződik a Szent Korona-tan alapján álló történelmi alkotmány.
Frakciótársa, Z. Kárpát Dániel szintén a nemzeti vagyon, a stratégiai vagyon védelmére hívta fel a figyelmet. Megítélése szerint tarthatatlan, hogy a magyar természeti kincsek hasznát külföldiek arassák le. Hozzátette, "azt sem látom, hogy ki lenne jelentve ebben az alaptervezetben, hogy a Kárpát-medence domináns népe a magyar".
A szintén jobbikos Hegedűs Tamás pártjának arra a módosító javaslatára mutatott rá, amely szerint az alkotmánynak ki kellene fejeznie, hogy a jegybank nem független a törvényhozástól, sőt, felelősséggel tartozik annak, és kötelessége támogatnia a kormányzati gazdaságpolitikát.

Fidesz: védje az alaptörvény a termőföldet!

A fideszes Ódor Ferenc szerint a termőföld védelmének mindenképpen meg kell jelennie az alkotmányban. Véleménye alapján az állam köteles a természeti közjavak, a táji értékek megóvását biztosítani, a nemzeti vagyonnal pedig a jelen és a jövő nemzedékek érdekeit figyelembe véve gazdálkodni.
Frakciótársa, Győrffy Balázs ugyancsak a föld- és a vízvagyon fontosságát emelte ki, továbbá közölte, határozottan elutasítja "a genetikailag módosított organizmusok térnyerését".
Rónaszékiné Keresztes Mónika (Fidesz) arra emlékeztetett, hogy a jelenleg hatályos alkotmány bevezetője jelzi annak ideiglenes jellegét. Úgy látja, az új alaptörvénynek döntő fontosságú "életvezetési elveket" kell megfogalmaznia "korunk kihívásai alapján". Fontosnak nevezte továbbá, hogy egységesen és világosan határozzák meg a házasság és a család fogalmát.

Jobbik: Magyarország hivatalos nyelve a magyar

Szávay István (Jobbik) azt kifogásolta, hogy a kormány nem támogatta módosító javaslatait, amelyek közül az egyik az alkotmányban rögzítené: Magyarország támogatja a határon túli magyar közösségek önrendelkezési törekvéseit. A másik pedig azt mondaná ki, hogy Magyarország hivatalos nyelve a magyar.
A fideszes Ékes József erre úgy reagált: a koncepcióban nincs benne, az alkotmányban viszont biztosan szerepelni fog az utóbbi megállapítás.

Fidesz: húsz éve alkotmányozási kényszer van

A fideszes Ágh Péter - emlékeztetve arra, hogy a hatályos alaptörvény preambuluma hangsúlyozza a jogszabály ideiglenességét - úgy fogalmazott: Magyarországon húsz éve alkotmányozási kényszer van, az új alkotmány elfogadásával pedig lehetőség nyílik egy átmeneti korszak lezárására. A kormánypárti képviselő kifejezte reményét, hogy a nemzeti konzultáció révén sok fiatal vesz majd részt az alkotmányozási folyamatban.

Ezután az elnöklő Latorcai János a részletes vitát lezárta. Az előterjesztő bizottsági elnök, Salamon László közölte: a határozathozatal előtt reagál a vitában elhangzottakra.

A Jobbik a bűncselekmények áldozatairól

A jobbikos Baráth Zsolt napirend utáni felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy február 22. a bűncselekmények áldozatainak világnapja. Ezután az elmúlt két hónapban történt bűncselekményeket sorolt, rákérdezve: szándékozik-e a kormány hatékony intézkedéseket tenni "az egyre elképesztőbb mértéket öltő bűnözés ellen"?

Az Országgyűlés jövő hétfőn folytatja munkáját.

OLDALTÖRÉS: Élénk vita a határon túli magyarok választójogáról

Élénk vita a határon túli magyarok választójogáról

Novák Előd (Jobbik) számon kérte a kormánypártokon, hogy az előkészítő eseti bizottságban megszavazottakhoz képest miért nem került bele az alkotmánykoncepcióba a határon túli magyarok szavazati jogának megadása. 
Salamon László (KDNP) az eseti bizottság elnöke válaszában leszögezte: nem arról van szó, hogy a kormány nem akarja biztosítani a választójogot a határon túliaknak, de a bizottságban csak elvekről szavaztak, nem pedig konkrét mondatokról. Az további döntés kérdése, hogy a határon túli magyarok szavazati joga az alkotmányban, vagy a sarkalatos törvényekben szerepel-e majd.
Szili Katalin független képviselő és az alkotmányt előkészítő nemzeti konzultációs testület tagja hozzászólásában leszögezte: "nem felelősséget érzünk, hanem felelősséget viselünk a határon túli magyarokért", és az Országgyűlés 2010-ben megszavazta a magyar állampolgárság megszerzésének könnyítését, "az állampolgársághoz pedig hozzá tartozik a szavazati jog is."
Szili Katalin szerint a kétkamarás parlament lehetőségének, valamint az országgyűlési képviselői és a polgármesteri tisztségek összeférhetetlenségének is szerepelnie kell az új alkotmányban.

Fidesz: a házasság csakis külön neműek kapcsolata lehet

Mágori Józsefné (Fidesz) felszólalásában leszögezte: az alaptörvény kapcsán mindenképpen le kell szögezni, hogy "a házasság csakis külön nemű személyek tartós, önkéntes kapcsolata lehet" illetve, hogy az alapvető jogok a magzatot fogantatásától fogva megilletik és az abortusz csak szűk körben történhet meg.
Emellett a kormánypárti képviselő szerint a sarkalatos törvényeknek kell "rendet tenniük az elmúlt időszakban elharapódzott vallási bizniszek ügyében is."
Mágori Józsefné végül szót emelt a jelenlegi négy éves országgyűlési ciklus öt évesre emelése mellett, amely szerinte alkalmasabb érdemi munka elvégzésére.
Gyimesi Endre (Fidesz) beszédében a kulturális örökséghez való jog folytonosságáról beszélt, Firtl Mátyás (KDNP) pedig azt kérte, hogy a keresztény gyökereket és értékeket emeljék be az alkotmányba.

Jobbik: az emberek a valódi rendszerváltást várják

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) hozzászólásában "megkerülhetetlen kérdésnek" nevezte a történeti jogfolytonosság visszaállítását és szerinte megbocsáthatatlan bűn lesz, ha ez nem kerül bele a végleges alkotmányba. "A valódi rendszerváltást várják az emberek, nem pedig a jelenlegi cizellálását" - tette hozzá az ellenzéki képviselő.
A jobbikos képviselő emellett öt éves mandátumú felsőház létrehozását javasolja és kérte a "törvénytelenül fogvatartottak szabadon bocsátásának" szabályozását is.
Gyüre Csaba (Jobbik) hozzátette: az alkotmányban pártja szerint szerepelnie kell a magyar nemzet természetes egységének helyreállítására való törekvésnek minden kormány részéről.

A jelenlegi településszerkezet megóvásáért állt ki a Jobbik

Hegedűs Lorántné (Jobbik) azt mondta, hogy a koncepció szerint a jelenlegi településszerkezet nem fenntartható. A képviselő tényként közölte, hogy azzal valóban problémák vannak, de leszögezte, hogy az örökségünket meg kell őrizni, ezért úgy kell továbblépni, hogy megakadályozzák annak széthullását.

Szájer: kezdődjön a Himnusszal az új alkotmány

Szájer József EP-képviselő azt javasolta, fontolják meg, hogy az új alkotmány a Himnusz első versszakával, "Isten nevével" kezdődjön.
Az alaptörvény készítése kapcsán közölte, ahhoz a kontinensen gyakorlatilag egyedülálló magyar alkotmánytörténet iránymutatást adhat. Javasolta azt is, hogy az alkotmány világosan jelezze, az 1990 előtti időszak a történeti alkotmányt és az 1956-os forradalom eszméjét leszámítva nem része a "közös alkotmányos hagyományunknak". 
Kijelentette azt is, hogy Magyarországnak eddig nem volt kartális alkotmánya, ha csak "az 1949-ben elfogadott alkotmányát nem tekintjük annak". Szavai szerint ez az alaptörvény is csak az elmúlt húsz évben vált valódi, élő alkotmánnyá.
Leszögezte, hogy amikor az új alaptörvényt létrehozza a parlament, akkor azzal a népszuverenitást gyakorolják.
A jelenről azt mondta, hogy az alkotmány önmagában nem oldja meg az ország problémáit, de a szükséges változtatások szellemi alapját az alaptörvény biztosíthatja.
Kijelentette azt is, hogy az alkotmányban felelősséget kell vállalni a jövő nemzedékekért.    
    
Jobbik a honvédségről

Kiss Sándor (Jobbik) azt hiányolta a mostani alkotmányszabályozás alapelveiből, hogy abban véleménye szerint nem mindig a magyar érdek jelenik meg.
A honvédség kapcsán például leszögezte, hogy csak akkor szabad részt venni a külföldi konfliktusokban, ha az a haza védelmét szolgálja. Aggályosnak nevezte, hogy habár a honvédség irányítására a parlament jogosult, de ezt a nemzetközi szerződések korlátozhatják.
Leszögezte, hogy az uniós elvárásokat annyira kellene teljesíteni, amennyire azok Magyarország érdekeit szolgálják.

Fidesz: nem lehet mindent belegyömöszölni az alkotmányba

Ékes József (Fidesz) logikusnak nevezte, hogy sem a preambulumba, sem az alaptörvénybe nem lehet mindent "belegyömöszölni", mert akkor a "vágyak kötete lenne". Leszögezte, olyan törvényeket kell alkotni, hogy az alkotmány elfogadása után egy korszerű, a nemzet egészét megtestesítő törvénykezés indulhasson el.
Leszögezte, a fenntartható fejlődés alapvető követelménye kell hogy találkozzon az alkotmány alapszövegével. Szavai szerint ezt kibontva megjelenik a hazai víz-, erdő- és természetvédelem valamint a földhöz való jog.

Élénk vita a határon túli magyarok választójogáról

Novák Előd (Jobbik) számon kérte a kormánypártokon, hogy az előkészítő eseti bizottságban megszavazottakhoz képest miért nem került bele az alkotmánykoncepcióba a határon túli magyarok szavazati jogának megadása. 
Salamon László (KDNP) az eseti bizottság elnöke válaszában leszögezte: nem arról van szó, hogy a kormány nem akarja biztosítani a választójogot a határon túliaknak, de a bizottságban csak elvekről szavaztak, nem pedig konkrét mondatokról. Az további döntés kérdése, hogy a határon túli magyarok szavazati joga az alkotmányban, vagy a sarkalatos törvényekben szerepel-e majd.
Szili Katalin független képviselő és az alkotmányt előkészítő nemzeti konzultációs testület tagja hozzászólásában leszögezte: "nem felelősséget érzünk, hanem felelősséget viselünk a határon túli magyarokért", és az Országgyűlés 2010-ben megszavazta a magyar állampolgárság megszerzésének könnyítését, "az állampolgársághoz pedig hozzá tartozik a szavazati jog is."
Szili Katalin szerint a kétkamarás parlament lehetőségének, valamint az országgyűlési képviselői és a polgármesteri tisztségek összeférhetetlenségének is szerepelnie kell az új alkotmányban.

Fidesz: a házasság csakis külön neműek kapcsolata lehet

Mágori Józsefné (Fidesz) felszólalásában leszögezte: az alaptörvény kapcsán mindenképpen le kell szögezni, hogy "a házasság csakis külön nemű személyek tartós, önkéntes kapcsolata lehet" illetve, hogy az alapvető jogok a magzatot fogantatásától fogva megilletik és az abortusz csak szűk körben történhet meg.
Emellett a kormánypárti képviselő szerint a sarkalatos törvényeknek kell "rendet tenniük az elmúlt időszakban elharapódzott vallási bizniszek ügyében is."
Mágori Józsefné végül szót emelt a jelenlegi négy éves országgyűlési ciklus öt évesre emelése mellett, amely szerinte alkalmasabb érdemi munka elvégzésére.
Gyimesi Endre (Fidesz) beszédében a kulturális örökséghez való jog folytonosságáról beszélt, Firtl Mátyás (KDNP) pedig azt kérte, hogy a keresztény gyökereket és értékeket emeljék be az alkotmányba.

Jobbik: az emberek a valódi rendszerváltást várják

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) hozzászólásában "megkerülhetetlen kérdésnek" nevezte a történeti jogfolytonosság visszaállítását és szerinte megbocsáthatatlan bűn lesz, ha ez nem kerül bele a végleges alkotmányba. "A valódi rendszerváltást várják az emberek, nem pedig a jelenlegi cizellálását" - tette hozzá az ellenzéki képviselő.
A jobbikos képviselő emellett öt éves mandátumú felsőház létrehozását javasolja és kérte a "törvénytelenül fogvatartottak szabadon bocsátásának" szabályozását is.
Gyüre Csaba (Jobbik) hozzátette: az alkotmányban pártja szerint szerepelnie kell a magyar nemzet természetes egységének helyreállítására való törekvésnek minden kormány részéről.

A jelenlegi településszerkezet megóvásáért állt ki a Jobbik

Hegedűs Lorántné (Jobbik) azt mondta, hogy a koncepció szerint a jelenlegi településszerkezet nem fenntartható. A képviselő tényként közölte, hogy azzal valóban problémák vannak, de leszögezte, hogy az örökségünket meg k