Mikor készüljön pótköltségvetés? - parlamenti krónika

MSZP: nem elfogadható az államháztartásról szóló törvényjavaslat

Tukacs István arról beszélt, hogy a költségvetés tervezésének valóságosnak és nyíltnak kell lennie.
Az MSZP szerint nem elfogadható az a javaslat, hogy az Országgyűlésnek az eredeti költségvetés kiadási főösszegének csak több mint öt százalékos eltérése után kellene pótköltségvetést készítenie - közölte.
Véleménye szerint a törvényjavaslat olyan időben lazítja a költségvetés szigorát, amikor még a gazdasági válság nem ért véget.
Felidézte, hogy az előterjesztést bírálta a Költségvetési Tanács, mondván, annak elfogadása esetén gyengülne az államháztartás átláthatósága.
Göndör István közölte, pártja azt javasolja, hogy a törvényjavaslatból hagyják el az első paragrafust, azaz azt, hogy az Országgyűlésnek az eredeti költségvetés kiadási főösszegének csak több mint öt százalékos eltérése után kellene pótköltségvetést készítenie.
Véleménye szerint a kormány a hiányt akarja elmozdítani, hogy önmaga számára tudjon mozgásteret teremteni.

Fidesz: a törvényjavaslat szükséges mozgásteret ad a gazdaságpolitika számára

Rogán Antal a részletes vita elején tarthatatlannak nevezte az MSZP és az SZDSZ által 2008 végén bevezetett költségvetési eljárási szabályrendszert, amely szerinte rendkívüli mértékben korlátozza egy újonnan felálló kormány mozgásterét.
Hozzátette: a két évvel ezelőtt hozott, de elsőként csak a jelenlegi kormány számára kötelezővé váló szabályok alapján már a kiadási főösszeg 0,2 százalékot meghaladó eltérése esetén is több hónapos eljárással járó pótköltségvetést kellene készíteni.
Mint mondta, a törvényjavaslat olyan szükséges mozgásteret ad a gazdaságpolitika számára, amelyekre nagy szükség van a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben
Ékes József (Fidesz) közölte: a kormány nem kívánja túllépni az államháztartási hiányt, de mozgástérre szüksége van.

 A Jobbik támogatja a törvényjavaslatot

 Hegedűs Tamás szerint mivel súlyos helyzetet vett át az új kormány az előzőtől, ezért a kormány intézkedéseinek kereteit meg kell teremteni.
 Az előterjesztést támogatja a Jobbik frakciója, a szocialista módosító javaslatokat azonban nem.

 LMP: méltányolható az a szempont, hogy legyen hatékony a kormányzás

Scheiring Gábor szerint méltányolható az a szempont, hogy legyen hatékony a kormányzás. Mint mondta, a törvényjavaslatnak van néhány olyan eleme, melyet támogatni tud a párt, azonban a nyilvános ellenőrzésnek alapvető jelentősége van, ami szavai szerint azt jelenti, hogy a költségvetésről érdemben lehessen vitatkozni a parlamentben.
Mint mondta, pártja azt nem tudja támogatni, hogy az Országgyűlésnek az eredeti költségvetés kiadási főösszegének csak több mint öt százalékos eltérése után kellene pótköltségvetést készítenie.
Hangsúlyozta: a törvényjavaslat az állami társaságoknál végzett tőkeemelést és az osztalékot is kivonná a hiányszámítás alól. Az LMP ezt a paragrafust törölné a törvényjavaslatból.

MSZP: szomorú, hogy nem vették figyelembe a szocialista módosító indítványokat

Göndör István szomorúságának adott hangot amiatt, hogy a módosításaik nem kaptak egyharmados többséget sem a bizottságokban.
Hozzátette: támogatják, hogy a költségvetés benyújtását valamilyen határidőhöz szabják. Nem megkerülhető, amit a Bajnai-kormány megkezdett a nagy állami vállalatoknál és ellátórendszernél - mondta, hozzátéve: ha idén elszabadul a MÁV vesztesége, s ez nem lenne része a költségvetésnek, akkor is ki kell valahonnan gazdálkodni. 

Ékes József (Fidesz) válaszában a tisztánlátás fontosságát hangsúlyozta a MÁV esetében. Kitért arra a problémára is, hogy hatalmasra duzzadt az önkormányzatok hitelállománya, amit szintén orvosolni kell.

A módosító indítványokról későbbi ülésén szavaz a Ház.  A parlament következő ülését hétfőre hívta össze az elnöklő Jakab István.

OLDALTÖRÉS: Az LMP támogatja a dokumentumfilmek nyilvánosságáról szóló javaslatot

Az Országgyűlés lefolytatta szerdai ülésén a dokumentumfilmek nyilvánosságáról szóló határozati javaslat általános vitáját.

Az LMP támogatja a dokumentumfilmek nyilvánosságáról szóló javaslatot

Az LMP-s Kukorelly Endre felszólalásában frakciója támogatásáról biztosította a dokumentumfilmek nyilvánosságáról szóló országgyűlési határozati javaslatot.
Az indítvánnyal várhatóan egyszer, s mindenkorra megoldódik, hogy ki és meddig számít közszereplőnek, hogyan lehet a magánügyeket különválasztani a közszerepléstől - fejtette ki.
A politikus egyúttal kitért arra, hogy húsz év után továbbra is "folyamatos maszatolás" történik a korábban titkosított iratok hozzáférhetőségéről, kutathatóságáról.
    
Jobbik: óriási igény van az elmúlt hatvan év utáni elszámoltatásra
    
A jobbikos Szilágyi György felszólalásában azt emelte ki, hogy a társadalomban óriási elvárás van az elmúlt hatvan évben elszenvedett sérelmek utáni elszámoltatásra.
A képviselő a kormánytöbbség padsorai felé fordulva azt kérdezte, ha a holokauszt bűneiért el lehet ítélni kilencven éves embereket, akkor az 1956 utáni megtorlások idején belügyminiszterként tevékenykedő Biszku Bélát miért nem lehet felelősségre vonni.
Frakciótársa, Volner János arra kérte a Fidesz-KDNP politikusait, hogy kétharmados parlamenti többségüket használják fel egy valódi elszámoltatásra.

Az MSZP egyetért a javaslat szándékával

A szocialista Lendvai Ildikó (MSZP) szerint pártja egyet tud érteni a dokumentumfilmek nyilvánosságáról szóló országgyűlési határozati javaslat szándékával, így azt a frakció tagjai támogatni fogják a zárószavazáson.
Az ellenzéki képviselő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a javaslat nem tudja megoldani az adott eset által felvetett valamennyi problémát.
Lendvai Ildikó aláhúzta továbbá, hogy az alkotói szabadság védelmére a történelmi igazság megértéséhez való jog biztosítása érdekében is nagy szükség van.

LMP: tisztázzák az állambiztonsági iratok nyilvánosságát
    
Schiffer András azt szorgalmazta, hogy az állambiztonsági iratok nyilvánosságát teljes körűen tisztázza az Országgyűlés. Véget kell vetni annak, hogy azok a kutatók, akik az 1989 előtti történelmet feltárnák, komoly kártérítési pereknek, rágalmazási eljárásoknak nézzenek elé - mondta. Fontosnak tartotta, hogy köztulajdonba kerüljenek a 1989 előtti pártállami iratok, s a közszereplők fogalmának differenciált szabályozását is sürgette. Egyensúlyt kell teremteni a véleményszabadsághoz, a közérdekű és múltbéli adatok megismeréséhez és magánszférához való jog között - szögezte le.
Nem lehet, hogy közszereplői minőségben valaki magánjogi eszközök mögé bújva próbálja megakadályozni a politikai véleménynyilvánítást, de az sem megengedhető, hogy közszereplőről hozzanak nyilvánosságra ilyen minőségével össze nem függő információkat. Itt nagyon finom szabályozásra van szükség - mondta.
A büntetőjogokban sincs helye azonban, hogy különböző tragédiákat összemérjenek, korrekt múltfeltárásra van szükség. A holokauszt még bujdosó bűnöseit nevezzék meg, s ugyanezt kell tenni a kommunista diktatúra felelőseivel. De szégyenpadra állítani kilencvenéves embereket, egy jogállam szellemével, morális tartalmával nem fér össze - fogalmazott Schiffer András.

Jobbik: elsöprően erős a társadalom igazságtételi igénye

Gaudi-Nagy Tamás kevésnek tartotta a benyújtott formájában a javaslatot. Mint mondta, gyors lépéseket vár a kormánytól annak érdekében, hogy a kommunizmus bűnösei felelősségre vonhatók legyenek, a múlt szabadon tárgyalható legyen, és lehetővé váljon, hogy ne bujkálhassanak el azok, akik az ország jelenlegi helyzetéért felelősek, beleértve Lendvai Ildikót is. Hozzátette: a jogalkotásnak lépnie kell, beleértve a Btk. és az alkotmány módosítását. 
Kiemelte a társadalom igazságtételi igényét, ami szerinte elsöprően erős, s egyre erősebb lesz. Ha a törvényhozás elmulasztja a hatékony lépéseket, akkor ez a vágy egyre jobban radikalizálódik majd - mondta. 
A Biszku-ügy megmutatja mennyi minden maradt el, így többek között az ügynöklisták nyilvánosságra hozatala - jegyezte meg. A határozati javaslat kapcsán üdvözölte, hogy az nem ragad le a dokumentumfilmeknél.
    
Menczer Erzsébet: megfontolják a módosító javaslatokat

A fideszes Menczer Erzsébet közölte: az LMP módosító javaslatait megfontolják, s a részletes vitában megtárgyalják. Mint kifejtette, demokratikus jogállamban élünk, a frakció tagjai elkötelezettek abban, hogy a múltat feltárhassák, s számon kérhetőek legyenek a bűnösök. Ehhez először olyan kereteket kell teremteni, ami jogállamiság alapján teszi ezt lehetővé.
Az előterjesztéssel olyan folyamatot szeretnének elindítani, amely egyértelművé teszi a politikai jellegű bűncselekményeknél az elkövető személyiségi jogának kérdését. Az igazság megismeréséhez való jog és a személyiségi jog ma nincs összhangban - mondta. 

Az elnöklő Jakab István az általános vitát lezárta, a részletes vitát a következő ülésen tartják.

Vita a polgári törvénykönyvről, a nyilvánosságról

A képviselők megkezdték a dokumentumfilmek nyilvánossága, az alkotói szabadság és az igazság megismeréséhez való jogok egyes kérdéseinek felülvizsgálatáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitáját is.

Az Országgyűlés lefolytatta szerdai ülésén a dokumentumfilmek nyilvánosságáról szóló határozati javaslat általános vitáját.

Az LMP támogatja a dokumentumfilmek nyilvánosságáról szóló javaslatot

Az LMP-s Kukorelly Endre felszólalásában frakciója támogatásáról biztosította a dokumentumfilmek nyilvánosságáról szóló országgyűlési határozati javaslatot.
Az indítvánnyal várhatóan egyszer, s mindenkorra megoldódik, hogy ki és meddig számít közszereplőnek, hogyan lehet a magánügyeket különválasztani a közszerepléstől - fejtette ki.
A politikus egyúttal kitért arra, hogy húsz év után továbbra is "folyamatos maszatolás" történik a korábban titkosított iratok hozzáférhetőségéről, kutathatóságáról.
    
Jobbik: óriási igény van az elmúlt hatvan év utáni elszámoltatásra
    
A jobbikos Szilágyi György felszólalásában azt emelte ki, hogy a társadalomban óriási elvárás van az elmúlt hatvan évben elszenvedett sérelmek utáni elszámoltatásra.
A képviselő a kormánytöbbség padsorai felé fordulva azt kérdezte, ha a holokauszt bűneiért el lehet ítélni kilencven éves embereket, akkor az 1956 utáni megtorlások idején belügyminiszterként tevékenykedő Biszku Bélát miért nem lehet felelősségre vonni.
Frakciótársa, Volner János arra kérte a Fidesz-KDNP politikusait, hogy kétharmados parlamenti többségüket használják fel egy valódi elszámoltatásra.

Az MSZP egyetért a javaslat szándékával

A szocialista Lendvai Ildikó (MSZP) szerint pártja egyet tud érteni a dokumentumfilmek nyilvánosságáról szóló országgyűlési határozati javaslat szándékával, így azt a frakció tagjai támogatni fogják a zárószavazáson.
Az ellenzéki képviselő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a javaslat nem tudja megoldani az adott eset által felvetett valamennyi problémát.
Lendvai Ildikó aláhúzta továbbá, hogy az alkotói szabadság védelmére a történelmi igazság megértéséhez való jog biztosítása érdekében is nagy szükség van.

LMP: tisztázzák az állambiztonsági iratok nyilvánosságát
    
Schiffer András azt szorgalmazta, hogy az állambiztonsági iratok nyilvánosságát teljes körűen tisztázza az Országgyűlés. Véget kell vetni annak, hogy azok a kutatók, akik az 1989 előtti történelmet feltárnák, komoly kártérítési pereknek, rágalmazási eljárásoknak nézzenek elé - mondta. Fontosnak tartotta, hogy köztulajdonba kerüljenek a 1989 előtti pártállami iratok, s a közszereplők fogalmának differenciált szabályozását is sürgette. Egyensúlyt kell teremteni a véleményszabadsághoz, a közérdekű és múltbéli adatok megismeréséhez és magánszférához való jog között - szögezte le.
Nem lehet, hogy közszereplői minőségben valaki magánjogi eszközök mögé bújva próbálja megakadályozni a politikai véleménynyilvánítást, de az sem megengedhető, hogy közszereplőről hozzanak nyilvánosságra ilyen minőségével össze nem függő információkat. Itt nagyon finom szabályozásra van szükség - mondta.
A büntetőjogokban sincs helye azonban, hogy különböző tragédiákat összemérjenek, korrekt múltfeltárásra van szükség. A holokauszt még bujdosó bűnöseit nevezzék meg, s ugyanezt kell tenni a kommunista diktatúra felelőseivel. De szégyenpadra állítani kilencvenéves embereket, egy jogállam szellemével, morális tartalmával nem fér össze - fogalmazott Schiffer András.

Jobbik: elsöprően erős a társadalom igazságtételi igénye

Gaudi-Nagy Tamás kevésnek tartotta a benyújtott formájában a javaslatot. Mint mondta, gyors lépéseket vár a kormánytól annak érdekében, hogy a kommunizmus bűnösei felelősségre vonhatók legyenek, a múlt szabadon tárgyalható legyen, és lehetővé váljon, hogy ne bujkálhassanak el azok, akik az ország jelenlegi helyzetéért felelősek, beleértve Lendvai Ildikót is. Hozzátette: a jogalkotásnak lépnie kell, beleértve a Btk. és az alkotmány módosítását. 
Kiemelte a társadalom igazságtételi igényét, ami szerinte elsöprően erős, s egyre erősebb lesz. Ha a törvényhozás elmulasztja a hatékony lépéseket, akkor ez a vágy egyre jobban radikalizálódik majd - mondta. 
A Biszku-ügy megmutatja mennyi minden maradt el, így többek között az ügynöklisták nyilvánosságra hozatala - jegyezte meg. A határozati javaslat kapcsán üdvözölte, hogy az nem ragad le a dokumentumfilmeknél.
    
Menczer Erzsébet: megfontolják a módosító javaslatokat

A fideszes Menczer Erzsébet közölte: az LMP módosító javaslatait megfontolják, s a részletes vitában megtárgyalják. Mint kifejtette, demokratikus jogállamban élünk, a frakció tagjai elkötelezettek abban, hogy a múltat feltárhassák, s számon kérhetőek legyenek a bűnösök. Ehhez először olyan kereteket kell teremteni, ami jogállamiság alapján teszi ezt lehetővé.
Az előterjesztéssel olyan folyamatot szeretnének elindítani, amely egyértelművé teszi a politikai jellegű bűncselekményeknél az elkövető személyiségi jogának kérdését. Az igazság megismeréséhez való jog és a személyiségi jog ma nincs összhangban - mondta. 

Az elnöklő Jakab István az általános vitát lezárta, a részletes vitát a következő ülésen tartják.

Vita a polgári törvénykönyvről, a nyilvánosságról

A képviselők megkezdték a dokumentumfilmek nyilvánossága, az alkotói szabadság és az igazság megismeréséhez való jogok egyes kérdéseinek felülvizsgálatáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitáját is.

Az Országgyűlés lefolytatta szerdai ülésén a dokumentumfilmek nyilvánosságáról szóló határozati javaslat általános vitáját.

Az LMP támogatja a dokumentumfilmek nyilvánosságáról szóló javaslatot

Az LMP-s Kukorelly Endre felszólalásában frakciója támogatásáról biztosította a dokumentumfilmek nyilvánosságáról szóló országgyűlési határozati javaslatot.
Az indítvánnyal várhatóan egyszer, s mindenkorra megoldódik, hogy ki és meddig számít közszereplőnek, hogyan lehet a magánügyeket különválasztani a közszerepléstől - fejtette ki.
A politikus egyúttal kitért arra, hogy húsz év után továbbra is "folyamatos maszatolás" történik a korábban titkosított iratok hozzáférhetőségéről, kutathatóságáról.
    
Jobbik: óriási igény van az elmúlt hatvan év utáni elszámoltatásra
    
A jobbikos Szilágyi György felszólalásában azt emelte ki, hogy a társadalomban óriási elvárás van az elmúlt hatvan évben elszenvedett sérelmek utáni elszámoltatásra.
A képviselő a kormánytöbbség padsorai felé fordulva azt kérdezte, ha a holokauszt bűneiért el lehet ítélni kilencven éves embereket, akkor az 1956 utáni megtorlások idején belügyminiszterként tevékenykedő Biszku Bélát miért nem lehet felelősségre vonni.
Frakciótársa, Volner János arra kérte a Fidesz-KDNP politikusait, hogy kétharmados parlamenti többségüket használják fel egy valódi elszámoltatásra.

Az MSZP egyetért a javaslat szándékával

A szocialista Lendvai Ildikó (MSZP) szerint pártja egyet tud érteni a dokumentumfilmek nyilvánosságáról szóló országgyűlési határozati javaslat szándékával, így azt a frakció tagjai támogatni fogják a zárószavazáson.
Az ellenzéki képviselő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a javaslat nem tudja megoldani az adott eset által felvetett valamennyi problémát.
Lendvai Ildikó aláhúzta továbbá, hogy az alkotói szabadság védelmére a történelmi igazság megértéséhez való jog biztosítása érdekében is nagy szükség van.

LMP: tisztázzák az állambiztonsági iratok nyilvánosságát
    
Schiffer András azt szorgalmazta, hogy az állambiztonsági iratok nyilvánosságát teljes körűen tisztázza az Országgyűlés. Véget kell vetni annak, hogy azok a kutatók, akik az 1989 előtti történelmet feltárnák, komoly kártérítési pereknek, rágalmazási eljárásoknak nézzenek elé - mondta. Fontosnak tartotta, hogy köztulajdonba kerüljenek a 1989 előtti pártállami iratok, s a közszereplők fogalmának differenciált szabályozását is sürgette. Egyensúlyt kell teremteni a véleményszabadsághoz, a közérdekű és múltbéli adatok megismeréséhez és magánszférához való jog között - szögezte le.
Nem lehet, hogy közszereplői minőségben valaki magánjogi eszközök mögé bújva próbálja megakadályozni a politikai véleménynyilvánítást, de az sem megengedhető, hogy közszereplőről hozzanak nyilvánosságra ilyen minőségével össze nem függő információkat. Itt nagyon finom szabályozásra van szükség - mondta.
A büntetőjogokban sincs helye azonban, hogy különböző tragédiákat összemérjenek, korrekt múltfeltárásra van szükség. A holokauszt még bujdosó bűnöseit nevezzék meg, s ugyanezt kell tenni a kommunista diktatúra felelőseivel. De szégyenpadra állítani kilencvenéves embereket, egy jogállam szellemével, morális tartalmával nem fér össze - fogalmazott Schiffer András.

Jobbik: elsöprően erős a társadalom igazságtételi igénye

Gaudi-Nagy Tamás kevésnek tartotta a benyújtott formájában a javaslatot. Mint mondta, gyors lépéseket vár a kormánytól annak érdekében, hogy a kommunizmus bűnösei felelősségre vonhatók legyenek, a múlt szabadon tárgyalható legyen, és lehetővé váljon, hogy ne bujkálhassanak el azok, akik az ország jelenlegi helyzetéért felelősek, beleértve Lendvai Ildikót is. Hozzátette: a jogalkotásnak lépnie kell, beleértve a Btk. és az alkotmány módosítását. 
Kiemelte a társadalom igazságtételi igényét, ami szerinte elsöprően erős, s egyre erősebb lesz. Ha a törvényhozás elmulasztja a hatékony lépéseket, akkor ez a vágy egyre jobban radikalizálódik majd - mondta. 
A Biszku-ügy megmutatja mennyi minden maradt el, így többek között az ügynöklisták nyilvánosságra hozatala - jegyezte meg. A határozati javaslat kapcsán üdvözölte, hogy az nem ragad le a dokumentumfilmeknél.
    
Menczer Erzsébet: megfontolják a módosító javaslatokat

A fideszes Menczer Erzsébet közölte: az LMP módosító javaslatait megfontolják, s a részletes vitában megtárgyalják. Mint kifejtette, demokratikus jogállamban élünk, a frakció tagjai elkötelezettek abban, hogy a múltat feltárhassák, s számon kérhetőek legyenek a bűnösök. Ehhez először olyan kereteket kell teremteni, ami jogállamiság alapján teszi ezt lehetővé.
Az előterjesztéssel olyan folyamatot szeretnének elindítani, amely egyértelművé teszi a politikai jellegű bűncselekményeknél az elkövető személyiségi jogának kérdését. Az igazság megismeréséhez való jog és a személyiségi jog ma nincs összhangban - mondta. 

Az elnöklő Jakab István az általános vitát lezárta, a részletes vitát a következő ülésen tartják.

Vita a polgári törvénykönyvről, a nyilvánosságról

A képviselők megkezdték a dokumentumfilmek nyilvánossága, az alkotói szabadság és az igazság megismeréséhez való jogok egyes kérdéseinek felülvizsgálatáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitáját is.

MSZP: az új Ptk. megalkotását hosszú társadalmi vita előzte meg

Lamperth Mónika (MSZP) emlékeztetett arra, hogy az új Ptk. hatályba lépéséről 2009-ben döntött az Országgyűlés. Mint kiemelte, ez egy olyan törvény, mely az emberek mindennapjait is érinti. 
Az új Ptk.-t 2009-ben úgy fogadta el a Ház, hogy azt egy hosszú társadalmi vita előzte meg - tette hozzá.
Mint hangsúlyozta, az Alkotmánybíróság kritikákat fogalmazott meg a 2009-ben elfogadott törvénnyel kapcsolatban, ezért pártja szerint is helyes az, hogy a kormány benyújtott egy törvénymódosítást.
Hozzátette azonban, hogy az MSZP módosító indítványt nyújtott be a polgári törvénykönyv hatályba nem lepéséről szóló előterjesztéshez, mely értelmében 2012. január elsejével léptetné hatályba a törvényt, és annak tartalmához nem nyúlna hozzá.
Lamperth Mónika fontosnak nevezte, hogy az új Ptk.-ban megmaradjanak egyebek közt a fogyasztók számára megfogalmazott nagyobb garanciák, valamint a bizalmi vagyonkezelő, és a hagyatéki gondnok intézménye.
Latorcai János alelnök az általános vitát lezárta.

Javaslat a dokumentumfilmek nyilvánosságáról

Kormánypárti képviselők kezdeményezték, hogy a kormány vizsgálja meg a személyiségi jogok hatályos szabályozását, és tegyen javaslatot arra: a magyar történelem szempontjából kiemelkedően fontos dokumentumfilmek és történelmi dokumentumok nyilvánosságra hozatala ne legyen minden esetben kizárható a személyiségi jogokra hivatkozással.
Annak a nemzetnek, amelyik nem ismeri a múltját, nem lesz jelene és jövője sem - jelentette ki a fideszes Menczner Erzsébet a dokumentumfilmek nyilvánossága, az alkotói szabadság és az igazság megismeréséhez való jogok egyes kérdéseinek felülvizsgálatáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájában.
A fideszes L. Simon László, Menczer Erzsébet és a KDNP-s Karvalics Ottó által benyújtott előterjesztésben az Országgyűlés felkéri a kormányt, vizsgálja meg a személyiségi jogok hatályos szabályozását, és tegyen javaslatot arra nézve, hogy a magyar történelem szempontjából kiemelkedően fontos dokumentumfilmek és történelmi dokumentumok nyilvánosságra hozatala ne legyen minden esetben kizárható a személyiségi jogokra hivatkozással.
Menczner Erzsébet kiemelte: fontos, hogy dokumentumfilmek, visszaemlékezések, sajtócikkek minél nagyobb számban születhessenek meg a múltunkról. Szerinte ma a magyar iskolákban az 1945 utáni történelem tanítása igen hiányosan folyik.
Kiemelte: a javaslattal a kormánypártok olyan folyamatot kívánnak elindítani, mely egyértelművé teszi a politikai jellegű bűncselekményeknél az elkövető személyiségi jogának kérdését.
Mint L. Simon László elmondta, a javaslat összefügg azzal, hogy a Bűn és büntetlenség című dokumentumfilmet a benne megszólított Biszku Béla egykori belügyminiszter tiltakozása miatt nyilvánosan csak a kulturális és sajtóbizottság e kérdéssel foglalkozó ülése után mutathatták be.

A kormány támogatja a határozati javaslatot

Répássy Róbert államtitkár a vitában közölte: a kormány támogatja a törvényjavaslatot. 
Felhívta a figyelmet arra, hogy az alapvető jogok összeütközését az új Ptk. és az új alkotmány kidolgozása során kell majd figyelembe venni.
Kiemelte: fontos a közszereplő minőségének jogi meghatározására, ami, mint mondta, az új Ptk.-ban megtörténhet. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közszereplőre a személyiségi jogok korlátozott köre vonatkozik.
    
A KDNP támogatja a javaslatot

Pálffy István az általános vitában közölte, pártja támogatja a határozati javaslatot. Mint mondta, ő személy szerint  Biszku Béla meghallgatását a kulturális és sajtóbizottságban nem támogatta, mert "jobban örülne" annak, ha nem a bizottság, hanem a vádhatóság előtt állna.

Jobbik: a kormány igazából nem akarja elszámoltatni a kommunista rendszer felelőseit

Novák Előd szerint a kormányoldal nem kívánja befejezni a rendszerváltást. Közölte: pártja szerint a kormány igazából nem akarja elszámoltatni a kommunista rendszer felelőseit.
Elmondta, hogy a Jobbik arra tett javaslatot, hogy a kulturális és sajtóbizottság hallgassa meg Biszku Bélát, azonban ezt a tagok elutasították. 
A jobbikos képviselő szerint a kulturális bizottság elnöke, L. Simon László javasolta azt, hogy a bizottság ne hallgassa meg Biszku Bélát, ezen kívül "még együttérzéséről is biztosította". Hozzátette, Biszku Bélától meg lehetett volna kérdezni, hogy a film miért sérti a személyiségi jogait.
Megemlítette azt is, hogy úgy vették napirendre a javaslatot, hogy a kulturális bizottság még az általános vitára való alkalmasságáról sem szavazott.
L. Simon László azt válaszolta: Biszku Béla meghívását nem szavazták le a bizottság fideszes tagjai, hanem tartózkodtak. Hozzátette, nem Biszku Bélával érzett együtt, hanem a lányaival. 
Felhívta a figyelmet arra: akkor lehet egy kommunista bűnöst beidézni, ha van rá jogalap. Biszku Béla bűnös, de azt szeretnénk, ha ezt a jog is mondhatná, nem csak az erkölcsi ítéletünk - közölte.
Répássy Róbert államtitkár a Jobbik felvetésére úgy reagált, hogy az Országgyűlés bizottságai nem az inkvizíció szervei.