Parlamenti vita, döntések (folyamatosan frissítve)

A Jobbik eseti bizottságban készítené elő a választójogi reformot

  A Jobbik egy eseti bizottság felállítását kezdeményezi a választójogi reform előkészítésére - mondta Farkas Gergely az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reform előkészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájában.
 A jobbikos képviselő javaslata alátámasztására kiemelte: egy eseti bizottság felállításával a frakciók nemcsak az alkotmányügyi bizottság tagjaiból választhatnák ki a reformot előkészítő képviselők személyét, így a pártok legkiválóbb választási szakértőit is bevonhatnák a munkába.
Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) felszólalásában szükségesnek nevezte a választójogi reformot, ugyanakkor aláhúzta: elengedhetetlen a népszavazás, illetve a népi kezdeményezés intézményének olyan irányú módosítása, hogy a közvetlen népakarat gyorsan, korrektül és garanciákkal védetten érvényesülhessen.

KDNP: a népszavazási szabályok módosítására az alkotmányozáskor lesz idő

 Salamon László (KDNP) Gaudi-Nagy Tamás felszólalására reagálva azt mondta: a parlamenti albizottságnak várhatóan csak az országgyűlési választás szabályainak módosítására lesz ideje mandátuma lejártáig, azaz 2011. június végéig, a népszavazásról és a népi kezdeményezésekről szóló javaslatok megvitatására nem. Azokat az alkotmányozáskor nyílik mód újragondolni - közölte.

 LMP: a közvetlen demokrácia intézményeinek reformjára is szükség van

Karácsony Gergely (LMP) a jobbikos Farkas Gergellyel egyetértésben azt javasolta: ne parlamenti albizottság, hanem eseti bizottság foglalkozzon a választójogi reformmal.
 Párttársa, Schiffer András azt mondta: ha valóban vissza akarják adni az állampolgárok demokratikus akaratképzésbe vetett hitét, újra kell gondolni a népszavazási és a népi kezdeményezésre vonatkozó szabályokat, mert azok is reformra szorulnak.

A Jobbik arányos választási rendszert szorgalmaz

Novák Előd (Jobbik) hozzászólásában kifogásolta, hogy a nemzeti együttműködés jelszavát hangoztató kormánytöbbség pártja mindhárom módosító indítványát elutasította.
A politikus a Jobbik céljai között említette, hogy a jelenlegi "torz választási rendszert" arányossá tegyék, hogy a létrejövő parlamenti bizottság az ajánlószelvények gyűjtésének ügyét is megtárgyalja, továbbá hogy az Országgyűlés biztosítsa a határon túli magyarok szavazati jogát.

 KDNP: a határon túli magyarok szavazati jogának ügyét az állampolgársági törvény rendezte

 Az előterjesztők közül Rétvári Bence (KDNP) reagált a vitában elhangzottakra.
A szocialista Lamperth Mónika és a jobbikos Novák Előd módosító indítványára kitérve elmondta: az albizottság feladata lesz megvitatni, hogy arányos vagy vegyes választási rendszerre van-e szükség, így erről hiba lenne már a testület megalakulása előtt döntést hozni.
 A határon túli magyarok szavazati joga kapcsán kijelentette, hogy a magyar állampolgárságról szóló törvény módosítása azt már megnyugtatóan rendezte.

 A hozzászólásokat követően az elnöklő Jakab István a részletes vitát lezárta.

A jogosítványszerzés általános iskolai végzettséghez kötéséről szóló vitával zárta munkáját a Ház

 A közúti járművezetői képzésben való részvétel alapfokú iskolai végzettséghez kötéséről szóló határozati javaslat részletes vitájában két szocialista képviselő - Göndör István és Józsa István (MSZP) - közölte: a javaslattal egyetértenek, de kifogásolják, hogy hiányzik belőle az a határidő, ameddig a kormánynak meg kell hoznia a szükséges módosításokat.
 Az előterjesztők nevében a fideszes Pósán László azt mondta: a 30 napos határidőt keveslik, de a kormány "záros határidőn belül" megoldást fog találni a változtatásokra.

OLDALTÖRÉS: Terítéken a közoktatás

Fidesz: módosuló határidő a közoktatási intézmények átszervezésénél

Fidesz: módosuló határidő a közoktatási intézmények átszervezésénél

Fidesz: módosuló határidő a közoktatási intézmények átszervezésénél

 Kósa Lajos, a javaslat egyik fideszes benyújtója hétfőn expozéjában a parlamentben kiemelte: az indítvány a határidő módosítása mellett a procedúra egyszerűsítését is magában foglalja.

Az előterjesztést részletezve kifejtette: átmenetinek tervezik a szabályozást, azzal számolnak, hogy jövő ilyenkorra már másik szabályrendszer szerint kell dolgozni. Most azonban várhatóan költségvetési vészhelyzet elé néznek, elképzelhető, hogy pótköltségvetésre is szükség lehet, a jelenlegi rövid határidő megváltoztatása tehát mindenképpen indokolt.

Kósa Lajos szerint az lenne a jó megoldás, ha a szabályok akkor szólnának átszervezésről, ha a változtatás ténylegesen az oktatási alapfeladatokat érinti. Szükség van arra is, hogy pontosan definiálják mi minősül olyan átszervezésnek, amikor ténylegesen tárgyalni kell. Azt kérte, a kormány az iskolaátszervezési szabályokat jobban definiálja.    

Szólt arról is, meg kellene adni a szaktárcának azt a lehetőséget, hogy minősítse a döntéseket akkor, ha fenntartói átadásról van szó, hogy ne lehessen kaput nyitni "az oktatási biznisz" számára. Csak a kormány tudja mérlegelni az ilyen típusú a döntéseknek a költségvetési konzekvenciáit - jegyezte meg.

Fidesz: egyszerűbbé válik az iskolák átszervezése

 A vitában Pichler Imre (Fidesz) azt mondta, azt szerették volna elérni, hogy a közoktatási intézmények átszervezését ésszerűbbé és rugalmasabbá tegyék. A tényleges átszervezés továbbra is a nyári hónapokban történne.

MSZP: koncepciót nélkülöző a jogszabály módosítása

Hiller István szocialista képviselő arról beszélt, hogy "a közoktatási törvényt háromszor sikerül, három egységben, két hét alatt módosítani".

 Az nem megy, hogy az első munkanapon már másodjára nyitják meg a közoktatási törvényt. Ez ráncigálás mindenféle koncepció nélkül - fogalmazott az előző szakminiszter.

Kifejtette: ha két és fél hónappal kitolódik a döntési idő az az önkormányzatoknak jó, a diákoknak, szülőknek viszont ennyivel kevesebb ideje lesz a szükséges döntést hozniuk - mondta, hozzátéve: ebben formájában nem fogják támogatni a változtatást.

Pósán László az oktatási bizottság fideszes alelnöke az elmondottakra úgy reagált: Hiller István minisztersége idején hetente nyújtottak be a Ház elé oktatási törvénymódosításokat, akkor nem jutott eszébe "ez nem méltó" a parlamenthez.

KDNP: újjáépítik a közoktatást

Varga László azt mondta, hogy még sokszor fogják változtatni a közoktatási törvényt, amíg az egészet az alapoktól nem sikerül újra felépíteni. Önök, Magyar Bálinttal együtt úgy tönkretették a közoktatást, éppen elég lesz azt újraépíteni - fogalmazott a kereszténydemokrata politikus, akinek szavait taps fogadta.

 Megjegyezte: az előző kormánypártok nem véletlenül tették tönkre az oktatást, de a Fidesz és a KDNP sem véletlenül akarja újjáépíteni.

 A KDNPS-s Michl József arról beszélt, hogy az elmúlt években nagy volt a bizonytalanság, különösen az önkormányzati fenntartók számára. Fontos szempontnak tartotta, hogy építsék le a bürokráciát az oktatás területén is.

 Fidesz: összefogást a gyermekközpontú oktatásért

Kósa Lajos azt mondta, kár hogy Hiller István miniszterként ahhoz asszisztált, hogy a leghátrányosabb térségekben is drámaian emeljék az osztálylétszámokat. Akkor ez a gyermekbarátság nem ébredt fel a miniszterben - mondta, hozzátéve: nem baj, nem késő, meg lehet fordulni a damaszkuszi úton.  Azt javasolta, fogjanak össze a valóban gyermekközpontú oktatásért.

MSZP: a valódi kérdésre nem ad választ a javaslat

Ipkovics György szerint a valódi kérdésre nem ad választ a javaslat, azaz, ha egy fenntartó meg akarja szüntetni az intézményt, mi lesz a pénzzel. Húsz éve a normatíva egy részét fedezi a költségvetés, a másik részét az önkormányzat biztosítja. Azt javasolta, egészítsék ki a javaslatot a finanszírozás oldaláról is.

Fidesz: működtetési pályára kell állítani az oktatási rendszert

Pósán László arcátlannak nevezte, hogy a szocialisták elvették a pénzt a fenntartóktól, gúzsba kötötték őket, majd azt kérdezik, hogy mi lesz az önkormányzati hozzájárulással. Az indítvány arról szól, hogy elkövetkező félévben valamiféle működtetési pályára lehessen az oktatási rendszert állítani. Az ugyancsak fideszes Pokorni Zoltán olyan bizottsági módosító indítványt helyezett kilátásba, hogy a bezárásokról, összevonásokról csak május végéig vagy június 15-ig lehessen dönteni. Ugyanakkor a kisebb átszervezéseket nyáron is meg lehetne tenni. A szocialista Lamperth Mónika ezt jó iránynak nevezte, a május végi dátum hangzott el a szocialisták részéről is.

LMP: felesleges akadály hárulhat el a fenntartók elől

Osztolykán Ágnes arról beszélt, hogy első olvasatra úgy tűnik, az indítvány felesleges akadályt hárít el a fenntartók szempontjából.

Azt mondta, egy dolgot nehezményez, szerencsés lenne úgy dönteni, hogy egységes irányvonalat, elv van arról, hogyan kíván a kormány változtatni a közoktatás rendszerén.

OLDALTÖRÉS: Június 4. a nemzeti összetartozás napja

Június 4. a nemzeti összetartozás napja

A nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az Országgyűlés hétfőn a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét.

A jogszabályra 302-en szavaztak igennel, míg 55 képviselő nemmel voksolt és 12 tartózkodott. A Fidesz és KDNP mellett igennel szavazott a Jobbik, illetve egy MSZP-s (Juhász Ferenc) és egy LMP-s (Schiffer András) képviselő. Az MSZP-ből 55-en a nem gombot nyomták meg, az LMP-ből 12-en tartózkodtak.

 A képviselők csupán egy, az alkotmányügyi bizottság által benyújtott módosító indítványt fogadtak el, amelyel azzal egészítette ki a törvényjavaslat első paragrafusát, hogy az Országgyűlés elismeréssel emlékezik meg azokról is, akik nem magyar emberként vállaltak szolidaritást a magyarsággal.

A Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló, öt paragrafusból álló törvénnyel az Országgyűlés kinyilvánította, hogy "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme".

Az Országgyűlés megerősítette Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjainak és közösségeinek egymással való kapcsolatuk fenntartására és ápolására, és az Európában elfogadott gyakorlatot alapul vevő közösségi autonómia különböző formáira irányuló természetes igényének támogatására.

A szöveg kitér arra is, hogy a trianoni békediktátum által felvetett kérdések történelemből ismert eddigi megoldási kísérletei mind az idegen hatalmak segítségével végrehajtott újabb határmódosítások, mind a nemzeti önazonosságnak a nemzetköziség ideológiája jegyében történt felszámolására irányuló törekvések kudarcot vallottak. Ebből kiindulva az Országgyűlés kinyilvánította, hogy a fenti problémák megoldását csak a nemzetközi jogi szabályok által kijelölt keretek között, demokratikus berendezkedésű országok kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködése eredményezheti, amelynek kiindulópontja csak az egyének a nemzeti önazonosság megválasztását is magában foglaló szabadsága, s a nemzeti közösségek belső önrendelkezéshez való joga lehet.

Az Országgyűlés ugyanakkor elítél minden olyan törekvést, amely az adott állam területén kisebbségben élő nemzetrészek asszimilációjára irányul.

Kósa Lajos az önkormányzati törvényről: továbbra is "hús, vér" emberekre lehet szavazni

 A képviselők a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok közül csak azokat szavazták meg, amelyeket az előterjesztő támogatott.

A határozathozatal előtt az előterjesztők részéről felszólaló fideszes Kósa Lajos azt mondta, olyan javaslatot fogalmaztak meg, amely alapvetően megőrizte az önkormányzati választási rendszereknek azt a szokását, hogy az állampolgárok "hús, vér, névvel, arccal rendelkező" emberekre szavazhatnak, a települési önkormányzatoknál, mert  pártlistás szavazás csak a megyei önkormányzatokban és a főváros vezetésénél van.

Megjegyezte, ez az egyéni szisztéma meglehetősen aránytalan helyzetet teremtett, és miután Magyarországon a választási rendszereknek az arányosság az alapvető hagyománya, szerették volna megőrizni az arányosítás valamely formáját. Emiatt elvették azokat a javaslatokat, amelyek teljesen egyéni rendszert javasoltak.

Szerinte miután a kompenzációs listákon pedig nem volt alsó limit, ezért abszurd helyzetek is előfordulhattak. Példaként említette, hogy egy jelölőszervezet által egyéni körzetben indított képviselő csak 2.500 szavazattal tud mandátumhoz jutni, míg ugyanezekből az egyéni szavazatokból a kompenzációs listán egy szervezet 1.800 vokssal két embert tud a testületbe küldeni.

Közölte: ezért javasolták, hogy a jövőben durván a testület kétharmada kerüljön be egyéni körzetekből, míg csak egyharmadát alkossák a kompenzációs listán megválasztott képviselők.

 Elmondta azt is, elfogadják az ellenzéknek azt a módosítását, hogy a kompenzációs listára továbbra is csak azok a szavazatok kerüljenek fel, amelyekkel nem szereztek mandátumot az egyéni körzetben.

Kósa Lajos azt mondta, a rendszer változtatásával a kisebb szervezeteket szeretnék támogatni. Hozzátette: a limitek meghúzására viszont azért volt szükség, mert sok, marginális támogatottságú szervezet "utazik a helyi politikai bizniszben", és miután képesek embereket juttatni az önkormányzatba és ha a matematika úgy alakul, várják az ajánlatokat, hogy hová szavazzanak. Kijelentette, hogy ez a rendszer azoknak a kisebb támogatottságú szervezeteknek kedvez, amelyeknek van valódi társadalmi beágyazottsága.

Elmondta: megszüntették azt a visszaélést is, hogy ha egy jelölt négy szervezet támogatását is élvezte, akkor mind a négy szervezet részesülhetett a kompenzációs-lista állítási jogból.

Nagyon fontosnak nevezte, hogy a megyei önkormányzati választások esetén megszüntették a kislistás és a nagylistás felosztást, helyette megyénként egy lista marad.

Megjegyezte, hogy meghagyták viszont azt a lehetőséget, hogy lényegében minimális mennyiségű ajánlószelvény összegyűjtésével elindulhat valaki egy egyéni körzetben. Hozzátette, hogy a képviselőtestületek számának bővítésére tett módosítást nem tudták befogadni. Schmitt Pál házelnök a határozathozatalokat követően bejelentette, hogy a zárószavazás a következő ülésen lesz.

OLDALTÖRÉS: A Jobbik határozatban ítéltetné el Izrael állam atrocitásait

Lázár: a kormány hozzákezd az alkotmányozási munkához

A frakcióvezető bejelentette: a kormány még hétfőn egy országgyűlési határozati javaslattal él, melyben egy alkotmányozó bizottság felállítását javasolja a parlamenti pártok részvételével.
Lázár János kiemelte, nincs türelem 100 napos programokra, "az elmúlt nyolc év kormányzása egy kifogás kormányzás volt".
Mint mondta, a Fidesz-KDNP az elmúlt két hétben pótolta azokat a hiányosságokat, amelyeket az előző kormány okozott. Nem süllyed tovább az ország - jelentette ki.
A frakcióvezető úgy fogalmazott: a következő négy évben nem közömbös, hogy mit gondol a kormány például az összetartozásról. Megjegyezte, hogy öt évvel ezelőtt a kettős állampolgárság ügyében a nemre egy választási kampányt alapozott a szocialista kormány.
Mint mondta, döntés születik majd arról is, hogy kevesebb települési képviselő teljesítsen szolgálatot a 3200 önkormányzatban. Hozzátette, a legnagyobb vesztesek helyi szinten a fideszes közéleti szereplők lesznek, akik elveszítenek megyei és helyi képviselőtestületi tagságokat.
Azt kérte a szocialista párttól, hogy "ne hazudjanak úgy, mint az elmúlt nyolc esztendőben", és mondják meg bátran, hogy nem akarnak kisebb parlamentet, nem akarnak kevesebb önkormányzati képviselőt, és nem akarják a szociális rendszer átalakítását.
    
A Jobbik határozatban ítéltetné el Izrael állam atrocitásait

Gyöngyösi Márton (Jobbik) a gázai övezetbe segélyrakományt szállító önkéntes flottillát ért izraeli támadás kapcsán azt kezdeményezte, hogy az Országgyűlés határozatban ítélje el "Izrael állam nemzetközi és emberi jogokat sértő folyamatos atrocitásait", kifejezve a magyar nemzet szolidaritását a palesztin néppel.
Véleménye szerint Izrael "embertelen, nemzetközi és emberi normáknak ellentmondó fellépése" nem példa nélküli, mint mondta, mindenki emlékezhet arra a "gyilkos terrorra", amelyet Izrael állam hajtott végre Gáza ellen 2009 januárjában.
A kormány részéről nem kívánt senki reagálni a felszólalásra. Schmitt Pál házelnök azonban megjegyezte, kérdésként vetődött fel, hogy a felszólalásban érintett téma országos jelentőségű, magyar vonatkozású ügy-e. Azt kérte, a jövőben minden napirend előtti felszólalást elmondó képviselő részletesebben fejtse ki számára felszólalásának magyar országos jelentőségét és vonatkozását.
Az ügy háttere, hogy izraeli kommandósok ostromolták meg hétfő reggel a Gázai övezetbe segélyrakományt szállító önkéntes flottillát, egyes hírek szerint a támadásban közel 15-en haltak meg és több tucat sebesültje van a katonai akciónak.


KDNP: új korszak kezdődik

Harrach Péter (KDNP) felszólalásában úgy fogalmazott: új korszak kezdődik, amelynek feladata például a gazdaság talpra állítása, a nemzeti önbecsülés visszaszerzése, valamint az egészséges társadalom építése. 
 "Sokan azt mondják, hogy beteg a társadalom és ennek egyik tünete a reményvesztettség" - fogalmazott, hozzátéve: a magyar emberek többsége a legnehezebb időkben sem vesztette el a reményét.
Van jövőnk, mert jó kezekben vannak a közös dolgaink - jelentette ki a kormánypárti képviselő.
    
LMP: emlékezés Furmann Imrére

 Schiffer András (LMP) napirend előtt a 2010. május 26-án meghalt Furmann Imrére emlékezett.
Mint mondta, Furmann Imre nem volt politikus, ő az igazság megszállottja volt. Vele a rendszerváltozás egyik meghatározó alakja távozott - mondta.
A jogász végzettségű közéleti személyiség a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója volt.
Furmann Imrét az Egyenlő Bánásmód Hatósága saját halottjának tekinti. Temetése június 2-án, szerdán 11 órakor lesz a miskolci Szentpéteri-kapui temetőben.


MSZP: nagy volt a kapkodás a kormánynál a törvénytervezetek benyújtásánál

Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője felszólalásában arról beszélt, hogy hétfőn befejeződik az átadás-átvétel minden minisztériumban.
 Kiemelte, hogy pártja szerint nagy volt a kapkodás a törvénytervezetek benyújtásánál.
Hozzátette: pártja a mostani sietséget a kormányalakításnak tudja be. A jövőben, mint munkamódszer, biztosan rontani fogja azt a lehetőséget, hogy legyen érdemi egyeztetés a kérdésekben - jelentette ki.
A politikus szerint fontos lenne tudni, hogy a kormány terve szerint mi lesz az adócsökkentéssel, a munkahelyteremtéssel, mire számíthatnak a nyugdíjasok, valamint akarja-e a kormány államosítani a magánnyugdíj-pénztárakat.
A cselekedetek döntik el, hogy az ország jó kezekben van-e, és, hogy ezek ténylegesen cselekvő kezek-e - hangsúlyozta Mesterházy Attila.
Erre a felszólalásra sem kívánt a kormány részéről senki válaszolni.