Vigyázzon a szívére! Térdfájásból szívműtét

A székesfehérvári Sió Eszter még csak 21 éves, de már megtapasztalhatta, milyen, amikor testünk motorja nem az előírásoknak megfelelően zakatol.

- Általános iskolás koromban egyszer csak begyulladt a térdízületem. Rengeteg kivizsgáláson jártam, de nem jött rá senki, hogy mi okozza. Három évre rá szívizomgyulladást állapítottak meg nálam, ekkor derült ki, hogy a baktérium évekig benne volt a szervezetemben, és tönkretette a szívbillentyűket. Biztossá vált, hogy műteni kell, de nem lehetett azonnal elvégezni, hiszen velem együtt még a szívem is növésben volt, 15 éves koromig várni kellett a beavatkozással. Akkor nagyon megijedtem, azt gondoltam, hogy már soha nem élhetek teljes életet, pedig nekem a mozgás jelentette a mindent. Szerencsére tévedtem. Ma majdnem ugyanolyan életet élek, mint a műtét előtt, röplabdázom, hegyet mászok, síelek, csak egy kicsit fáradékonyabb vagyok - mesélte Eszter, aki Zalaegerszegen gyógytornásznak tanul.

Eszter volt a legfiatalabb résztvevő a sporttalálkozón, a 71 esztendős Nagy Dénes pedig az egyik legidősebb:

- Ötvenéves koromig semmiféle elváltozást nem éreztem, mozgékony ember voltam világéletemben, súlyfeleslegem sem volt soha - mesélte a szolnoki férfi. - A vérnyomásom mégis rakoncátlankodni kezdett, erre kaptam vérnyomáscsökkentőt, de egyéb bajom nem volt. Hatvankilenc éves koromban, a munkahelyre sétálva éreztem egy égő fájdalmat a tüdőmnél, kiderült, hogy a szívkoszorúér szűkült el. Megműtöttek, majd a rehabilitációs időszak alatt kerültem a szolnoki Szív egyesülethez. Hetente háromszor egy-egy órát dolgozunk, s ez elég ahhoz, hogy szinten tartsuk az állapotot.

A rendezvényre eljött a Magyar Szív Egyesület alapító elnöke, Hoffmann Artúr:
- Amikor megalakult a Magyar Szív Egyesület, egy maroknyi csoport volt csak, nem gondoltam volna, hogy ennyire kinövi magát .1989-ben, tehát húsz éve pontosan alakultunk. Ez volt az első civil szervezet, ami a betegeket összefogta. Sokat jártam külföldön, és ott láttam, ott jött az ötlet, hogy kell a betegekkel ilyen értelemben foglalkozni, összefogni őket, és ezzel is társadalmilag segíteni a gyógyulást. A 80-as évek elején a kezdődött a szívbetegek rehabilitációja, az aktív gyógyítás. A betegekkel gyógytornászok, dietetikusok, pszichológusok foglalkoztak, mert hiszen nem csak testi problémáik voltak a betegeknek, a legtöbbnek lelki is. Súlyos depresszió és még sok más lelki probléma. A programban megtanítottuk a betegeknek a stresszt elviselni, hogyan kell alkalmazkodni hozzá. Mindenkit ér stressz, de azt el kell tudni viselni, mert másként nem megy. Teljesen stresszmentes élet nincs, nem is lehet - szögezi le a professzor, s elmeséli, hogy egy híján nyolcvanéves, de most is aktívan sportol, vigyáz a testsúlyára, táplálkozására, pihenésére.

Előadások is elhangzottak. Reiber István professzor kicsit provokatív címet adott mondanivalójának: Érbetegségekkel kezdődik az élet.

- Nem véletlenül. A jól hangzóságán túl legalább három okom volt ezt a címet választani: egyre több a valóban veleszületett, genetikus eltérés, amely hajlamosít az érbetegségre. Nem feltétlenül jelent érbetegséget, de ha nem élünk az egészséges életünkkel, akkor sokkal könnyebben érbetegek lehetünk. A másik, hogy sajnos igen korán, már kisgyermekkorban olyan elváltozások megjelennek az érrendszeren, amelyek aztán már csak súlyosbodnak. Nagy a szülők felelőssége. Aki pedig az infarktust megkapta, és nem hal bele, elmondhatja, megtörtént vele a csoda. Ha valaki már érbeteg, nem azt jelenti, hogy koporsót kell rendelni, hanem innentől kell élni, igazán élni.